Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. április 15.
Hangos sajtószemle.
Az újság úgy tudja, hogy a Bizottság elnöke ki akarja tenni a Fideszt az Európai Néppártból, miután a magyar kormányfő Brüsszel ellen uszít, jóllehet országa az uniós pénzek nagy haszonélvezője. Juncker egyszer elárulta, hogy egy kis fekete könyvben vezeti mások disznóságait, nos, a bejegyzések bizonyára jócskán megszaporodtak Orbán Viktor neve mellett. Pl. a nemzeti konzultáció miatt. Azon kívül a kormányfő közös cselekvésre szólította fel Európa jobboldali populistáit az EU ellen. Most pedig éppen az egyik egyetemet fojtogatja, bezáratja a menekülteket, a migrációt a terrorizmus trója falovának minősíti, amivel burkoltan azt állítja, hogy Merkel és Juncker belülről akarják szétrombolni az Európa-erődöt. Magyarország mindenek előtt! Mivel a bezárkózás politikája nem lehet meg ellenségkép nélkül, az uniónak kell betöltenie ezt a szerepkört, noha a magyarok igencsak profitálnak a tagságból. Dehát jönnek a választások és erősnek kell látszani. Az EU viszont eszköztelen, ha valaki folyamatosan átlépi a politikai tisztesség határait, aláássa az elveket.
Junker kezdeményezésére éppen két hét múlva összeülnek az Európai Néppárt tagállamainak vezetői, üthet az igazság órája. Azt vitatják meg, hogy Orbán egyáltalán még kereszténydemokrata-e. Ez az első eset, hogy az EPP egyik vezetője a magyar miniszterelnököt fenyegeti és ily módon emeli a tétet. Orbán idáig biztosra vehette, hogy nem hajítják ki. Mindent elnéztek neki. Legutóbb megszavazta Tusk újraválasztását, hogy bizonyítsa hűségét. Ám ezáltal kiadott egy zálogot a kezéből. És eljött Juncker pillanata.
A konzervatív lap vezércikke arra figyelmeztet, hogy az uniónak fel kell ébrednie és meg kell védenie a demokráciát, mert a CEU esetében nem egyszerűen egy célzatos szabályozásról, hanem az alapvető szabadságjogok megőrzéséért vívott harcról van szó. Orbán Viktor mára a nyílt társadalom ellensége lett és az EU vizsgázik, hogy fel kell lépnie ellene. A kormányfő megtalálta az ideális célpontot, hogy támadja egy szabad társadalom autonóm intézményeit. A politikus mindent gyűlöl a CEU-ban és azt állítja, hogy az aláássa a demokráciát Magyarországon. A Fidesz más vezetői rutinszerűen azzal vádolnak civil szervezeteket, hogy azok az idejét múlt liberális elit külföldi képviselői. Orbán már régóta rohamozza a demokratikus intézményeket és ez még jó darabig így is lesz. A Freedom House jelezte, hogy ha így megy tovább, akkor az ország jövőre már nem számít szilárd demokratikus rendszernek. Már önmagában a menekültekkel szemben alkalmazott gusztustalan és embertelen bánásmód miatt el kellene ítélni a magyar kormányt.
Orbán, mint minden populista, abból él, hogy ellenségei vannak és ebből a szempontból leginkább a külföldiek jönnek neki kapóra. Szégyenteljes, hogy szögesdróttal körbevett konténertáborba zárják a menedékkérőket. Itt az ideje, hogy lépjen az unió. Ki kell zárni a Fideszt az Európai Néppártból. Nem szabad tekintettel lenni arra, hogy az EPP-nek szüksége van a 12 voksra. Az elvek fontosabbak, mint a kisstílű politika. A frakcióvezető és a többiek megmutathatják, hol állnak, amikor az EP hamarosan megvitatja a magyar állapotokat. Eléggé egyértelmű, hogy a közösségi jog szavatolja a tanszabadságot. Vagyis felelősségre lehet vonni Budapestet, de meg lehet indítani a jogállami eljárást is. Hogy a Közép-Európai Egyetem célkeresztbe került, az előre kiszámított roham a nyárspolgárok részéről a demokratikus liberalizmus ellen. Orbán nem nyomulhat tovább az illiberális demokrácia felé. Aki ócsárolja a liberális felfogást, az a demokráciát fenyegeti. Itt többről van szó, mint egy egyetem elleni burkolt fellépésről. Ez korunk küzdelme.
A magyar származású koszorús brit költő és irodalmár, George Szirtes vezetésével több mint 400 nemzetközileg ismert alkotó, előadóművész és tudós bírálja, hogy a magyar kormány be akarja záratni a Közép-Európai Egyetemet. A nyílt levél szóvá teszi a felsőoktatási törvény reformját és úgy ítéli meg, ez a legújabb lépés Orbán részéről, hogy demokratikus intézményektől szabaduljon meg, beleértve a sajtót és a civil társadalmat. Az üzenet rámutat, hogy ha sikerül a terv, az komoly foltot hagy az EU lelkiismeretén, amiért az eltűrte. Hiszen a lépés csökkenti és meggyengíti Európát. Az aláírók felszólítják az uniót, hogy vizsgálja ki a jogszabályt és annak következményeit az oktatás szabadsága szempontjából. George Szirtes azt mondja, a CEU az egyetlen mesterfokú egyetem az országban, amely még nincs a miniszterelnök ellenőrzése alatt. Továbbá, hogy azért szervezte az akciót, mert a tanintézmény a függetlenség igen fontos jelképe. A kormányfő nem tudott rá pénzügyi nyomást gyakorolni, nem volt képes megfojtani. Az utolsó reménysugárnak számított a tekintélyelvű magyar állammal szemben.
