- Közép-Európa nem szeretne az út szélén maradni, de ez nem vonatkozik Orbán Viktor Magyarországára.
- Magyarországon a közmédia terjeszti az állam által kitalált álhíreket.
- A magyar és a lengyel kormány élen jár a jogállam felszámolásában.
- Egy német alkotmánybíró aggasztónak minősítette, amit a magyar vezetés a joggal művel.
1. A kommentár szerint Európának új védelmi stratégiára van szüksége, miután Trump magára hagyta a kontinenst. A transzatlanti szakadás ugyan várhatóan csak 4 évig tart, de az öreg földrésznek nincs más választása. Az elnök a Nato-csúcson szándékosan nem említette a a kölcsönös védelmi kötelezettséget, és ezi az „Amerika mindenek előtt!”-elve alapján azt jelenti, hogy ha a világ netán szembe kerül a putyini Oroszországgal, akkor legutolsóként az Egyesült Államok fog majd fegyvert. Az unió tagjainak ily módon érdemes új stratégiát kidolgozniuk, mert olyan világ jön, amelyben a tengerentúli választási rendszer időről időre a bezárkózás korrupt és ámító hívét termeli ki, aki csupán egytagú szavakban tud gondolkodni.
Merkel következtetésének el kell vezetnie oda, hogy az EU a magországok és a alapvető értékek mentén szilárdul meg. Ez sárga lapot jelent a magyaroknak és a lengyeleknek, mert ők már túlságosan is szembefordultak a joggal ahhoz, hogy ezt figyelmen kívül lehessen hagyni. Ha az eredmény az lesz, hogy létrejön a periféria és a mag, és utóbbi költségvetési és pénzügyi unióvá alakul át, akkor minél előbb eljutunk odáig, annál jobb. Trump beszéde után létre kell hozni az európai hadsereget, mert meg kell előzni, hogy az ukrajnaihoz, vagy a krímihez hasonló fenyegetés alakuljon ki az unió határain. És az 1939-41 közötti időszak tapasztalatai alapján, amikor is az USA kivonult Európából, a jelenlegi helyzetben Nagy-Britanniának elsősorban európai hatalomként kell működnie. A manchesteri robbantás pedig arra utal, hogy a földrészen sokkal szorosabb együttműködést kell kialakítani a biztonság érdekében.
2. Merkel pontosan tudja, hogy Trump közönségessége, durvasága, tudatlansága és arroganciája képes egyesíteni Európát. Merthogy az elnök múlt heti látogatása igencsak egyértelművé tette, hogy a politikus megtestesít mindent, ami ellen az uniónak küzdenie kell. Sőt, szinte kikényszeríti a közös fellépést – írja a lap. Hogy mi jön most, azt már nehezebb megmondani, mert a földrész nem képes belátható időn belül lemondani az amerikai szerepvállallásról. De azért az már látszik, hogy amikor közös kihívásokról van szó, Nagy-Britannia igyekszik megmaradni a globális ügyek középpontjában. Van épp elég veszélyforrás, lásd Putyint, Erdogant és az Iszlám Államot.
Azon kívül a megújult francia-német partnerség olyan dinamikát eredményezett, amihez a többieknek igazodniuk kell. Közép-Európa figyeli a szoros Merkel-Macron-viszonyt és nem akarja, hogy az út szélén maradjon, ha elmélyül az integráció. Ám egyre inkább tévedés azt hinni, hogy a térség egységesen csak nemet tud mondani. Nem sok minden kapcsolja össze Orbán Viktor Magyarországát a cseh és a szlovák kormánnyal. Utóbbiak meg akarják mutatni, hogy tagjai a klubnak. Továbbá remélhetőleg sikerül visszahozni a populista lengyel vezetést az unió irányvonalára. Ha Európának sikerül megerősödnie, akkor Trump útja valóban nagy sikert hozott, csak nem abban az értelemben, ahogyan ő gondolta.
A német regionális közszolgálati műsorszórók szövetsége úgy látja, hogy a magyar kormány hamis híreket fabrikál és terjeszt. Az álinformációkat sok más országgal szemben nem marginális fórumok teszik közzé, hanem a kabinethez közelálló, illetve állami orgánumok – mondja Juhász Attila a Political Capitaltől. A Friedrich Ebert Alapítvány minap tartott konferenciáján emlékeztetett arra, hogy a lakosság 27 %-a hisz az összeesküvés elméletekben. Az utóbbi két évben főleg a migránsokról találtak ki valótlan információkat, a kormány is nagy kampányt folytatott a menekültek ellen. Most pedig Soros György ellen indult sajtóhadjárat, ő a gonosz, az ellenségkép. A hivatalos propaganda szerint ő felelős mindenért, ami a menedékkérőkkel összefügg. Ezt nyomatják uniszónó a közmédia műsorai, kormánybarát újságok, portálok, bulvárlapok.
Hegedűs Dániel, a berlini Szabad Egyetem vendégprofesszora úgy ítéli meg, hogy a rengeteg fake news igencsak hat a politikára, mert sem az unió, sem a tagállamok politikai nem tudtak ésszerű magyarázattal szolgálni a migráció gondjaira, hanem csupán a közhangulatra reagáltak. Juhász Attila hozzáteszi, hogy sok helyütt felszámolták a liberális demokrácia vívmányait, csak azért, hogy megfeleljenek az emberek érzéseinek. Hogy a Fidesz mit gondol az álhírekről, azt jó lett volna tudni, ám a párt nem vett részt a tanácskozáson.
