Miközben a kormányzati propaganda folyamatosan tagadja, hogy Orbánnak inkább Putyin felé húz a szíve, mint az EU felé, számos apró jel utal arra, hogy kompország Moszkva felé sodródik.
A kormányzati szócsövek folyamatosan próbálják kimosni Orbánt a Moszkva-barát szerepből, például így: “Magyarország orosz politikájának kritizálása egy nagy nyugati kommunikációs akció apró része. Ebben az akcióban megpróbálják az orosz veszélyt belpolitikai okokból felnagyítani, és az oroszoktól való félelemből egy jól használható kommunikációs eszközt építeni.” Vagyis – bár itt épp nem mondják ki – a Soros-hálózat és hasonló kényszerképzetek fondorlatos akciójával van (ismét) dolgunk. Ezeknek a pedig – ahogy lenni szokott bármiféle kritikával, amelyet az Orbán-kormánnyal szemben fogalmaz meg bárki – alaptalanok és hazugok.
A már idézett cikk legfőbb érve a Putyin-szövetség ellen: “Amíg Magyarország NATO-tag, addig az oroszok nem tudnak bejutni a magyar spájzba.”
A fenti érvelés, bár tetszetősnek tűnik, akad vele néhány apróbb probléma. Mindenek előtt: ellent mond mindannak, amit nap mint nap tapasztalunk a kormány részéről. És véssük újra eszünkbe jól Orbán intelmét saját kormányzásáról: ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit teszek. A tettek pedig önmagukért beszélnek. Néhány példa az elmúlt napokból:
Nem sokkal a csecsen izomember önbíráskodása után Budapesten tették tiszteletüket az Éjjeli Farkasok nevű motoros banda. A társaság nagyjából a honi Goj Motorosokkal azonosítható, azzal az apró különbséggel, hogy Putyin elnök személyesen biztosítja őket időről időre támogatásáról. Az is megesett, hogy az 5000 tagú banda felvonulását személyesen Vlagyimir Vlagyimirovics vezette fel egy Harley-Davidson Tri Glide típusú, motoros hajtású triciklivel. Cserébe e szelíd motorosok nem egyszer tesznek szívességeket minden oroszok urának – amikor épp arra van szükség, balhéznak itt-ott.
E jótét lelkek május 4-én parádéztak Budapesten, szovjet katonai emlékműveket tisztelve meg a Fiumei úti sírkertben és a Szabadság téren is. A dzsemobirnak elmaradhatatlan része általában – mint most is – szovjet zászlók lengetése, vörös csillagok felvonultatása nagy számban. Mint tudjuk, a magyar kormány különösen érzékeny a tiltott uralmi jelképek használatára – legutóbb a Heineken logója sértette vérig a kommunizmus áldozatainak emlékét. Ezúttal azonban semmi kivetni valót nem talált senki a putyini galeri parádézásán. Olyannyira, hogy a felvonulást a magyar rendőrség vezette fel és biztosította. Őket sem zavarta a nyílt törvényszegés, annyira nem, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szerint: az Éjjeli Farkasok “látogatása során a rendőri biztosítást végrehajtó közrendvédelmi állomány szabálysértés, illetve bűncselekmény elkövetését nem tapasztalta.” Legalábbis ezt írta a belügyér a minap egy kérdésre válaszul.
Azt nem fejtette ki, hogy személyesen ki adta napi parancsba a “közrendvédelmi állománynak” az időszakos vakságot.
És itt egy példa arra, mennyire védi Magyarországot az orosz befolyástól NATO-tagságunk. A NATO Stratégiai Kommunikáció Kiválósági Központja 2014 . januárjában állt fel Rigában. 2014. július 1-én hét NATO-tagállam, Észtország, Németország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és az Egyesült Királyság aláírták a központ alapító nyilatkozatát. A NATO által akkreditált szervezet egyik fő feladata a NATO-t és tagállamokat érintő ellenséges befolyás kutatása, különös tekintettel az orosz dezinformációs tevékenységre. Magyarország akkor nem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, azonban másfél évvel később, 2015 decemberében a honvédelmi tárca közölte: fontosnak tartja a kezdeményezést és támogatja, hogy Magyarország is részt vegyen az orosz befolyásolási kísérletekkel szembeni harcban.
Mindezekkel szemben ma már ott tartunk, hogy Simicskó István honvédelmi miniszter közölte: ez igazából nem is NATO kezdeményezés, nem is olyan fontos, ezért Magyarország nem tervezi, hogy részt vegyen a munkájában. Mindezt egy évvel a választások előtt.
A NATO-tagság valószínűleg tényleg képes lenne valamiféle védelmet biztosítani hazánk számára Putyinnal és hekkereivel, dezinformációs portáljaival és médiájával szemben – már ha igényt tartanánk rá. De Orbán köszöni, nem kéri a védelmet. Nincs mitől. Putyin nem ostromol meg nyitott kapukat.