A háborúzás nem éppen női szerepkör, ha a hagyományokat nézzük. Éppen ezért a történelem során a királynőktől maximum azt várták el, hogy lelkesítő beszédeket tartsanak az ütközetek előtt. Néhány női uralkodó azonban ennél jóval tovább ment. Íme 5 királynő, aki vakmerő és könyörtelen hadjáratokat vezetett.
Boudicca királynő bosszúhadjárata
A római hadsereg erejével kevés vezető szállt szembe. Egy ilyen kivételes királynő volt Boudicca királynő, aki jelentős csapásokat mért a birodalomra.
A rómaiak i.sz. 60-ban megszállták Britannia nagy részét, és elfoglalták az icenus törzs földjét is. A király hitvesét, Boudiccát is foglyul ejtették, a nyilvánosság előtt megverték, lányait pedig meggyalázták. A királyné bosszúból később bősz támadásokat intézett a római települések ellen Colchesterben, St. Albansben és Londonban. Hadserege porig égette e városokat, és ezzel körülbelül 70 000 rómait elpusztított.
A birodalom végül összevonta erőit, és legyőzték a királynő 80 ezer icenus harcosát. Boudicca és lányai ekkor inkább megmérgezték magukat, minthogy fogságba essenek.
Zenobia hódításai a Római birodalomban
Herbert Gustave Schmalz: Zenobia királynő utolsó pillantása Palmyrára
Zenobia arab nemes hölgy a Szíriában fekvő Palmüra város királynéja volt a 3. században. Gyakran kísérte el férjét hadjáratokra, együtt lovagolva vagy menetelve a csapatokkal. A király meggyilkolása után fia trónra lépéséig Zenobia uralkodott.
A régenskirálynő hadjárataival felbőszítette a rómaiakat, ugyanis területeket hódított el tőlük Egyiptomban, Szíriában és Kis-Ázsiában. Bár Palmüra római fennhatóság alatt állt, Zenobia kinyilvánította a város függetlenségét. Megtorlásul Marcus Aurelianus császár megtámadta a várost, és menekülés közben elfogták a királynőt. Zenobiának részt kellett vennie Marcus Aurelianus győzelmi parádéján, a megalázáson kívül azonban nem esett baja, sőt feleségül ment egy római szenátorhoz,és fényűzően élt tovább.
A hullámok királynője
Az Artemisziát alakító Eva Green a 300 – A birodalom hajnala című filmben
Artemisszia, Halikarnasszosz (ma Törökország) királynője i.e. 5. században öt hadihajóra tett szert, hogy csatlakozzon a Görögországot támadó Xerxész perzsa uralkodóhoz.
Egy tengeri ütközet során Artemissziát üldözőbe vették görög ellenségei, a királynő útját azonban elállta az egyik szövetséges hajó. Artemisszia úgy döntött, hogy hajója bronzvértezetű orrával beleszalad a másik hajóba, így biztosítva saját menekülésüket.
Dzsinga királynő, a katonák kiképzője
Dzsinga Mbandi a nyugat-afriaki Matamba Királyság számára függetlenséget eszközölt ki a portugál kormányzónál. A legenda szerin amikor a portugál kormányzó nem kínálta hellyel a királynőt, az az egyik szolgáját használta széknek. Miután a tárgyalás befejeződött, megölte azt, mondván, nem ül ugyanazon a széken kétszer.
A tárgyalás sikerrel zárult, és ettől megrészegülve Dzsinga úgy érezte, jobb, ha ő maga veszi kézbe a dolgokat, s megmérgezte bátyját. A megnövekedett létszámú királyságából létrehozott egy hadsereget, sőt, a királynő maga képzett ki katonákat. A portugálokkal szemben 35 éves ellenállási harcot vívott, végül vissza kellett vonulnia Matambába. A portugálok azonban nagyon jól tudták, hogy amíg Dzsinga meg nem hal, addig nem foglalhatják el azt a területet, így uralkodásából hátralevő 15 évet Matamba lakossága békében töltötte.
A könyörtelen koronázatlan királynő
I. Henrik angol király egyetlen fia egy hajótörés során vízbe fulladt, így lánya, Matilda (angolul Maud) lett a trónörökös. A király megeskette nemeseit, hogy támogatni fogják lányát, ha az királynő lesz, illetve hogy egyáltalán királynő legyen
Halála után három héttel azonban Henrik öccse, Stephen ragadta magához Anglia trónját. Matilda háborút indított, hogy visszaszerezze a trónt. Amikor Stephen hadai foglyul ejtették Matildát, a lovagias király szabadon engedte. Matilda azonban rátermettebb és könyörtelenebb volt, mint ellenfele.
Amikor ugyanis egy későbbi csatában ő ejtette fogjul Stephent, rabláncra fűzette, és megszégyenítette.
Matilda az angolok úrnőjének nevezte magát, és Londonba ment, hogy megkoronáztassa magát. Határozottságát és bátorságát azonban asszonyként természetellenesnek tartották, ezért sokak körében népszerűtlen volt. London népe fellázadt ellene, így Normandiába kellett menekülnie. Stephen visszaszerezte a trónt, Matildát pedig sohasem koronázták Anglia királynőjévé.
Forrás: Philippa Wingate: Királyok és királynők