Autoriter rendszerek másutt is úgy gondolják, hogy csakis a választott politikusok szólhatnak bele a közügyekbe, a civileknek kuss a nevük. Orbán az EU-képviselőket hergelni megy Brüsszelbe, de lehet, hogy ezúttal ráfarag. Ausztria a menekültekre hivatkozva további fél évre fenn akarja tartani az ellenőrzést a többi közt a magyar határon. Gorka Sebestyén nem szereti, ha a Vitézi Rendhez fűződő kapcsolatáról kérdezik – ilyen okokból kirohant egy washingtoni konferenciáról.
Jól értesült körök azt közölték, hogy súlyos jogsértéseket állapított meg az a jelentés, amely ma kerül a brüsszeli Bizottság elé és ennek birtokában az várható, hogy a testület levélben kér magyarázatot Magyarországtól. A döntés néhány órával azelőtt esedékes, hogy Orbán Viktor felszólal az Európai Parlamentben. Ez egyébként a kötelezettségszegési eljárás első szakasza. Egyben arra utal, hogy ismét kiéleződött Budapest és az EU viszonya. Az egyetem ügye aggodalmat keltett az unióban, mert félő, hogy a miniszterelnök még inkább ellenőrzése alá vonja az országot. Ám nem várható ezúttal sem a 7-es paragrafus alkalmazása, mert ahhoz nincs meg az összes tagállam támogatása. Az intézmény rektora ugyanakkor sürgette a Bizottságot, hogy az eddiginél határozottabb ítélje el a lépést, és szabja meg pontosan, hogy a hatalom meddig mehet el Magyarországon, hol vannak a vörös vonalak. Megjegyezte, hogy a kormány propaganda megfontolásokból puhított az álláspontján, de a lényeget tekintve semmit sem engedett.
Az uniótól kért segítséget a CEU rektora. Ignatieff azt mondta egy brüsszeli rendezvényen, hogy el van szánva, mármint hogy megvédje az egyetemet, de ehhez szüksége van Európa támogatására, miután Washington, Berlin, München, sőt Budapest is mellé állt, de a sikerhez az EU-ra is szükség van. A Bizottság eljárással fenyegeti a magyar kormányt, miután Orbán meg akarja szerezni az ellenőrzést független intézmények fölött, ám utóbbi sokak szerint beleütközik az emberi jogokról és a demokráciáról vallott uniós értékekbe. A CEU a nyílt társadalom elméletét hirdeti, amit a miniszterelnök elutasít. A bírálók szerint azonban a fellépés része annak a szélesebb körű hadjáratnak, amelynek célja, hogy elfojtsa az eltérő véleményeket és a hatalom szorosabb irányítása alá helyezzen független tényezőket, beleértve az igazságszolgáltatást, a médiát és a civil szervezeteket. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól úgy látja, hogy a kormány az unió tagja akar maradni, de nem kíván elfogadni egyetlen alapértéket sem. Emiatt megjósolhatatlan és ellenséges légkör alakul ki a magyar civil társadalommal szemben.
Az EU-hoz fordult a Közép-Európai Egyetem vezetője, mert úgy látja, hogy a felsőoktatási reform célja az egyetem bezáratása. Ignatieff úgy fogalmazott az Európai Parlamentben, törvényhozók, tudósok és újságírók előtt, hogy a hatalom fegyvert tart a CEU fejéhez. A meghozott törvény értelmében ugyanis nem vehetnének fel új diákokat január 1. után. Mint kiemelte, 1945 óta ez volna az első alkalom, hogy az unió egyik tagállama megpróbál becsukni egy szabad egyetemet. Orbánra ma bírálatok várnak Brüsszelben, mert az EP-képviselők megvitatják az országgal kapcsolatok aggodalmakat, ideértve az ’Állítsátok meg Brüsszelt!’-kampányt. Az egyetem körüli összecsapások egy nagyobb, Soros elleni hadművelet részét képezik. A miniszterelnök azt állítja, hogy az üzletember aláássa a magyar érdekeket, mivel támogatja a migránsokat. Az üzletember egyébként ma szintén felszólal az Európai Parlamentben, még Orbán előtt, majd holnap találkozik Junckerral, illetve Timmermans alelnökkel.
