Orbán Viktor másfél éve még azt mondta, nem támogatja szobor állítását Horthynak.
A perkátai önkormányzat fideszes polgármestere május 20-án avatja fel Magyarország második közterületi Horthy-szobrát a szintén Fejér megyei csókakői (a fenti képen) után, amelyik a szélsőjobboldal zarándokhelye lett.
A Fehérvár@ beszámolója szerint a Dunaújváros melletti Perkáta fideszes többségű önkormányzata három magánszemély kezdeményezésére döntött úgy, hogy
településszépítő
céllal engedélyezi a szobor fölállítását, az amúgy háborús bűnösként elmarasztalt volt kormányzónak.
Az önkormányzat azzal védekezik, hogy
- a szoborállításnak jogszabályi akadálya nincs,
- Perkátának pénzébe nem kerül, minden költséget az adományozók állnak.
Eddig sem a kezdeményezők, sem az adományozók kilétére nem derült fényt, de a május 20-ai szoborállító rendezvény résztvevőinek névsora sokatmondó:
- Somogyi Balázs, a helyi fideszes polgármester,
- Murányi Levente, a Jobbik volt alelnöke, képviselője,
- Mészáros István, az “Új Magyar Gárda főkapitánya”,
- Ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész, a MIÉP volt képviselője.
Azaz a Jobbik (valamikori) szélsőjobboldala, a már Vona-párt által is megtagadott szélsőséges szárny prominensei. Ez egészen összecseng korábbi cikkünk megszólalóinak állításával, miszerint
a Fidesz szavazókat cserél a Jobbikkal.
Azt nem lehet tudni persze, hogy a Horthy-szobor állítás, a szélsőjobbal való perkátai összeborulás a Fidesz felső vezetésének kezdeményezésére, engedélyével vagy egyáltalán a tudtával történik-e, de nem is fontos.
Orbán miniszterelnök a Hóman-szobor ügyében megmutatta, ha akarja, meg tudja akadályozni az ilyesmit. Akkor – amerikai nyomásra – akarta. Most nem látszik akarni. Pedig másfél éve tagadta, hogy amerikai nyomásra akadályozta volna meg, mint mondta, az inkább hátráltatta az ügyet.
2015 decemberében a parlamentben azt mondta,
nem támogatok olyan szoborállítást, ezért
nem fogok támogatni személy szerint egyébként Horthy Miklósnak történő szoborállítást sem,
aki egyébként a magyar alkotmány szerint egy olyan időszakban volt politikai vezető, amit a magyar alkotmány világosan úgy határoz meg, hogy Magyarország elvesztette a nemzeti szuverenitását. 1944. március 19-én elvesztettük a szuverenitásunkat, 1990. május 2-án pedig visszanyertük. A két időszak között megszállt ország voltunk; persze a megszállt hatalmakkal való kollaborálásnak különböző okai, minősége, mélysége és egyebek lehetnek, ezekbe nem kívánok belemenni, csak azt a tényt rögzítem, hogy olyan politikusnak nem támogathatja a kormány a szoborállítását, aki elnyomókkal működött együtt, és kollaborált Magyarország elnyomóival, akármilyen egyéb érdemei is vannak.
Horthy márpedig kétségtelenül olyan politikus volt, aki együttműködött a megszállókkal: a háború alatti német megszállás első hét hónapjában 1944. március 19. és október 15. között (is) betöltette Magyarország legfőbb közjogi méltóságának pozícióját, a kormányzói posztot, mielőtt lemondott volna Szálasi javára.
De ez már régen volt. Meg az is, amit Orbán mondott az ilyen politikusok elutasításáról. Azóta kellenek azok a szavazók is, akik betöltik a valamikori, de már kijózanodott Fidesz-szavazók helyét.