Ezek szerint az ésszerű = az emberi jogokat két lábbal tipró. 
Ma lépett hatályba az új szabályozás, amellyel lényegében az összes menedékkérő konténerfogdákba zárható, még azok is, akik korábban nyitott menekülttáborokban vagy akár magánszállásokon voltak. A zónát Magyarország felé kerítés és fegyveres őrök zárják el, de Szerbia felé el lehet menni. Ugyanakkor ma tárgyalt Dimitrisz Avramopulosz, az EU migrációért felelős biztosa Pintér Sándor belügy- és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. A tárgyalás utáni sajtótájékoztatón nem volt ilyen egyértelmű a helyzet.
Miközben Varsóban a kormányfő a visegrádi tagállamok (V4) kormányfői találkozója utáni sajtótájékoztatón beszélt, Magyarországon az Európai Unió képviselője arra figyelmeztette:
az EU dublini egyezménye kategorikusan tiltja, hogy a menekülteket bezárva tartsák.
A Magyarország által is ratifikált szerződésben például ez a mondat is szerepel: “Senki sem tartható őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy nemzetközi védelmet kér.”
(A zónába korábban is bezárták a határon jelentkezők nagy részét, a mostani változás lényege, hogy mindenkit oda visznek, a nyitott táborok lakóit is.) A törvény ellen az ENSZ menekültügyi szervezete, az Európa Tanács több intézménye és nemzetközi civil szervezetek is tiltakoztak már.
Most abban állapodott meg Avramopulosz Pintérrel és Trócsányival, hogy felállítanak egy szakértői munkacsoportot, hogy nyárig megegyezzenek a törvény jövőjéről. Avramopulosz arról beszélt, hogy
- az európai szabályokat mindenkinek be kell tartania,
- és az emberi méltóság tiszteletben tartása az EU egyik alapelve.
Trócsányi László igyekezett elmagyarázni, hogy az új magyar szabályozás miért arányos és szükségszerű, és hogy a kormány fellebez a bangladesiek ügyében hozott strasbourgi ítélettel szemben.
Orbán Viktor Varsóban ehhez képest úgy beszélt, mintha a kérdés le lenne zárva, sőt: a kormány hamarosan nemzeti konzultációt indít a menekültek bezárásának népi támogatásáért. Ezek után elég kevés mozgástere maradt a kormánynak, ha nem akar saját magával szembemenni és mégis rákényszeríti az EU, hogy visszakozzon.
Magyarország miniszterelnöke Varsóból azt üzente a híveinek és az EU-nak: minden jogi kiskaput bezárt, és felkészült arra a helyzetre, ha az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás esetleg csődöt mondana.
“Képesek vagyunk bármekkora migrációs áradatot megállítani a magyar-szerb határon”.
Migránsbiznisz = amikor a magyar állam ártatlan embereket hurcol meg és azok fel vannak háborodva
A miniszterelnök elővette a Fidesz mások propagandaüzeneté, a „migránsbizniszt”. Ez megint egy olyan remek szó, amivel Orbán a pillanatot akarja uralni azzal, hogy átkeretezi a történteket. Orbán arra célzott, hogy a strasbourgi emberjogi bíróság kimondta két héttel ezelőtti ítéletében, hogy a zónába zárás szembe megy az EU-s joggal. A bíróság kártérítésre kötelezte a magyar államot két bangladesi férfi javára, akiket az elsők között zártak a zónába.
Orbán Viktor tehát úgy beszélt két másik ember jogtalan meghurcolásáról, mint „migránsbizniszről”: azt mondta, hogy Magyarország megtette az első lépéseket a “migránsbiznisz” felszámolásáért, miután “jó néhány NGO nyilvánvalóan üzleti kérdésnek is tekinti a migránskérdést. Ezért az NGO-k – azaz a nem kormányzati szervezetek – “teljes transzparenciájának a feltételeit is megteremtjük” – tette hozzá.
Milyen kár, hogy Orbán Viktor kormánya nem működik transzparensen – lásd az irgalmatlan mennyiségű, naponta felemerülő korrupciós ügyet -, viszont a civilek igen. Hiszen minden adatuk nyilvános, letölthető, elemezhető.
A miniszterelnök egyúttal illegitimnek nevezte azokat a véleményeket, amelyek össze akarják kötni a bevándorlás kérdését az európai uniós pénzekkel. “Ne hagyjuk, hogy megfélemlítsenek bennünket!” – delirált Orbán a V4-es kollégáinak.
