Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. április 10. Hangos lapszemle itt. 
Magyarországon az illiberális állam leszámol a nyílt társadalommal, ennek részeként akarják bezárni a Közép-Európai Egyetemet. Orbán Viktor nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy az új amerikai vezetés az előzőnél kevésbé bírálja majd a kormányfő erőfeszítéseit a fékek és ellensúlyok felszámolására, a sajtószabadság megfojtására és az állam mindenre kiterjedő ellenőrzésének növelésére. A washingtoni Külügyminisztérium azonban egyértelműen kinyilvánította, hogy a CEU-t mindkét párt támogatja, és hogy a tárca továbbra is szorgalmazza az intézmény függetlenségét, illetve zavartalan működését. Az illetékes helyettes államtitkár éppen ma érkezik Budapestre, hogy magyar illetékesekkel részben az egyetemről tárgyaljon. Lehet persze az is, hogy Orbán meg akarja hívatni magát a Fehér Házba. Továbbá elképzelhető, hogy szívességet tesz Putyinnak, miután a paksi szerződéssel fokozottan függő helyzetbe hozza az országot az oroszoktól.
New York Times/ABCNews/Washington Post/AP
A tudósítás szerint 70 ezren vonultak fel, miután úgy ítélik meg, hogy a CEU Orbán Viktor illiberális politikájának célpontja lett. Évek óta nem volt ekkora tüntetés Budapesten. A felvonulók azt sürgették, hogy Áder János ne írja alá a törvényt, amelynek következtében az egyetem bezárhat, illetve távozásra kényszerülhet. Orbán Viktor illiberális állama szemben áll a Soros-féle nyílt társadalom eszményével. A miniszterelnök azt állítja, hogy az üzletember által támogatott civil csoportok, köztük a Transparency International és a Helsinki Bizottság külföldi ügynökök, amelyek a nemzeti érdekek ellen dolgoznak.
Hatalmas tiltakozás volt Budapesten, az egyik legnagyobb megmozdulás zajlott le Orbán Viktor 7 éve tartó uralma ellen, miután a frissen elfogadott jogszabály elűzheti az ország egyik legjobb egyetemét. A részvevők számát 70 ezerre becsülték a szervezők, akik közül az egyik, egy német diák úgy nyilatkozott, hogy a hatalom mindenkit el akar hallgattatni, akinek más a véleménye, szabadon gondolkodik, legyen az liberális, illetve baloldali. A kormány szerint a CEU éppen ilyen embereket tömörít. A jelentés ugyancsak megemlíti, hogy a kormány szigorítani kívánja a működési feltételeket az NGO-k számára is, és nem titkolja, hogy azokat veszi elsősorban célba, amelyek Sorostól kapnak pénzt. Orbán Viktor többször is nekiment az üzletembernek, akinek nézetei gyökeresen eltérnek a kormányfő meglátásától, mármint hogy az európai kultúrát létében fenyegeti a migráció és a multikulturalizmus. Erről a már említett német hallgató úgy vélekedik, hogy a hatalom mindig keres valakit, akivel harcolhat, és erre Soros igencsak alkalmasnak tűnik, mivel támogatja a civileket, valamint a CEU-t is.
Óriási felvonulást rendeztek Budapesten, miután Orbán Viktor rászállt a Közép-Európai Egyetemre. Az egyik legnagyobb demonstráció zajlott a kormány ellen. A részvevők azt kiáltozták, hogy el kell utasítani a felsőoktatási törvényt, amelyet bírált az Egyesült Államok és Németország is. A magyar vezetés túllépett a korábbi tüntetéseken, hazai és nemzetközi kritikákon, beleértve egy sor uniós és Nato-szövetségest. A kormány tagadja, hogy a jogszabály a CEU ellen irányulna, Orbán azonban rendszeresen vádolja Sorost.