Guardian
1. A CEU rektora óvatos derűlátással ugyan, de abban bízik, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást kezdeményez Magyarországgal szemben, mivel az gyalázatos támadást indított a tanszabadság ellen. Ignatieff szenvedélyes felhívásban fordult Brüsszelhez és azzal vádolta meg a jobboldali, tekintélyelvű Orbán Viktort, hogy az gyakorlatilag pisztolyt szegez a fejének. Hozzátette, hogy a hatalmat a jelek szerint az sem érdekli, ha az EU jogi eszközökkel lép fel ellene. A rektor felszólította az Európai Néppártot, hogy az gyakoroljon nagyobb nyomást a kormányfőre. Azt is elmondta, miután találkozott Timmermans-szal, hogy a Bizottság szerint az uniós jog alapján kérdőre lehet vonni Magyarországot a CEU miatt. És mert előző nap végighallgatta a magyar nagykövet véleményét, abból azt a következtetést vonta le, hogy Magyarország is ilyesfajta retorzióra számít. De Ignatieff számára egyértelmű, hogy hatalom jogi eszközökkel akarja lehúzatni a rolót egy szabad intézménnyel. Hiszen októberben életbe lép a törvény és utána bármikor visszavonhatják az egyetem működési engedélyét. Szóval így vagy úgy, de gyorsan tenni kell ellene.
2. Az utóbbi években rendkívüli helyzet állt elő egy sor országban, mert a kormányok átfogó támadást indítottak a civil társadalom ellen. Ezt a Civicus nemzetközi szervezet vezetője közölte, aki munkatársaival együtt azt követi nyomon, hogy az államok hol csapnak le az NGO-kra, megsértve ily módon az egyesülés, a gyülekezés és a szólás szabadságát. Úgy fogalmazott, hogy négy év alatt drámaian változott a helyzet és most már riadót kellett fújniuk Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Magyarország és Lengyelország miatt is. Trump győzelme felbátorított egy sor kormányt, amelyek azt hiszik, hogy ezek után mindent megtehetnek.
Egy másik emberi jogi aktivista azt említi kiugró példaként, hogy a magyar kormány nekirontott a CEU-nak és gyakorlatilag le akarja állítani az egyetem tevékenységét. Azon kívül készül a jogszabály a civil csoportok ellen. Amerikában közben a jobboldali sajtó a Nyílt Társadalom Alapítványt veszi célba. Azzal vádolja, hogy az finanszírozza a tiltakozásokat a szabadságjogok korlátozása ellen. A világban egyébként 2012 óta 65 országban több mint 140 esetben hoztak vagy javasoltak jogszabályt a civil szervezetek ellen. A Civicus vezetője szerint sok, hatalmon lévő politikus arra hivatkozik, hogy a nem kormányzati szervezetek senkitől sem kaptak felhatalmazást. Vagyis azt gondolják, hogy monopóliumuk van képviselni a köz érdekeit.
A lap szerint Orbán Viktor ma izgalmas küldetésben jár Brüsszelben, ahol a magyar helyzetről tanácskoznak. Nem hagyja ki a lehetőséget, hogy személyesen hergelje a képviselőket. Mert ugyan gyakran szabad folyást enged Brüsszel-ellenes érzelmeinek, ám általában szívesen megy az unió központjába. Erre már volt bőven példa, de lehet, hogy most másként sül el a dolog. Hiszen a Bizottság várhatóan megszavazza, hogy a CEU miatt szerződésszegési eljárást kezdeményezzen Budapest ellen. Nagy a veszély ugyanis, hogy az egyetem áldozatul esik Orbán Soros ellen vívott keresztes háborújának. Az Európai Parlament Kulturális Bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy nem szabad korlátozni a tudomány, a kutatás és az oktatás szabadságát, az nem összeegyeztethető az európai normákkal. Brüsszel ugyanakkor nem csupán a CEU sorsát vizsgálja, hanem sokkal inkább azt, veszélybe került-e a demokrácia. Ehhez joga van és ez az út egyenesen vezet az Európai Bírósághoz. A normál szerződésszegési eljárás ugyanakkor rutinnak számít, és nemigen izgatja a magyar felet. Ignatieff rektor ezzel együtt reméli, hogy az EU beveti ez utóbbi eszközt. A közösség számára viszont változatlan az alapkérdés: mitévő legyen egy miniszterelnökkel, aki nagy előszeretettel szervez kampányokat Brüsszel ellen.