A svédek a schnegeni határokat vetnék be ellenünk
Sajnos nem csak az EU-s pénzek vannak veszélyben: mivel Magyarország vitában áll Svédországgal a menekültek befogadásával kapcsolatban, a svédek egyenesen a schengeni határok felfüggesztését szeretnék elérni, vagyis, hogy a magyarok ne utazhassanak az EU-ne belül szabadon.
A B1 blogon is megírtunk már: az Európai Bizottság, sőt egyes tagállamok is azzal fenyegetőznek, hogy meg fogják vonni Magyarországtól az EU-s támogatásokat, ha nem működik együtt a menekültkérdés európai megoldásában.
Az egész embertelen kinyilatkoztatás azért is érdekes, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap este ideiglenes intézkedésként megtiltotta, hogy nyolc tinédzser és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleit átszállítsák a szerb határ menti tranzitzónákba.
A tegnap későn meghozott ideiglenes intézkedés megtiltja, hogy a Fóton a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők otthonában lévő nyolc gyereket és egy veszélyeztetett terhes, pszichiátriai kezelésre szoruló ugandai nőt a közeljövőben a tranzitzónákba szállítsanak át, és ott fogva tartsák őket – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. A strasbourgi bíróság beavatkozását a civil szervezet indítványozta múlt pénteken és tegnap délelőtt.
„Ez alapján mindegyik, nyilvánvalóan sérülékeny, ezért egyedi bánásmódot igénylő ügyfelünket nyitott táborból bármelyik pillanatban a déli határszakaszon lévő konténerfogdába zárhatták volna. Az új szabályozás semmiféle egyéni körülményre nincsen tekintettel, és a kísérő nélküli 14 év alatti kiskorúakat kivéve az összes menedékkérőt automatikusan elzárja a röszkei vagy a tompai tranzitzónába.
A bíróság az ügyfeleink panaszát kiemeltként kezeli, és kérdéseket tett fel a kormánynak, amelyekre április 10-ig kell választ adnia. A strasbourgi bírák arra kíváncsiak, mikorra tervezik a panaszosok átszállítását, és mi ennek a jogalapja. A tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére, van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, és rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás? Vajon a kiskorúak hasonló körülmények között lesznek-e, mint a felnőttek, s ha igen, mi lenne annak a jogi alapja?”
– írta a civil szervezet közleménye.
Ahogyan a strasbourgi bíróság március 14-iki ítélete a két bangladesi menedékkérő ügyében, a mostani ideiglenes intézkedés is igazolja a Helsinki Bizottság, illetve más, hazai és nemzetközi szervezetek sorozatos figyelmeztetését. A civilek már 2015 szeptemberében felhívták a kormány figyelmét a szabályozás jogellenességére. A ma hatályba lépő rendelkezések pedig figyelmen kívül hagyják a menedékkérők személyes körülményeit, és előírják minden kérelmező, így a 14 év feletti gyerekek jogellenes fogva tartását anélkül, hogy biztosítanák a megfelelő befogadási körülményeket. Mindezt úgy, hogy a törvény
- megsérti az Alaptörvényt
- és az Európai Emberi Jogi Egyezményét,
- illetve az uniós jogot,
- fittyet hány az emberiességre
- és ésszerűségre.
A kormány mindeddig nem állt elő érdemi érvekkel, amely álláspontját jogilag alátámasztanák. Ám most is kiderült: hiába az intő szó, menekültügyben a kormány nincsen tekintettel vállalt emberi jogi kötelezettségeire és a jogállami értékekre. A Helsinki Bizottság közöle: a jövőben is kiállnak menedékkérő ügyfeleik mellett, és minden hatékony jogi eszközt felhasználnak arra, hogy a mostani jogtipró szabályokat mihamarabb korrigálják.
A ma hatályba lépő szabályokról és a Helsinki Bizottság véleményéről itt tájékozódhat.
A táborba zárás ellentétes az emberi jogokkal
Magyarországnak idén októberig be kellene fogadnia 1293 menekültet egy 2015-ös tanácsi döntés értelmében. Ez az egyetlen érvényben lévő kvótadöntés, ami Magyarországra is vonatkozik, ezt a tavalyi népszavazás akkor sem írhatta volna felül, ha érvényes lett volna, ezt még a referendum előtt maga Trócsányi miniszter is elismerte.
Magyarország és Szlovákia ugyan megtámadta a döntést az EU bíróságán, mondván nem volt a tanácsnak felhatalmazása ebben az ügyben kötelességet róni a tagállamokra, ám ítélet még nincs, és a döntést közben végre kellene hajtani. Az idő fogy, és a magyar kormány még semmilyen lépést sem tett az 1293 ember befogadása érdekében – írta a 444.