Kincsem valódi története nem volt olyan kalandos, mint a Herendi Gábor új filmjében, és gazdája sem volt olyan izgalmas személyiség, ahogy Nagy Ervin alakításában láthatjuk. Ettől függetlenül voltak olyan nagyszerű momentumok a csodaló életében, amik igazságalapjával jó, ha tisztában vagyunk.
Nemrég került a mozikba Herendi Gábor új filmje, a Kincsem. A magyar csodalóról szóló történetetben Blaskovich Ernő céltalan, kicsapongó életet él, egy nap azonban megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, akivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon. A gróf ezáltal lehetőséget kap arra, hogy egy nemes küzdelemben legyőzze ősi ellenségét, von Oettingen bárót. Rivalizálásukat azonban bonyolítja, hogy Ernő beleszeret a báró lányába.
A valóságban Blaskovich grófot a legnagyobb jóindulattal sem lehetett macsó típusként jellemezni.
Az őt alakító Nagy Ervinnel ellentétben vékony, alacsony ember volt, ráadásul egyáltalán nem egy zűrös alkat. Nem falta a nőket, nem szórta a pénzt, és nem halmozott adósságokat sem. Sőt, kimondottan zsugori volt, a leírások szerint csak a legszükségesebb kiadásokra költött. Élete nagy részét pedig nem a mulatókban, hanem a családi gazdaságon, lovai mellett töltötte.
Igaz, hogy Kincsem előtti két évben a lovai rosszul szerepeltek a versenyeken, de nem sodródott a csőd szélére. Kincsem sikereit pedig nem használta fel politikai célokra, és a filmben látottakkal ellentétben nem volt nagy szabadságharcos sem.
Kincsem, a legyőzhetetlen „csodakanca”
Kincsem megszerzése sem volt olyan kalandos a való életben, mint a filmen. Nem volt semmiféle túllicitálás, és nem kellett megmenteni a megvadult lótól Klara von Oettingent sem, ahogyan a filmben az őt játszó Petrik Andreát.
Egy kis szerencse azonban mégis kellett ahhoz, hogy Kincsem Blaskovich tulajdonában maradjon. Blaskovich Ernő volt Kincsem anyjának eredeti tulajdonosa is, ám mivel sok pénzt veszített a korábbi években, úgy döntött, hat csikót eladásra kínál. Hatalmas szerencse volt, hogy Kincsem is az ő tulajdonában maradt.
Orczy báró és Lónyai gróf ugyanis végül öt lovat vásárolt meg tőle, és pont a későbbi legendás bajnok nem kellett nekik.
Bármennyire hihetetlennek tűnik, Csalogány, a fekete-fehér macska, a valóságban is létezett, és valóban szoros kapcsolatot ápolt a lóval. Ha Csalogány nem volt a közelében, Kincsem megmakacsolta magát. A legenda szerint pedig volt olyan verseny, amikor
az istálló teljes személyzete az elkóborolt macskát kereste, hogy Kincsemet a rajtvonalhoz tudják állítani.
Kincsem fényképe, mellette trénere, Hesp Róbert
Hesp Róbert nevű tréner valóban Kincsemhez köthető. A csodaló kiképzésére felkért angol kiképző ráadásul a filmben látottakhoz hasonlóan valóban jól beszélt magyarul. Érdekesség továbbá, hogy
amikor Kincsem 1887-ben elpusztult, Hesp 39 nappal később követte őt.
Az Oettingen-családnak azonban a valóságban nem sok köze volt a csodalóhoz és gazdájához. A történelmi források szerint 1815 és 1882 között valóban élt egy bizonyos Otto Oettingen nevű német nemes Münchenben. A névazonosság ellenére azonban semmi köze a filmben szereplő Oettingenhez, ahogy lánya, Klara sem létezett a valóságban.
Értelemszerűen így a valóságban sem Otto von Oettingen lova ellen futotta Kincsem a legszorosabb versenyét. A legszorosabb futama Baden-Badenben volt, ahol Hugo Henckel gróf lova, Prince Giles The First fej-fej melletti döntetlent futott vele.
Blaskovich nem fogadta el a holtversenyt, az akkori szabályok pedig megengedték az újrafuttatást.
Kincsem ekkor már hat hosszal, simán verte az ellenfelét. Kincsem egyébként pár éves karrierje során 54 versenyen indult, és egyszer sem veszített. Kancaként verte a méneket, ami a lóversenyeken igen kivételesnek számított.
Az 1878. augusztus 1-jén megrendezett 28. versenyén, a Goodwood Cup futamon is Kincsem nyert
A Kincsem c. filmet március 16-án mutatták be a mozikban. Ne számítsanak történelmi hűségre, viszont elég látványos kalandfilmet rittyentettek a történetből.
Forrás: Wikipédia, nlcafe.hu