Budapesten 3 éve nem mentek ki ennyien az utcára a kormány ellen. 80 ezren meneteltek, hogy megmentsék a Soros-féle tekintélyes egyetemet. A nem egészen egy hét alatt keresztülhajszolt jogszabály széleskörű külföldi tiltakozást váltott ki, Washingtonból, Brüsszelből és a tudományos világból. Több mint 900 egyetem csatlakozott a petícióhoz, amely a jogszabály érvénytelenítésére szólít fel.
Sok tízezres tiltakozás volt Budapesten a Soros által támogatott egyetem védelmében.Az eseményen – ellentétben az egy héttel korábbi megmozdulástól – nem csak diákok vettek részt, hanem családok, továbbá középkorúak, illetve idősebbek is. A budapesti tudósító úgy látta, hogy nagyságát tekintve ez még a netadó elleni tüntetést is felülmúlta. A jelenlévők követelték az igen neves CEU megmentését, valamint elutasították, hogy a kormány nyomást gyakoroljon az emberi jogi szervezetekre és a menekülteket támogató csoportokra. A hatalomnak mind az egyetem, mind az NGO-k esetében a liberális felfogással van baja.
Veszélyben érzi magát a kormány tervei miatt a Közép-Európai Egyetem, az este mintegy 80 ezren demontráltak a védelmében. A bírálók szerint a jogszabállyal a hatalom igyekszik kipaterolni az Orbánt gyakran bíráló Soros György-féle CEU-t. Kifogást emelt a törvény ellen Washington és Brüsszel is.
Tízezrek álltak ki Budapesten a végveszély által fenyegetett Közép-Európai Egyetem mellett. Az ellentábor azt veti Orbán Viktor szemére, hogy ő és a Fidesz az új jogszabállyal veszélyezteti a tanszabadságot. Megfigyelők egyben úgy értékelik, hogy a kormány a lépéssel Sorosra is csapást próbál mérni, illetve igyekszik megszabadulni a liberális elitegyetem CEU-tól. Az uniós Bizottság vizsgálja az ügyet.
Idehaza és külföldön tiltakozáshullámot váltott ki a felsőoktatási törvény vitatott módosítása, mert amiatt veszélybe került a tekintélyes Közép-Európai Egyetem fennmaradása. Az este a magyar fővárosban 10 ezrek követelték, hogy Áder János ne hagyja jóvá a jogszabályt és így tovább működhessen a CEU. Bécs felajánlotta, hogy költözzön oda az intézmény, de annak vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az egyetem nem kíván máshová települni.
Nagy nyomás nehezedik Áder Jánosra, hogy ne írja alá a jogszabályt, amely tönkretenné a CEU-t. Ha az ügy netán az Alkotmánybíróság elé kerülne, ott a Fidesz-hű tagok biztos többséget alkotnak. Ha az elnök ismét a Parlament elé utalja a kérdést, az megint csak lehetővé tenné Orbán Viktor számára, hogy nagyobb arcvesztés nélkül keveredjen ki a történetből, mert ily módon törölni lehetne az egyetem számára kedvezőtlen kitételeket. Közben nem enyhül a nemzetközi tiltakozáshullám. A miniszterelnök tévesen hitte úgy, hogy Trump, aki épp úgy utálja Sorost, mint ő, minden további nélkül tudomásul veszi a CEU bezárását. Az oktatás szabadsága az óceán mindkét partján igen fontos, pártállástól függetlenül.
Fontos tüntetés volt Budapesten a Közép-Európai Egyetem mellett, miután a kormány hadjáratot indított a Soros György által támogatott intézmény ellen. Több tízezren lepték el az utcákat, a CEU hallgatói és tanárai mellett minden korosztály képviselői, akik az egyetem kék színét viselték. Erős a gyanú, hogy a hétfőn elfogadott jogszabály célja a tanintézmény becsukatása, mivel Soros gyűlöletes figura lett a szuverenista Orbán szemében. A tudósítás megjegyzi, hogy a kormányfő 3 éve, a hatalmas demonstráció láttán meghátrált az internetadó kapcsán. A miniszterelnök az utóbbi hónapokban ráerősített az offenzívára az üzletember ellen, akit azzal vádol, hogy pénzeli az ellenzéket.
