Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. április 8.
Lehet, hogy Orbán azt hiszi, meg tudja nyerni a választásokat, ha antiszemita és idegengyűlölő félelmeket terjeszt, de látványosan nagy öngól, ha valaki megsemmisíti Magyarország egyik legfontosabb oktatási intézményét.
Magyarország a szabadság ellen indított támadást, miután elhallgattatta a szabad sajtót, bezáratott több civil szervezetet, majd elnyomó tekintetét most az egyetemi autonómiára vetette – mutat rá a vezércikk, amely kiemeli, hogy a CEU több kategóriában is az 50 legjobb közé tartozik a világban. A lépés újabb pofon az egyre inkább tekintélyelvű Orbán részéről az uniónak és az általa szavatolt polgárjogoknak. Egyben gusztustalan támadás Soros György ellen, aki napjainkban a villámhárító szerepét tölti a térség populistái számára. Utóbbiak fokozatosan fel akarják számolni országukban a demokráciát.
Lehet, hogy Orbán azt hiszi, meg tudja nyerni a választásokat, ha antiszemita és idegengyűlölő félelmeket terjeszt, de látványosan nagy öngól, ha valaki megsemmisíti Magyarország egyik legfontosabb oktatási intézményét.
Most az EU-ra hárul, hogy megmentse a maradék hitelességét az emberek jogainak ügyében és határozott intézkedéseket tegyen az alapvető értékek megőrzésére. A szervezet idáig langymeleg szóbeli tiltakozásokat produkált, mindahányszor Orbán nekiment az alapvető szabadságjogoknak. Áder Jánosnak a kutatás demokráciája és szabadsága érdekében nem szabadna aláírnia a veszélyesen önpusztító jogszabályt.
A konzervatív újság vezércikke szerint Orbán Viktor a saját gyengeségét leplezi le, amikor becsukatja az egyik legjobb egyetemet. Az egykori radikális diákvezér 3 évtized elteltével antiszemita hadicseleket mutat be, hogy szétverje bírálóit. Nem válik a dicsőségére. Legújabb trükkje, hogy gyorsított eljárásban nyomta keresztül a játékszabályok megszigorítását a külföldi egyetemek részére. Fő célpont a CEU, amelyet Orbán párthívei melegágynak tartanak az ultranacionalista kormányprogram ellenfelei számára. Az összehordott retorika részben megdöbbentően hasonlít arra, amit Putyin ideológusai szoktak használni. Lehet, hogy az egyetem kénytelen lesz lehúzni a rolót az új szabályok miatt. A húzás megértéséhez látni kell, hogy Lengyelországban és Romániában feltámadt a nacionalista politika. Orbán olyan intézményeket akar, amelyek az általa magyarnak tartott értékeket vallják ugyanakkor gyanakodva tekintenek a globálisra, ha valaki kérdéseket tesz fel, ha liberális. Egy egyetem azonban nem egyszerűen a társadalom tükre, hanem a kutatás, az igazság szabad keresésének helye. Ez az 1989-es Orbánnak tetszene, ma viszont fenyegetésnek tartja a hatalom sáncaiból. Úgy tűnik, hajlandó volna megkockáztatni, hogy kalodába zárják a magyar értelmet. A külföldi tudósoknak segíteniük kell, hogy Orbánt rávegyék az irányváltásra.
A portál arra figyelmeztet, hogy Orbán Viktor fontos az Európai Néppárt számára, de ez fordítva is igaz. Ami a konkrét ügyet, a CEU esetleges bezárását illeti, nos, a fenyegetés sikeresen vegyíti a nyárspolgárságot az ostobasággal, persze hasonló intézményes vandalizmus már jócskán előfordult máskor is Budapesten. A magyar vezető már hosszabb ideje kirakatba tette az illiberalizmust, lásd
- az alkotmánymódosítást,
- a sajtó és a média megfélemlítését,
- hogy a romákat és az idegeneket bűnbaknak kiáltotta ki,
- és hogy Putyinhoz törleszkedik.
A nagy kérdés jelenleg az, hogy a mostani provokáció változtat-e a kormányfő és az EPP kapcsolatán.. A néppárti frakción belül ezúttal civakodás tört ki. A magyar delegáció árulást kiált, mások azt sürgetik, hogy zárják ki a Fideszt. Az EU idáig sorra meghátrált a nemzeti kormányokkal szemben, Weber frakcióvezető mégis azt szeretné, ha a Bizottság kivizsgálná az ügyet. De Orbánt nem zavarja különösképpen, ha a testület elítéli. Számára az számít, mit lép a Néppárt.