Kelet-Európában már korábban beindult a jobboldali populisták és nacionalisták sikerszériája, mint a földrész nyugati felén, sőt a magyarok és a lengyelek lemondanak a liberalizmusról. Ezek az erők igencsak profitáltak a rendszerváltás utáni évek hibáiból és mulasztásaiból. Így látja a helyzetet egy német elemző, aki éppen most írt könyvet a kontinens keleti felén tapasztalható nacionalizmusról, illetve arról, hogy mi köti össze Orbánt és Kaczynskit Le Pennel és Wilders-szel. Mint megállapítja, Keletről egyre csak jönnek a riasztó jelzések, Orbán pl. ellenőrzése alá akarja vonni a CEU-t, vagy ha ez nem megy, akkor az egyetem szedheti a sátorfáját. De érkeznek a hírek az ellenállásról is, Magyarországon sorra szervezik a tüntetéseket a sajtószabadság korlátozása és a képzési kiadások csökkentése ellen.
A magyaroknál és a lengyeleknél már jócskán előrehaladt a tekintélyelvű vonásokat felmutató központosított állam kiépítése. Módszeresen átalakítják a politikát, a gazdaságot és a kultúrát. Hogy a két kormánypárt mit akar, az jól látszik azon, ahogy bánik az alkotmánnyal, a jogállammal és a fontos intézményekkel. Sikeresek nyesik le az Alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatás, a jegybank és a közmédia jogkörét, a Parlament csupán szavazógépezet, a végrehajtó hatalom viszont egyre több joghoz jut. Orbán és Kaczynski úgy gondolja, hogy a a liberális rendszer felszámolásával történelmi küldetést hajt végre. A saját embereiket ültetik az irányító posztokra, a hozzáértés nem feltétel. A Fidesz jó ideje azon van, hogy meggazdagodjon a rokonok és párttársak klikkje, saját oligarcháit hizlalja.
Felfogásuk a nemzeten alapul, másoknak, legyenek azok kormányellenes tüntetők vagy muzulmán bevándorlók, nincs helyük ebben az ostoba, nacionalista világnézetet tükröző rendszerben. A kérdés az, hogy ezekben az országokban sok ember miért igényli az erős vezetőt, miből ered a félelem, ami vezérli bezárkózás vágyát. Nos, ilyen tényező a sokszor átláthatatlan korábbi privatizáció, fontos történelmi előzmények feldolgozatlansága, a szociális rendszer sok hiányossága. De hat az is, hogy a migrációs válság félelmet keltett, mármint hogy a kultúra idegen hatások alá kerül. A globalizáció pedig a gazdaságban veti fel a túlzott idegen befolyás rémképét. A jobboldali-populista, radikális elemek megerősödése az EU válságának lényeges eleme. A jelenséggel összeurópai keretekben kell szembeszállni.
Fórumot hozott létre Karlsruhe-ban a német Alkotmánybíróság egyik tagja, mert úgy ítéli meg, hogy veszélyben van a jogállamiság, egészen pontosan egy-két szomszédos országban nagyon nincs jó állapotban. Susanne Baer különösen nyugtalanítónak tartja, hogy a rendszerváltás után mind Magyarországon, mind Lengyelországban erős demokratikus kultúra alakult ki, ám most mindkét országban sorra omlanak le a demokratikus intézmények. A világ döbbenten figyeli a rombolást, ami a jog nevében zajlik. Mint mondta, Németországban a bíróságok még nem kerültek a populisták célkeresztjébe, de az érvek ugyanazok, mint más populistáknál. Ti. a nép igazi akarata, a valódi többség, az elitellenes politika. Meg hogy tiszta többségi uralmat kell teremteni a demokratikus, a hatalmi ágak megosztására épülő felfogással szemben. Ám ha eljutunk odáig, az többé már nem demokrácia. Akkor nem számítanak az alapvető, illetve az emberi jogok. A kisebbségeken át lehet gázolni. Ez emlékeztet a náci időkre, csak mérsékeltebb formában.
Migránsvadászokat toboroz a magyar rendőrség és közülük több százan már szolgálatot teljesítenek a déli határon, a szögesdróttal megerősített kerítés mentén. A kormány csaknem 3 ezer új embert sorakoztat fel a térségben, összhangban Orbán Viktor nacionalista politikájával. A hivatalos indoklás szerint az illegális bevándorlás ellensúlyozására a frissen toborzott erők csatlakoznak a szerb és a horvát határ mellett járőröző sok ezer rendőrhöz és katonához. Sajtóértesülések szerint az újoncok többsége nacionalista nézeteket vall. 2015 nyara óta az ország egyre keményebb intézkedéseket hoz a migránsok ellen, nem győzi hangoztatni, hogy védekezni kell. Legutóbb pl. elrendelte, hogy őrizetbe kell venni a menedékkérőket. Az illegális határátlépés bűncselekménynek számít. A törvényt bírálta az ENSZ Menekültügyi Szervezete is, kiemelve, hogy az sérti a magyar fél által aláírt nemzetközi, illetve európai menedékjogi egyezményeket. A belügyi államtitkár szerint eddig jó 900 millió eurót költöttek a határ elbarikádozására és felügyeletére. De mint mondta, nem volt más választás, hiszen özönlenek a migránsok. Január óta naponta mindössze átlag ketten próbálkoznak meg tiltott módon belépni az országba.