Sok minden kiderült szerdán a kormány kommunista jelképek ellen viselt harcáról. Például az, hogy nem adják fel, viszont jó időre azért félre teszik. Meg az is: vörös csillag és vörös csillag között nagyon nagy a különbség. Már ha a kormány úgy akarja.
Nem más ez, mint a hirtelen felindulásból elkövetett jogalkotással való zsarolás és pofára esés tipikus esete. Az alacsonyabb vérnyomásúak a szerdát Bayer Zsolt szösszenetével kezdhették a Kormány Időkben. Abból bárki megtudhatta, hogy a kommunizmus rossz, nagyon nagyon rossz, így aztán a Heineken is rossz, nagyon nagyon rossz. Bayer már meg sem próbálta elteríteni a Lázár-Semjén törvényjavaslattal összhangban a kommunista jelképek bűnét azok minden viselőjén, konkrétan a sörgyárat nevezte meg megleckéztetendőként.
Kósa Lajos folytatta a reggeli showt: visszautasította a feltételezést is, hogy a kontár kodifikáció miatt visszalépnének az egész regulázástól. Sőt! Azt is megtudhattuk a kupakok nagy ismerőjétől, hogy vörös csillag és vörös csillag közöt hatalmas a különbség. Hisz a Convers cipőgyár, avagy a San Pellegrino ásványvíz logójában szereplő öt ágú, vörös síkidom semmiképp nem összekeverendő a Heineken kommunista jelképével. Ugyanis – így Kósa, a bölcs – a sörgyár maga vette le címeréből a jelképet 1951-ben, majd tette vissza a Szovjetunió bukása után a palackokra. Tehát: ezzel elismerte a holland szemét, hogy kommunista. (A valóságban persze nem tűnt el a jelkép, csak kifehérítették, talán épp azért, mert Moszkva sajátította ki a jelképet, márpedig akkoriban ez nem tett jót a brandnek.)
A mélyütést a törvénynek és Kósának a Fidesz kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs vitte be délután, amikor közölte: ősz előtt semmiképp nem foglalkoznak a jogszabállyal. (Addigra pedig úgyis elfelejti mindenki – tesszük hozzá mi.) Hidvéghi annyit még megtett, hogy tovább pontosított a célon: a Heineken nem élhet vissza a hatalmával Magyarországon. Az sajnos nem derült ki, milyen hatalommal is rendelkezik a sörgyár, amivel miként is élne vissza. Hisz aki épp most visszaél, az a Fidesz, a kormány és a törvénygyára.
Akár szórakoztató is lehetne, ha mindezt a zártosztály nyílt napján rendezett előadásban tekinthetnénk meg. Azonban ez az életünk. Amelyben a kormány bármikor kinyír bárkit, aki éppen aktuálisan nem tetszik neki. Vagy legalábbis megpróbálja. Akkor is, ha éppen ugyan azt a jelképet éppen ugyan úgy használva más esetében nem csapna oda a törvény szigora. És már meg sem próbálják palástolni a céljaikat.