Jövő héten jelentősen feljebb csavarja az eddigieknél is a kormány a nemzeti átverés potméterét. A hablaty-kormányzás csimborasszója: indul az újabb konzultáció – az áldemokrácia fügefalevele egy autokrata rezsim antidemokratikus akcióira.
A nemzeti konzultációnak csúfolt papírpazarlás biztos jele annak, hogy a kormány végre kitalálta, miként lehetetlenítse el a neki nem tetsző civil szervezeteket.
De ne szaladjunk ennyire előre. A kérdéseket még nem ismerjük, bár a „Ki a példaképed? Miért épp Lenin?” logika mentén nem nehéz megtippelni azokat.
Azt is tudjuk, hogy három fő csapásiránya lesz a konzultációnak:
1, menekültek (lásd még: határvédelem),
2, Brüsszel (lásd még: az új Moszkva),
3, civilek.
Az elsőről korábban már írtunk: százmilliárdok és komoly kampány kell ám ahhoz, hogy megállítsunk, deportáljunk, üssünk-verjünk a déli határszakaszon átlagosan napi egy menekültet. Nagyobb a veszély, mint valaha! Ha nem vagyunk éberek, tán meg is duplázódik e hatalmas szám és akkor bizony csak pislogunk.
A másodikra sem érdemes túlságosan sok szót vesztegetni. Mert ugye Brüsszel, a gaz, el akarja vonni a magyar kormánytól a jogot, hogy olyan adót vessen ki, amilyet csak akar – mondja a magyar kormány. Nem, semmi ilyet nem tervezünk, ahogy eddig, úgy eztán is nemzeti hatáskörben marad az adóztatás – mondja Brüsszel. Az ügy akár itt véget is érhetne, ha Orbán láncos kutyája nem folytatná: Brüsszel taktikázik, az adóügyi biztos hazudik. Te pedig, Szilárd, legalább olyan okos vagy, mint amilyen szép.
A harmadik témakör a – Németh Szilárdnak már csak per Gyuri bácsi által pénzelt – civil szervezetek, amelyek már nem is civilek, hanem lobbisták, akik erősebbek egy gyengébb kormánynál, és ami kijön a szájukon, az „hablaty, hamuka, duma, hazugság.” Arany szavak ezek.
A legújabb vád a civilek ellen, hogy 40 milliárd forintot akarnak keresni a magyar államon a migránsbiznisz segítségével. 40 milliárdot! Pedig hány szép stadion kijönne belőle! A szám pedig úgy jött ki, hogy a bitang – vélhetően ugyancsak Soros kézben lévő – Európai Emberijogi Bíróság 3-3 millió forint kártérítést ítélt meg két bangladesinek, valamint 2,5 millió forintnyi perköltséget az őket védő Magyar Helsinki Bizottságnak. Na most – matekoztak a Fideszben –, ha még 15 ezer elutasított menedékkérőnek is ennyit ítél meg a bíróság, hát bizony ennyit kaszál a migrisimogató civil. De hagyjuk is ennek az abszurditását, elég annyit felvetni: az állítólag jogvégzettek alapította Fideszben senki nincs tisztában azzal, hogy a perköltséget nem a másik fél ügyvédjének, hanem a bíróságnak kell kifizetni? Ajvé, de rég volt már az a Bibó Kollégium.
Az Orbán egyre tekintélyesebb tomporára tapadt nyaloncmédia pedig egyre-másra pakolja a fát a gyűlöletmáglyára. Ezek nem is civilek – mondják –, idegen pénzből befolyásolják itt a közvéleményt, miközben nem is szavazott rájuk senki! Mert rátok igen, gyűlölködés vámszedői? Mégis, a befolyásolás vágya oly erős bennetek, hogy azt csak a közpénz-bulémiátok képes néha elnyomni. Már amikor meg kell számolni az állami hirdetésekért kapott adóforintokat.
És még kinek van legitimációs deficitje azok közül, akik a közvéleményt akarják befolyásolni? Segítünk: a megválasztott képviselőkön kívül mindenkinek. Amikor Józsi bácsi a kocsmában, borgőzös hangon szapulja/imádja a kedves vezetőt, és a törzsközönség áhítattal csüng az ő ajakán, akkor bizony közvélemény-befolyásolás lett folyamatba tétetve. Miként vasárnapi ebédnél a családfő kinyilatkoztatásai is mind alkalmasak a befolyásolásra. Na akkor, velük mi lesz? Rájuk sem szavazott senki. de még a CÖF-re és a baráti civiljeitekre sem. Senki sem. De nekik lehet, mert azt mondják, amit hallani szerettek?
És a végén arról kérdezik meg az ország népét, hogy jól van-e úgy minden, ahogy van. Végül aztán a lakosság 10 százaléka visszaküldi hibátlanul kitöltve az ívet, majd várja a nyereményt. Amit meg is kap, amikor a kedves vezető által üdvözül, mondván: ő, a 10 százalék valójában 98, maga a honffy büszkeségtől dagadó nemzetkebel.
Hát, akinek ez kell, szorgalmasan ikszeljen. A többieknek elég egy év múlva.