Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. március 9. Hangos sajtószemle.
Szíjjártó Péter tagadja, hogy Magyarország az oroszok trójai falovának szerepét töltené be az EU-n belül. A miniszter azt közölte a hírügynökséggel, hogy
a kormány nem vétózza meg a Moszkva-ellenes szankciókat, ha a többiek a meghosszabbítás mellett vannak.
Nem sokkal korábban Orbán Viktor telefonon vitatta meg Putyinnal a paksi bővítést, miután a Bizottság végleg jóváhagyta a beruházást. A miniszterelnök a múlt hónapban leszólta a megtorló intézkedéseket. Még korábban egyenesen úgy nyilatkozott, hogy azokkal az unió lábon lőtte magát. Most viszont Szíjjártó azt állította, hogy Magyarország mindig az egységet tartotta szem előtt, még ha nem is volt boldog miatta. Ugyanakkor továbbra is sürgeti, hogy vitassák meg az intézkedések értelmét, mielőtt szavaznának az újabb féléves kiterjesztésről. A miniszter szerint a célt nem sikerült elérni, hiszen az oroszok nem tartják be teljes egészében a minszki megállapodást. Azt ugyanakkor cáfolta, hogy a Kreml nyomást gyakorolt volna a magyarokra a szankciók eltörlése miatt. Megerősítette egyúttal, hogy Magyarország a lengyelekkel és a baltiakkal ellentétben nem tekinti létfenyegetésnek Oroszországot, nem gondolja, hogy Moszkva megtámadná bármely Nato-tagállamot, de ettől a magyar fél még szolidáris katonai szövetségeseivel.
Az unió igyekszik elkerülni, hogy a Brexit nyomán
szakadás következzen be a szervezet nyugati és keleti fele között.
Az ún. magországok képviselői mostanában szóbahozták a többsebességes Európát, jóllehet az azt jelentené, hogy hátrahagyják a nacionalista keleti tagokat. Utóbbiak a britek kiválásával legfőbb szövetségesüket vesztik el a brüsszeli központosítási törekvésekkel szemben. Viszont a kilépés nagy lyukat üt a közös költségvetésen, ugyanakkor az EU attól tart, hogy London körüludvarolja az új tagállamokat és megosztja az uniót, mivel szeretne kedvezőbb feltételeket kiharcolni magának. Ezért azután egy magas rangú brüsszeli tisztségviselő kijelentette, hogy a jó két hét múlva esedékes római, jubileumi csúcsértekezlet fő jelszava az egység lesz. A vezető, akinek feladata jelenleg a súrlódások enyhítése, hozzátette, hogy Nagy-Britannia távozására nem a többsebességes integráció a válasz, az most nem időszerű. Az ellentétek sokrétűek, viszont a keletiek attól tartanak, hogy a végén, még ha akarnak, sem tudnak csatlakozni a szorosabb együttműködéshez.
A rendkívül szigorú ausztrál bevándorlás-politikának megvan az első európai követője: Orbán Viktor, miután az Országgyűlés nagy többséggel megszavazta, hogy az eljárás egész időtartamára zárják be a menedékkérőket. Magyarország persze sosem volt túl vendégszerető a menekültválság során, de az mégiscsak törvénytelen az EU-ban, hogy minden kérelmezőt automatikusan, meghatározatlan időre rács mögé dugjanak. Van rá lehetőség, de a gyakorlat az, hogy előtte kimerítik az összes többi eszközt. Az alapgondolat az, hogy ne okozzanak további lelki sérüléseket olyanoknak, akik a háború elől menekültek el. Hivatalosan a magyarok a terrorveszélyre és a fokozott kockázatokra hivatkoznak, csak éppen a tények nem támasztják alá az állítást. Viszont Orbánnak (és a Jobbiknak) bőségesen van politikai oka a szigorításhoz, miután felsült a népszavazással.
A politikus, a maga által választott illiberális úttal, évekig kitaszítottnak számított az unióban. Ám a hasonszőrű lengyel párt győzelmével megnyílt számára a lehetőség, hogy a nyugati liberális elittel elégedetlen keleti csoport élére álljon. Ehhez a bevándorlás szolgáltatta a megfelelő alapot. Megvárta, amíg Brüsszel rábólintott Paksra, és csak utána hozakodott elő az új menedéktörvénnyel. Ugyanis az EU fél a kelet-nyugati megosztottság elmélyülésétől, ezért várhatóan nem lép közbe. Viszont
a Nyugat nem fogja követni Orbán példáját. Arrafelé a migránsellenes érzelmek még nem írták felül az alapvető értékeket.
