Szelestey Lajos nemzetközi lapszemléje, 2017. március 14.
A vezércikk cselekvésre szólítja fel az uniót, miután Magyarország a menedéktörvény módosításával megszegi a nemzetközi jogot. Orbán Viktor, hogy igazolja, miért kell szögesdróttal körülvett táborokba zárni a menedékkérőket, ugyanarra hivatkozott, mint Trump, hogy ti. a menekültek a terroristák trójai falovát jelentik. Majd leszólta az ENSZ-t és az emberi jogi szervezeteket, amiért azok kifogásolták a magyar politikát. Habár a kormányfő gúnyt űz az EU alapértékeiből, azzal nincs gondja, amikor a brüsszeli támogatást kell elfogadnia. Két éve pl. 5,6 milliárd eurót kapott. Fontos különben az időzítés is: az új intézkedéseket egy nappal azután jelentették be, hogy az unió megadta a zöld jelzést a paksi bővítéshez.
Világos, hogy Orbán hülyére veszi a közösséget, de meddig kell elmennie, hogy az EU vegye a bátorságot és fellépjen ellene? Magyarország a válság kezdete óta hihetetlen durván bánik a menekültekkel. Az amerikai Külügyminisztérium éves jelentése a legsúlyosabb magyar emberi jogi problémának minősíti, ahogyan a kormány viszonyul a migránsokhoz. Az Orvosok Határok Nélkül arról számolt be, hogy 106 olyan menekültet kezelt, akit magyar határőrök vertek meg, vagy akikre kutyát uszítottak. A közlemény a brutalitás rituáléjáról beszél. És mintha mindez még nem volna éppen elég rossz, most új határvadászokat toboroznak. Az EU-nak van éppen elég baja a Brexittel, és aggódik a kelet-közép-európai nacionalizmus megerősödése miatt is. De fel kell tennie a kérdést,
hol van az a pont, ahonnan kezdve a szervezet jelentéktelenné válik, mivel eltűri, hogy Magyarország megtagadja a közös értékeket.
A kommentár úgy látja, hogy Orbán Viktor szilárdan kezében tartja a hatalmat egy évvel a választások előtt, amit bizonyít, hogy milyen kényelmes többséggel választották újra a pártveterán Áder Jánost. Az elemzés hozzáteszi, hogy az elnök határozottan támogatta a kormányfő programját, leszámítva egy-két zökkenőt a legvitatottabb reformok esetében. Pl. amikor megvétózta, hogy eldugjanak csaknem egymilliárd eurót az MNB alapítványainál, ami csapást mért Orbán másik szövetségesére, Matolcsyra. A Teneo Intelligence londoni kockázatelemző szakértője azt mondja, hogy az elnöki hatáskör eléggé korlátozott és Ádertől nem lehet várni, hogy szembemenjen a Fidesszel. Vagyis, hogy hivatalában marad, az azt mutatja, hogy fennmarad a párt túlsúlya.
A közvélemény kutatások a hatalmon lévő erő kényelmes többségét tanúsítják, de sok a bizonytalan szavazó, ami arra utal, hogy
a felszín alatt jelentős az elégedetlenség Orbán senkinek beleszólást nem engedő stílusába.
A hivatalos program kulcseleme, hogy a hatalom keményen bánik a menekültekkel, amivel a tömegtámogatást igyekszik megőrizni. A már említett szakember úgy látja, hogy a miniszterelnök ily módon próbálja elterelni a figyelmet az olyan nyomasztó gondokról, mint a széleskörű korrupció vagy hogy elmaradtak a szerkezeti reformok. Ennélfogva a Fidesz szavakban továbbra is a külső veszélyekre összpontosít majd.
Majtényi László úgy nyilatkozott az újságnak, hogy Trump és a brit kilépés árt Magyarországnak. Továbbá hogy
a világpolitikai események felbátorították az olyan tekintélyelvű vezetőket, mint Orbán Viktor, viszont meggyengítették a demokráciát és a civil társadalmat.
Mint rámutatott, az amerikai elnök győzelme rossz hír a magyar demokratáknak, akik éppen az autokrácia egyre erősebb hullámával viaskodnak. Az Egyesült Államokban annyiból jobb a helyzet, hogy ott különösen szilárd a demokrácia, így képes túlélni a mostani, nehéz időket. Majtényi emlékeztetett arra, hogy már a Brexittől új lendületet kapott a magyar kormányfő, aki az illiberalizmus felé fordítja az országot, és közben gyakran megsérti az uniós normákat, pl. a migráció ügyében.
A tudósító emlékeztet arra, hogy a hatalom le akar csapni a civil szervezetekre, akik számára várhatóan megnehezítik a finanszírozási feltételeket. A gyűlöletroham egyik fő célpontja Soros György. Orbán és hívei azzal fenyegetik a milliomos által támogatott csoportokat, hogy kiűzik őket az országból. Majtényit pedig azzal vádolják, hogy a milliomos jelöltje, ám erről a Nyílt Társadalom alapítványok európai igazgatója kifejtette, hogy ha valóban ez volna a helyzet, akkor Soros nyíltan, közleményben állt volna ki az indulása mellett. Goran Buldioski hozzátette, hogy rágalomhadjárat folyik az NGO-k ellen, de ez egyben lakmusz teszt az unió számára is, hiszen itt az európai értékeket is támadja a kormány. Kovács Zoltán ugyanakkor nemrégiben a Soros-hálózat jelképes figurájának nevezte Majtényit, akinek a jelölése szerinte igazolja, hogy a külföldi segítséggel működő civilek beleavatkoznak a magyar politikába.