Hat neves amerikai, illetve brit egyetemi tanár levélben sürgeti, hogy Magyarország vizsgálja felül a szándékát és ne csukassa be a CEU-t. A London School of Economics, a Harvard, valamint a University College London érintett tanszékvezetői úgy ítéli meg, hogy a felsőoktatási törvény módosított változata olyan feltételeket ír elő, amelyeket nem lehet teljesíteni. A magyar kormány azt állítja, hogy csupán a szabályozást igyekszik javítani, ám a célpont egyértelműen és szándékosan az ország legkiválóbb egyeteme. Az aláírók szerint a CEU bezáratása nagy károkat okozna az országnak, tragédia volna a térségnek és világszerte csapást jelentene az oktatás szabadsága és függetlensége számára. Ez az első eset a 21. században, hogy egy állam politikai okokból le akarja húzni a redőnyt egy sikeres egyetemnél. Ezért vissza kell vonni az intézkedést. Azon kívül az európai politikusoknak fel kell ismerniük a kérdés horderejét és fel kell lépniük ellene, ideértve annak megvizsgálását, helye van-e a még a Fidesznek az Európai Néppártban.
A kisállamiságtól óv az osztrák katolikus egyház feje, mert nem látja, hogy az országok bármiféle érdemi alternatívát tudnának kínálni az EU-val szemben. Schönborn kifejtette: nem szabad, hogy a nagy USA, Kína és Oroszország árnyékában Európa veszítsen jelentőségéből. A Virágvasárnap alkalmából hangsúlyozta, hogy a menekültkérdést csakis európai keretekben lehet megoldani. Ám azt akadályozza a fokozódó nacionalizmus és populizmus. Minden ország próbál még rettenetesebb lenni. És az osztrák kormány is szívesen szidja Brüsszelt, csak azért, hogy elterelje a hazai gondokról a figyelmet. A főpap arra is kitért, hogy a kvótarendszer igenis ideális eszköz a menekültpolitikában. Afrikát pedig egyfajta Marshall-segéllyel kell megtámogatni, hogy az emberek ott maradjanak. De persze ha a kormányok csupán a következő választásokat figyelik, akkor nem lehet szó hosszú távra szóló stratégiákról. Schönborn ugyanakkor nem tart az iszlámtól, úgy gondolja, hogy annak joga van terjeszteni a nézeteit. Sokkal nagyobb gondot okoz neki viszont a kereszténység gyengélkedése.
A közép-és kelet-európai államok már régóta berzenkednek amiatt, hogy szegény rokonként tekintsenek rájuk az unióban Az sem befolyásolja őket, hogy jó egy évtized elteltével náluk még mindig alacsonyabbak a bérek, virágzik a korrupció és sokkal nyeszlettebbek a közszolgáltatások, mint az oktatás és az egészségügy. De az elégedetlenség most már elérte a hűtőgépet és a konyhaszekrényt is: vezető politikusok a sajtóval együtt arról beszélnek, hogy a térség gyengébb minőségű élelmiszereket kap nyugatról. A hatalomnak kapóra jön, mert a nacionalista hullám amúgy is végigsöpör a kontinensen és ők rá akarnak játszani a régió panaszaira. Ahogy egy prágai szakértő mondja: szeretik ezt a témát, mert rá lehet kenni az idegenekre. Ugyanakkor a vizsgálatok azt támasztják alá, hogy egyes esetekben valóban jelentős az eltérés ugyanannak az árunak minősége között a kontinens két felén. Az érintett államok azon vannak, hogy az egész EU-ban végezzék el az ellenőrzést, mert csak akkor lehet látni hogy mennyire kiterjedt a jelenség. A gyártók és a szakértők szerint a különbségeket a helyi ízlés, továbbá az magyarázza, hogy mindenütt az ott megszokott összetevőket használják, továbbá hogy mások a vásárlói szokások. Csak éppen ez nem nyugtatja meg a kedélyeket.
(Kép: AP)