FAZ
A Közép-Európai Egyetem egyik volt német diákja óvja országa sajtóját attól, hogy az felüljön Orbán propagandájának és összemossa a teljesen önállóan működő egyetemet és annak alapítóját. A magyar kormány ugyanis egy kalap alá veszi a CEU-t Soros többi érdekeltségével. A kormánypárt – egyértelműen antiszemita felhanggal – ellenségképet gyárt a befektetőből, aki ellen egyre kényszeresebb módon harcol. Nem utolsósorban azért, mert azt reméli, hogy ily módon mozgósítani tudja híveit a választások előtt. Soros felfogását és tetteit sokféle okból lehet bírálni, ám a hivatalos agitációt veszi át az, aki Soros-egyetemről beszél. A Fidesz a nem-szeretem honfitárs ideológiai hídfőjének tekinti a CEU-t. Miközben az nemzetközi tekintélynek örvend és felbecsülhetetlen fóruma az érvek ütköztetésének, minden külső vagy belső politikai direktíva nélkül. Pontosan ez az, ami a jelek szerint a leginkább zavarja a Fidesz fanatikusait.
Az osztrák belügyminiszter bejelentette, hogy a jövő hónap közepe után is fenn akarja tartani az ellenőrzést az ország határain, noha egyre kevesebb menekült érkezik. Azzal érvelt, hogy tudni akarja, ki lép be Ausztriába, és az EU egyelőre nem tudja megfelelően őrizni a külső határokat. Sobotka úgy tudja, hogy a Bizottság megadja neki a zöld jelzést. Az osztrákok a németekkel együtt másfél éve kérik az okmányokat az érkező utasoktól a schengeni belső határokon. Az uniós jogszabályok értelmében Bécsnek már csupán egyetlen lehetősége maradt a hosszabbításra. Közben a bajorok jelezték, hogy a maguk részéről legalább az év végéig nem állítják helyre a szabad forgalmat. Februárban Magyarország tartózkodott, amikor az unióban a hosszabbításról kellett szavazni, sőt arra figyelmeztetett, hogy az egész schengeni rendszer összeomolhat, ha zárva maradnak a sorompók.
Gorka Sebestyén kiviharzott a Georgetown-i Egyetem internetes biztonsággal foglalkozó vitájáról, mert a diákok arról faggatták, hogy milyen viszony fűzi a Vitézi Rendhez, amely a háború idején kapcsolatban állt a nácikkal. Trump tanácsadója cáfolta, hogy ő vagy bárki más a Fehér Ház munkatársai közül antiszemita lenne. Megismételte, hogy azért viselte a rend jelvényét többször is nyilvánosan, mert azt az apjától örökölte, aki előtt ily módon is tisztelegni kívánt. Hírek szerint az idősebb Gorka 1979-ben, nagy-britanniai emigrációjában kapta meg az elismerést, mivel a háború után szembeszállt a szovjet megszállással. Fia akkor hagyta ott a washingtoni tanácskozást, amikor tiltakozók a terem hátuljában táblákat emeltek a magasba, a szakértő lemondását követelve. Előzőleg arról is kérdezték a hallgatók, hogy korábbi munkahelyén, a Breitbart szélsőséges portálnál miért írt muzulmán-ellenes cikkeket. Ám erre azt válaszolta, hogy az egyetemisták álhíreknek ültek fel. A lap megjegyzi, hogy a mai Vitézi rend azt közölte: elítéli a fasizmust és a zsidóellenességet, de a szélsőjobbos szervezetet a háború után a deportálásokban közreműködő fasiszta kormány romjain alakították újjá.