A demokratikus oldal elnökjelöltje ezzel szemben abszolút erkölcstelennek nevezi, hogy a kormány folyton ellenséget gyárt, akiket azután látványosan legyőz. Az idén valószínűleg Soros György és a polgári társadalom van soron. Szerinte
Magyarországot már nem lehet alkotmányos rendszernek minősíteni.
Még nem diktatúra, nincs állami terror, de érvényesül a tekintélyelvűség. Majtényi megjegyezte, hogy az uniónak nincsenek eszközei a magyar demokrácia megvédésére.
Újabb öt évre kapott megbízatást Áder János, a populista Orbán Viktor híve. A beszámoló ugyanakkor megemlíti, hogy az államfő egy éve összecsapott a kormánnyal, amely elrejtette volna köz elől a Nemzeti Bank alapítványaiba kivitt több százmillió dollárt. Tóth Csaba a Republikon Intézettől mégis azt mondja, hogy
az elnök gyakrabban is hallathatta volna a hangját, jelképesen kinyilváníthatta volna egyet nem értését, ám aligha akadályozhatott volna meg fontos törvényeket.
Ezzel együtt Schmitt Pál után méltóságteljes volt a szerepe. A jelentés is kitér arra, hogy a hatalom szorgosan támadja Sorost, illetve a hozzá kötődő szervezeteket. Majtényi viszont arról beszélt az Országgyűlésben, hogy a korrupció szétverte az államot.
1. A lap úgy tudja,
pár hónappal ezelőtt még egyáltalán nem volt biztos, hogy Orbán Áder újabb megbízatása mellett dönt.
Az elnökből ugyan egyetlen olyan szót sem lehetett kicsalogatni nyilvánosan, amivel bírálta volna a kormányt. Viszont egyes esetekben aggályát fejezte ki a Fidesz és a KDNP által beterjesztett törvényjavaslatok miatt. A tudósítás azt idézi Majtényi László tegnapi felszólalásából, hogy elviselhetetlen a szegénység, korlátozták a sajtószabadságot, és hogy a korrupció maga alá temeti az államot.
2. A lengyel kormányfő győzelemnek nevezte az Európai Tanács elnökének megválasztása során elszenvedett vereséget, ám úgy tűnik, ezek után már Magyarország is kételkedik a varsói vezetés beszámíthatóságában. De hát Szydlo úgy nyilatkozott, mintha egy másik valóságból küldene üdvözletet. Hiszen ha 27-en szavaznak Lengyelország ellen, de ez nem lényeges, akkor mi számít kudarcnak? És akkor még nem beszéltünk arról, hogy mekkora kár érte a lengyeleket, akik e bohózat után az eddiginél jóval kevésbé tudják majd befolyásolni az unió döntéshozatalt. Magyarország, Varsó szoros szövetségese ugyan próbálta megőrizni a diplomáciai formákat, de
a magyarok állásfoglalásaiból az derült ki, hogy már ők sem bíznak a lengyel partnerek épelméjűségében.
Hiszen félelmetes, ha egy kormány ennyire nem tudja felmérni az erőviszonyokat és utána még büszke arra, hogy képtelen támogatókat találni – írta a FAZ. De a történet meggyengíti az egész EU-t, hiszen Varsó láthatólag úgy döntött, hogy mindebből a maximális károkat hozza ki a maga és a többiek számára. Ha valóban gátolja a jövőben a munkát a közösségben, az egyfajta ámokfutás. Elképzelhető, hogy ez a fajta magatartás szétszakítja az uniót, ám ez éppen az, amit Oroszország akar, amelynél pedig senki más nem fenyegeti jobban a lengyel biztonságot. Lehet, hogy a Kremlben kitüntetésre terjesztik fel Kaczynskit.
Noha Németország a 2. világháború óta az európai biztonság fontos pillére, az országot, illetve Angela Merkelt előszeretettel veszik célba az unión belül a jobb- és baloldali populisták – írja Paul Lendvai. Kaczynski pl. azt állítja, hogy csak a német teljhatalom miatt nem tudta megakadályozni Tusk újraválasztását, illetve csak emiatt volt, hogy nagy barátja, Orbán Viktor is a többiekkel voksolt. De az olasz és görög baloldali populisták is többnyire elhelyeznek egy oldalvágást Berlin címére, amikor EU-ellenes vádjaikat hangoztatják. A hatalmi mámorban szenvedő török elnök pedig példátlan módon kirohant a németek ellen. De Németország a szavahihetőség sziklája marad akkor is, amikor Kelet-Ukrajna miatt az oroszellenes szankciók fenntartásáról van szó, jóllehet egy-két közép-európai kis állam éppen az intézkedések feloldását szeretné elérni. Merkel visszafogottsága persze érthető, hiszen nem képes átvenni a nyugati világ vezetését. Sőt, a viharos európai politika és a várható újabb viszályok miatt fennáll a lehetősége, hogy országa elszigetelődik. Épp ezért ugrás az ismeretlenbe a kancellár ma kezdődő washingtoni látogatása. Európa megosztott, fenyegetik az olyan diktátorok, mint Putyin és Erdogan. Trump kiszámíthatatlansága ilyen viszonyok között veszedelmes. Úgy hogy