Így azután arra lehet számítani, hogy a magyar provokáció csak tovább erősíti a nyugatiak elszántságát a többsebességes Európa megvalósítására. A keleti, nacionalista kormányok kimaradnak a belső körből, de a módszer elegáns, mert a többiek nem vitatkoznak velük szakpolitikai kérdésekről.
FAZ
Az Európa Tanács és a Bizottság is kétli, hogy a magyar menedéktörvény megszigorítása összhangban áll az emberi jogokkal. Nils Muiznieks, az ET illetékes biztosa kijelentette, hogy egyértelműen megsértené a vonatkozó nemzetközi megállapodást, ha Magyarországon valóban bezárnának minden menedékkérőt. Az unió végrehajtó szerve már megvitatta a magyar jogszabályt és úgy döntött, hogy Budapestre küldi az emberi jogok ügyében illetékes biztost. A testület azonban csak azután kívánja jogi szempontból értékelni a jogszabályt, ha Avramopulosz előbb beszámol, mit hallott a magyar kormánytól. Előzőleg már bírálta a magyar döntést az UNHCR, valamint a német fejlesztési miniszter, továbbá a Merkel-kabinet menekültügyi megbízottja is.
A lap ugyanakkor úgy tudja, hogy
az Orbán-kormány egyelőre elnapolja a civil szervezetek elleni fellépést,
tehát hogy az NGO-knak közzé kellene tenniük a külföldről kapott anyagi segítséget, valamint vezetőik fizetésének összegét és vagyonbevallását is. A hatalom állítólag meg akarja várni a nemzeti konzultáció eredményét. Orbán a múlt hónap végén indított támadást a civilek ellen, külön is néven nevezve Soros Györgyöt. Itt lépnek be megint csak a képbe a migránsok, merthogy azokat a miniszterelnök szerint az üzletember által támogatott csoportok bujtogatják, mármint hogy törvénysértő módon jöjjenek Magyarországra. Az érintetteket jelenleg a hangvétel sokkal jobban izgatja, mint az egyelőre nem nyilvános törvényjavaslat. Goran Buldioski, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés európai igazgatója azt mondja, őket igencsak aggasztja, hogy kampány indult a civilek ellen, és hogy a hatalom különbséget tesz jó és rossz civil társadalom között. Mint mondta, bizonyosan túlzás és tartós károkkal jár, hogy őket teszik felelőssé a magyar és az uniós gondokért.
A Fidesz szóvivője azt közölte, hogy két héten belül valószínűleg az Országgyűlés elé terjesztik a civil szervezetek működését szabályozó törvény módosítását. Halász János megismételte, hogy Brüsszel és a Soros-féle szervezetek erőteljes támadást indítottak az ország ellen, arra bátorítják a migránsokat, hogy illegálisan lépjenek magyar területre, szegjék meg a törvényeket, ám ezt a kormány nem tűri el. A Nyílt Társadalom Alapítványok képviselője erre válaszul azt közölte, hogy Soros és az alapítvány kényelmes bűnbakot jelent a politikusok számára az egész régióban. Goran Buldioski emlékeztetett arra, hogy Romániában magyarbarát szervezetként bélyegezték meg őket, mondván, hogy aláássák a román államiságot. A magyar kormány ezzel szemben azt állítja, hogy az alapítvány az ország ellen dolgozik. Ám a két vélemény nem fér össze. Maga az üzletember közleményben erősítette meg, hogy most is ugyanolyan okokból segíti a civil mozgalmakat, mint a szocializmus idején. Vagyis hogy a kormányok kötelesek legyenek elszámolni tevékenységükről a népüknek, amelynek nagy része továbbra is vágyik a szabadságra.
A kommentár „Orbán trójai falova” címmel felszólítja az uniót, ne engedje meg, hogy a kormányfő a terror elleni harcra hivatkozva bezárasson minden menekültet, mert itt egy hatalmas csalás készül. Azt nem lehet a politikusról állítani, hogy a levegőbe beszél. Hiszen valóra váltja ígéretét és az ország már javában masírozik az illiberális állam felé. A migránsokat pedig vagy nem engedi be, vagy konténertáborokba csukja, ideértve a fiatalkorúakat is. Csakhogy Orbán nyelvezete hazug: amikor a bevándorlás kapcsán folyton a terrorizmus trójai falovát emlegeti, akkor egyben azt állítja, hogy a menedékkérők a terrort akarják becsempészni az országba. Ám ez gonosz hadova, mivel a legtöbb érkező éppen a terror, a háború és az éhség elől kerekedik fel, hogy menedékre leljen. Élni szeretne, nem meghalni. Ha egy pár álcázott terrorista is bejut ily módon Európába, azt nem lehet 100 ezreknek felróni. Nem jó az, ha napjainkban ismét ártatlanokat zárnak internáló táborokba Európában.
