Április elejére ígérték az új vadászati törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletet – ám a jogszabály még mindig nem jelent meg. A háttérben a kormányzati vadászlobbi frakcióinak harca áll.

Március közepén zárult a tavaly elfogadott vadászati törvényhez kapcsolódó, a földművelési minisztérium által kibocsátandó végrehajtási rendelet társadalmi vitára bocsátása. A vélemények becsatornázása után már csupán egy rövid, kodifikációs időszakot ígért a tárca, legkésőbb április közepi megjelenéssel. Ehhez képest is már legalább egy hónapos csúszásban van a jogszabály, és úgy tudjuk: egyhamar nem is lesz belőle rendelet.

A háttérben a kormány belül több frakcióra szakadt vadászlobbi egymásnak feszülése áll.

Érdemes az elején kezdeni: a vadásztársaságok 20 évre kapják meg az államtól kijelölt területeiket. Ez a periódus nemrég lejárt, lehetőséget biztosítva a kormánynak kedves politikusoknak és vállalkozóknak, hogy hatalmas területekhez jussanak – miközben a vadászatból is kiszorítsák az egykori barátokat. (Simicska Lajos itt is vesztett, egészen elképesztő módszerekkel rakták ki korábbi vadászterületéről.)

Azt új területeket megszerző, újonnan alakult társaságok egy része csak a zsákmányszerzést látta maga előtt, mohóságában egyáltalán nem számolt a vadásztársasági léttel együtt járó, gyakorta nagyon komoly költségekre.

A régi iskolához sorolható Semjén Zsolt, a kormány fővadásza személyesen felügyelte a törvény, majd a rendelet koncepciójának kialakítását is. Nem meglepő, hogy a végeredmény az ő szája ízének lett megfelelő. Már a törvény is komoly, eddig nem viselt terheket rótt a vadásztársaságokra, amelyeket aztán tovább tetézett, pontosabban csak tetézett volna a végrehajtási rendelet. Így egyebek mellett például a társaságoknak előre kellett volna kifizetniük a földművelőknek az éves vadkár összegének tetemes részét. Ilyen jogcímen tavaly 2,5 milliárd forintot pengettek ki a vadászok a földtulajdonosoknak.

Semjénnel szemben áll az új földesurak társasága, élükön a vadászatba most bekapcsolódott, 17 ezer hektáros területet megszerző Mészáros Lőrinc. Az új uraknak eszük ágában sincs anyagi áldozatot is hozni kedvtelésük érdekében – inkább minden befolyásukat latba vetik, hogy olyan jogi környezet alakuljon ki, amely kizárólag nekik kedvez.

A végeredményre még várni kell, de abban biztosak lehetünk, hogy ha a közérdek ütközik néhány fideszes főkáder magánérdekével, ott az előbbi húzza a rövidebbet.