A kívülállók könnyen alábecsülhetik az érzelmi kötelékeket a magyar kormánypárt és az EPP között, minden belső ellentét dacára. Egyáltalán nem biztos, hogy végleges szakítás jönne. Orbán nagymester annak kipuhatolásában, meddig lehet elmenni. Lehet, hogy ha sarokba szorítják, inkább megváltoztatja a törvény, csak ne zárják ki. De emellett nem szabad megfeledkezni arról, milyen fontos a konzervatívoknak a 12 fideszes képviselő voksa az Európai Parlamentben, pl. amikor a Bizottság elnökének a megválasztásáról van szó. Ez arra kényszeríti a nagyobb frakciókat, hogy olyan pártokat is befogadjanak, amelyek kétes ideológiát képviselnek, illetve vitatható gyakorlatot folytatnak. És nem ugrálhatnak túlságosan utóbbiakkal szemben, mert könnyen megeshet, hogy emiatt azután a politikai ellenfél embere kerül a Bizottság élére. A CEU körüli epizód komoly kérdéseket vet fel nemcsak a magyarországi intézmények, hanem az EU szerkezete kapcsán is.
Der Standard
A bécsi magyar nagykövet olvasói levélben igyekszik megvédeni a magyar álláspontot a CEU ügyében. Perényi János úgy gondolja, hogy az ideges kirohanások mögött az a harc húzódik meg, amely a főáramtól eltérő politika ellen irányul. Mint írja, a jelentésekből úgy tűnik, mintha világpolitikai jelentőségű ügyről lenne szó, egyesek úgy állítják be, mintha Orbán Viktor hadjáratot vívna Soros több érdekeltsége és a “szabad szellem” ellen. Pedig valójában Magyarország ellen folyik a küzdelem, mivel az nem illeszkedik bele a liberális média által elvárt főirányba. A diplomata szerint bírálók azt sem nézték meg, mi áll a törvényben. Feltűnőnek tartja egyúttal, hogy csak a Közép-Európai Egyetem tiltakozott, amiért ki kell javítania a tevékenységében tapasztalt hiányosságokat. Szó sincs tehát Lex CEU-ról. Az is érdekes ugyanakkor, hogy az USA csakis emellett az egyetem mellett emelt szót. A nagykövet úgy értékeli, hogy a megkívánt változtatások semmiképpen sem fenyegetik a felsőoktatás szabadságát.
A bécsi tartományi vezetés arra szólítja fel az osztrák kormányt, hogy az álljon ki nyilvánosan Magyarországnál a Közép-Európai Egyetem fennmaradása, illetve a tudomány és a kutatás szabadsága mellett. A szociáldemokraták és a zöldek javaslatához csatlakoztak a Neos képviselői is. Az indítvány szerint a Kern-kabinetnek ugyanezt az álláspontot kell képviselnie az EU-ban is. Az előterjesztés kiterjed arra, hogy Bécs fogadja be a CEU-t, ha annak működése lehetetlenné válik Budapesten.
A kommentár úgy látja, hogy még mindig van remény Európában a hagyományos pártok számára, kitarthat a politikai közép. A szerző, az Oxfordi Egyetem Újságírás Tanszékének egyik alapítója a kedvező jelek közé sorolja a holland választás eredményét. Továbbá hogy a franciáknál Macron az első tévévitában megverte Marine Le Pent, aki azután a gyengén muzsikált a jelöltek második televíziós erőpróbáján is. Lehet, hogy a Front National vezére be sem jut az elnökválasztás 2. fordulójába. Kedvező az is, hogy a közvélemény kutatásokban az osztrák szociáldemokraták átvették a vezetést a szélsőjobbos Szabadságpárttól. Németországban napirenden van a szintén szélsőséges AfD vezetőjének lemondása, a párt népszerűsége nem egészen egy év alatt 8 %-ot zuhant. Elképzelhető, hogy nem kerülnek be a Bundestagba. Az unió pedig mindeközben a jelek szerint magához tér, általában jók a gazdasági mutatók, bár azért a Dél még gyenge. És akkor még ott van a Brexit, azon kívül a közép-európai tagok, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia egyre jobban eltávolodnak az EU liberális politikájától. De persze azért a milliárdos támogatásokat felveszik. Az uniónak azonban mindezzel együtt meg kell reformálnia magát, ideértve, hogy vissza kell adnia a jogkörök egy részét a tagállamoknak.