Orbán célja az, hogy félelmet keltsen a magyarok közt.
És ez be is jön. Magyarországon tovább erősödött az idegenellenesség. Olyan légkör alakul ki, amiben sokan tömörülnek az autoriter vezető mögé, mivel az biztonságot ígér. És közben a jelek szerint nekik mindegy, hogy az illető betartja-e a Genfi konvenciót vagy az európai jogot. Más államok is sárosak persze, de mindannyiukat alulmúlja Magyarország, amely lassan a nacionalista nemzetekből álló, idegenellenes, ridegszívű Európa élharcosa lesz. Pedig a földrész keresztényi identitását nem a muzulmán menekültek, hanem az olyan politikusok fenyegetik leginkább, mint amilyen Orbán. A politikája bizonyosan nem keresztényi. Az EU óvatosan igyekszik visszahúzni a közös értékekhez az elbitangoló tagokat, csakhogy ez az Orbán-féléknél nem megy. Európának határozottan szembe kell szállnia az ilyen emberekkel.
Magyarországon alig vannak menekültek, az emberek mégis félnek tőlük, közben pedig Orbán Viktor forszírozza az ország bezárkózását. Az önjelölt hadvezér elszántan megint harcra hív, mert szerinte újabb áradat fenyegeti Európát. Gondosan ügyel arra, hogy napirenden maradjon a migránskérdés, mert az jót tesz a népszerűségének. A törvény megszigorítása főként politikai célokat szolgál. Arra megy ki, hogy még gyorsabban és hatékonyabban meg lehessen szabadulni a menedékkérőktől. Hogy azután emiatt mekkora terhek hárulnak Szerbiára, arra nagy ívben tesz a kormány – mondja Somogyvári Zoltán a Helsinki Bizottságtól. Magyarország persze az utóbbi csaknem két évben teljesen a maga szakállára cselekedett, ha a menekültekről volt szó. Pl. amikor lezárta a déli határt. És a bizonyítékok egyre inkább alátámasztják, hogy a magyar határőrök elrettentési célokból igenis verik az elfogott határsértőket. A menedék elnyerésére még a legálisan érkezőknek is alig van reményük. Somogyvári ugyanakkor arra is rámutat, hogy a jelek szerint az uniót nemigen zavarja, milyen törvények vannak érvényben Magyarországon.
Az Európa Parlament alelnöke azt mondta, hogy nem híve a kétsebességes Európának, mert az csak elégedetlenséget és egyenlőtlenséget gerjeszt. Ramon Luis Valcárcel Siso azt látja az egyik legnagyobb közös gondnak, hogy hiányzik a szolidaritás, és hogy a menekültügyben elfoglalt álláspontjukkal intoleránsak az olyan kormányok, mint amilyen a magyar is. A politikus hozzátette, hogy teljesen elutasítja azt, amit Orbán Viktor csinál. Bár mindketten konzervatívok és az Európai Néppárt tagjai, neki mégsem tetszik a magyar miniszterelnök irányvonala.
A bajor keresztényszociálisok egyik EP-képviselője
bírálja Magyarországot, amiért az úgy bánik a menekültekkel, mint a bűnözőkkel.
Márpedig itt Orbán Viktor messze túllép az európai normákon, mert az nem megy, hogy a menedékkérőket börtönhöz hasonló viszonyok között tartsák fogva. Markus Ferber szerint az uniónak több lehetőséget kell kapnia, ha valamely tagállam megszegi a közös normákat, mert jelenleg csakis a szavazati jog megvonása jöhet szóba, ám az ebben az esetben túlzás volna. Jobb volna pl., ha a közösségi támogatást fognák vissza, ezt a nyelvet mindenki érti. Ahhoz még tomács sem kell. Tehát ha valaki nem tartja magát az előírásokhoz, akkor számítson arra, hogy kevesebb pénz jön Brüsszelből. A politikus éppen azt mérlegeli, hogy miként lehetne alkalmazni ezt az eszközt Lengyelország esetében, mert ott a demokráciát fenyegeti veszély, miután megfosztották hatáskörétől az Alkotmánybíróságot. Ferber egyúttal bízik abban, hogy külső nyomás hathatós lesz és Magyarország felülvizsgálja a döntést. De a szavazati jog felfüggesztését még nem tekinti szükségesnek a magyarok esetében. Megítélése szerint a lengyeleknél sokkal súlyosabb a helyzet.