A magyar kormány be akarja záratni a Soros által támogatott CEU-t, magát viszont úgy állítja be, hogy az ellenségek összehangolt akciójának áldozata, a másik fél összeesküdött az ország ellen. A hatalom egyre idegesebben figyeli a naponta zajló tüntetéseket, a brüsszeli fenyegetéseket és a nemzetközi sajtó felháborodását. Szerinte azonban a tiltakozások csupán azt szolgálják, hogy Soros György akaratát kényszerítsék rá az emberekre. Hogy nem csak a világsajtó, egy sor tudós és művész lázadozik Orbán politikája ellen, hanem saját híveinek egy része is elbizonytalanodott, nos, az erősíti Budapesten az ostromlott vár-mentalitást. A masszív bírálat bizonyítékul szolgál a vonalhű magyar média számára, hogy a zsidó és magyarellenes Soros mozgatja a világot. Fizeti az ország ellenségeit, behozza őket, aláássa az egységet. Fő célja, hogy megbuktassa a magyar menekültpolitikát. Az ellenségképet már mániás szintre emelték, lásd a Magyar Idők vagy a Magyar Hírlap, illetve a 888.hu vonatkozó cikkeit. Bayer Zsolt egyenesen azt állítja, hogy az amerikai Külügyminisztériumot Soros régi beosztottai irányítják. De nem különbek a hivatalos megnyilatkozások sem. Pl. hogy Magyarország egy jottányit sem enged az EU és Soros nyomásának kvóta-ügyben. De azért a CEU-ról hajlandó tárgyalni.
Az ún. erős emberek előbb-utóbb beleütköznek a valóság próbájába, mert ahogy a liberális gondolkodó, Ralf Dahrendorf írta: a populizmus egyszerű, a valóság bonyolult. Trump, aki nem adta alább és rögtön minden bombák anyját vetette be Afganisztánban, ugyanahhoz a kaszthoz tartozik, mint a Fülöp-szigetek vagy Törökország elnöke, vagy éppen Orbán Viktor. Utóbbit Juncker egykor „Helló, Diktátor!”-felkiáltással üdvözölte, de ma már nincs kedve viccelődni vele. Azt követeli, hogy vitassák meg a Fidesz tagságát a hónap végén, az Európai Néppártban. A Bizottság egyidejűleg ultimátumot adott: ha a magyar kormány két héten belül nem tér jobb belátásra, akkor új szerződésszegési eljárás indul ellene. Brüsszel azon kívül vizsgál egy sor magyar intézkedést. Hogy az úgynevezett erős emberek ki tudják-e építeni uralmukat, az a hatalmi ágak és az ellenőrző rendszer erejétől függ. Trump így bukott meg a valóság vizsgáján a beutazási tilalommal, illetve az egészségügyi reformmal.
Le Monde
Orbán jobbra tolódása miatt egyre nagyobb a morgolódás Brüsszelben és az utcán. A Bizottság nyugtalan a szabadságellenes intézkedések miatt. Timmermans alelnök nem zárja a ki szankciók lehetőségét. Egy brüsszeli forrás azt nyilatkozta, hogy a kormányfő átlépte a vörös vonalat az egyetemekről hozott törvénnyel, illetve a nemzeti konzultációval. Ebbe bőven belefér, hogy felülvizsgálják a szerkezeti alapokból nyújtott támogatásokat. Szigorúbb lett a hang az Európai Néppártban is. Úgy tudni, hogy heves vita lesz a két hét múlva esedékes konzervatív csúcson. Orbán idáig bizonyos engedékenységet élvezett, azon felül az EU-nak igen kevés mozgástere van, hogy a jogállami elvek betartására kényszerítse bármely tagot. Viszont illuzórikus, hogy bevetné a szavazati jog megvonását. – állítja a belga Szabadegyetem egyik politológia professzora. Egy diplomata úgy látja, nincs meg az elszántság, hogy a szőnyeg szélére állítsák Magyarországot. A jelszó az egység a Brexit miatt. Azon kívül jönnek a francia és a német választások. Hollik István ugyanakkor úgy gondolja, hogy meg tudják győzni az uniót és a Néppártot a törvények elfogadhatóságáról.
2. Magyarország ugyan megállapodást kötött Iránnal kis teljesítményű atomreaktorok építésére, csakhogy nem siet az egyezmény végrehajtásával. A fejlesztést iráni szakemberek végeznék, a 85 milliárd eurós költséget a magyar fél állja, ám nem iparkodik, hogy átutalja a pénzt. Időt akar nyerni egy olyan piacon, amely igencsak bizonytalan. Ezért Budapest azt mondja, hogy csupán keretszerződésről van szó, a hangsúlyt a nukleáris biztonságra helyezik, összhangban az Atomenergia Ügynökség ész az EU normáival. Az Egyesült Államok ugyanis felül kívánja vizsgálni a döntést, amelynek értelmében feloldanák a nemzetközi szankciók jó részét. Utóbbiak között ott van az is, hogy nem lehet eladni Teheránnak az iráni atomprogramhoz kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat. Az amerikai-iráni viszony lehűlése egybeesik azzal, hogy Orbán Viktor ideges Washington miatt. Mert igaz, hogy támogatta Trump jelöltségét, ám láthatólag nem szeretné mindenben követni az elnök irányvonalát.