A kölni lap szerint az uniónak már csak az hiányzott, hogy internáló tábor várja a polgárháború és az egyéb bajok elől menekülő embereket. Az új magyar törvény teljesen méltatlan egy olyan ország esetében, amely állítólag elkötelezett az emberi jogok és a nyugati értékek mellett. Sok állam küzd persze azzal, hogy humanitárius módon kezelje a menekültválságot, illetve hogy ne terhelje túl közben a saját lakosságát. Ám az egészen más, amikor mindössze pár száz szerencsétlen helyzetét kellene megoldani, ám idegenellenes megfontolásból nem engedik be őket, mert a nemzetiség, vallás vagy a kultúra szempontjából nem felelnek meg az olyanok igényeinek, mint OrbánViktor. Ez szégyen. Itt az ideje, hogy az EU megfelelő szankciókkal honorálja ezt a hozzáállást, máskülönben az európai eszme elveszti a saját hitelességét.
1. Aggódnak az európai intézmények, mert Magyarországon őrizetbe akarják venni az összes menedékkérőt. A Bizottság felkérte az illetékes biztost, hogy személyesen folytasson komoly vitát a magyar hatóságokkal az új jogszabályról. A magyar kormány most azt a gyakorlatot kívánja visszaállítani, amelyet 4 éve az EU, az UNHCR és az Európai Bíróság nyomására egyszer már hatályon kívül helyezett. Az Európa Tanács úgy foglalt állást, hogy a friss magyar törvénymódosítás sérti az emberi jogokról szóló európai megállapodást.
2. A lap szerint a terrorizmus vádjával 10 évre ítélt szír esete jól jellemzi az egész magyar menekültpolitikát. A bűne az volt, hogy a röszkei menekültlázadás során
eldobott három követ a rendőrség felé
és illegálisan kelt át a határon, amely mind inkább jelképpé válik az önmagát körbebarikádozó ország számára. És az új törvény még inkább azt eredményezi, hogy egyre kevesebb lesz a menedékkérő. Sokatmondó ugyanakkor, hogy a szóban forgó Ahmednál a bíróság a jelek szerint figyelembe vette a vádlott vallását, kultúráját is. Pedig bőven lehet, hogy csak annyi bűnt követett el, hogy rosszkor volt rossz helyen. Hiszen Cipruson menekültként élt a feleségével és két kisgyerekével, és csak segíteni akart az anyjának és több más rokonnak, hogy eljussanak Németországba. Csakhogy mire a csoport elért Magyarországig, addigra az éppen lezárta a határait és a menekültek zsákutcába kerültek. Összecsaptak a rendfenntartókkal, majd Ahmedet kérték fel a közvetítésre, mert ő tud angolul.
A kormány szerint rendjén való, hogy a férfi 10 évet kapott, és hogy terrorizmus miatt marasztalták el. A védő viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy nincs bizonyíték, tehát, hogy a védence bárkiben kárt tett volna. Az Amnesty International egyik munkatársa megerősíti, hogy a verdikthez nem kellett több néhány rendőr vallomásánál, noha az bizonytalan és ellentmondásos volt. Iván Júlia, a jogvédő szervezet igazgatója azt mondja, papíron a bíróságok függetlenek, de a menekültek ügyében rendkívül szigorúnak bizonyultak és ez feltűnően közel áll a kormány álláspontjához.
A közép-európai államok első ízben lépnek fel közösen, mert úgy gondolják, hogy egynémely nemzetközi konszern ugyanazzal a márkanévvel gyengébb minőségű élelmiszereket szállít nekik. A visegrádi csoporthoz már csatlakoztak a románok, bolgárok, szlovénok, horvátok és a görögök is, a téma napirenden lesz a ma kezdődő uniós csúcson. Mármint hogy Brüsszel avatkozzon közbe a diszkrimináció miatt és gondoskodjon az egységes szabványokról. Ám nem sok bizonyíték támasztja alá a vádakat. A gyártók visszautasítják az állításokat és kifogásolják a vizsgálati módszereket. A független fogyasztóvédők óvatosak. Haraszti Anikó a Tudatos Vásárlók Egyesületétől utal arra, hogy mifelénk sokkal több az olyan áru a kínálatban, amely olcsó és gyenge összetevőket tartalmaz. A jobb minőségű élelem sokkal többe kerül, csakhogy keleten összehasonlíthatatlanul alacsonyabbak a bérek. Így sokan nem tudják megfizetni, hogy egészségesen táplálkozzanak.