- Trump nagy ívben tesz a háború után kialakult világrendre, inkább diktátorokkal barátkozik, de azok közül sem mindenkivel;
- Magyarország búcsút inthet a kohéziós támogatásoknak, ha az unió elfogadja a németek felvetését;
- Közép-Európában nagy veszélyben vannak a demokráciák – figyelmeztet egy tekintélyes tengerentúli politológus;
- A Külügyminisztérium megerősítette, hogy felvette a kapcsolatot New York Állam kormányzójának hivatalával a CEU ügyében.
A jelek szerint az amerikai elnök nemigen érdekelt az 1945 utáni világrend fenntartásában és láthatólag feladja az Egyesült Államok vezető szerepét. Trump folyamatosan háborúban áll a valósággal, és így a médiával, illetve a saját titkosszolgálatával is. Fegyelmezetlen, kormányzása kaotikus. Ha netán valamilyen terrorakció történne, a rendszer könnyen elbillenhet a tekintélyelvűség felé. Merkelnek igaza volt, amikor azt mondta, hogy szétesőben van a transzatlanti együttműködés. Úgy tűnik, Trump az autokratákat részesíti előnyben a nyugat-európaiakkal szemben. Ellenben egyáltalán nem törődik a demokráciával vagy az emberi jogokkal. És nemigen látszik, hogy elkötelezett lenne a NATO kölcsönös védelmi elve iránt. Alternatív jobboldali hívei szemében Európa nyugati fele a rossz oldalon áll, ellenség és nem barát. Ugyanakkor a demokratikus rendszer vonzerejét alaposan megcsappantotta, hogy Trump személyében olyasvalakit választottak az USA élére, aki ennyire híján van az elnöktől elvárt erényeknek, képességeknek, ismereteknek és tudásnak.
A nyugat jelenleg belülről is mélyen megosztott. Ráadásul Trump feladni látszik a puha erőt: az ágyuk számítanak, a diplomácia nem. Jelenleg három nagy kihívást látni. Ezek a jólét, a béke és a köznép sorsa. Ami a békét illeti, kérdés, hogy fel lehet-e tartóztatni az elnök konfliktus kereső kedvét. A válasz inkább az, hogy nem, és ez arra utal, hogy véget ér az Amerikai vezette világrend.
A hírügynökség is hozzájutott ahhoz a német indítványhoz, amelynek értelmében a jövőben nem kaphatnának támogatást az unió kohéziós alapjából azok az országok, amelyek nem teljesítik a jogállamiság feltételeit. A lépés igencsak érzékenyen érintené az olyan, kedvezményezett tagokat, mint Magyarország és Lengyelország, amelyek hatalmas összegeket vesznek fel, ám amelyeket Brüsszel az utóbbi időben többször is bírált a demokratikus normák meggyengítése miatt. Az elképzelés kitér arra, hogy leállítanák a kifizetéseket, ha az érintett államok figyelmen kívül hagyják a Bizottság reformajánlásait. Az ötlet várhatóan hatalmas ellenállást vált ki a szóban forgó kormányok részéről, ám a másik oldalon ott van a legnagyobb nettó befizető, a németek súlya. A tudósítás megemlíti, hogy Magyarország szinte folyamatosan összeakaszkodik Brüsszellel, amióta a nacionalista Orbán-kormány hatalomra került. Legutóbb a CEU miatt tört ki viszály.
A lap egyértelműen Magyarország és Lengyelország elleni fenyegetésként értékeli, hogy a német kormány terve értelmében az unió a jövőben kevesebb támogatást adna, ha valamely állam nem tartja be az alapértékeket. Idáig javarészt hatástalanok maradtak azok az intézkedések, amelyekkel az EU pl. a magyar és a lengyel tekintélyuralmi fejlemények láttán próbálkozott. A berlini gazdasági tárca azonban olyan tervet készített, amelynek értelmében a kohéziós alapokból nyújtott pénzeket 2020-tól a jogállami normák tiszteletben tartásához kötnék. Az elemzés azért készült, mert a brit kilépés évi 10-13 milliárd eurós lyukat üt a következő pénzügyi időszak költségvetésén, így felül kell vizsgálni az egész rendszert. A szubvenciók legnagyobb haszonélvezői a keleti tagok, köztük a magyarok és a lengyelek, akik az utóbbi időben azzal keltettek feltűnést, hogy megtagadták a szolidaritást a menekültválságban, továbbá megszegték a közösség alapvető értékeit.
Prágai látogatása alapján egy neves amerikai politológia professzor úgy értékeli, hogy Csehországban és Közép-Európában másutt is veszélybe kerültek a demokratikus intézmények és eszmények. William Galston egy tanácskozáson vett részt, amelyen egyetértettek abban, hogy az utóbbi jó 10 évben egyre csak hanyatlik a demokrácia. Kívülről fenyegetik a mind magabiztosabb autokráciák, belülről pedig az etnikai ellentétek, a terrorizmus és az omladozó politikai intézmények.
A belső erők támogatást szereztek annak, amit Orbán Viktor emlékezetes módon illiberális demokráciának nevezett el, ez pedig a többségi elv zabolátlan érvényesítése, ami együtt jár a kisebbségi és a politikai szabadságjogok elutasításával, ugyanakkor nagy végrehajtó hatalommal párosul. A leendő autokraták a többség nevében támadják a liberális demokrácia külső sáncait, az alkotmánybíróságot, a jogállamot, a szólás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát, az egyének és kisebbségek jogait, beleértve a vallás és a lelkiismeret szabadságát.
Abban is egység volt a prágai konferencián, hogy a romló gazdasági helyzet, valamint a bevándorlási hullám ráerősít a félelmekre, mármint hogy a demokrácia képes-e megfelelni a társadalom igényeinek. Ha megkérdőjelezik a hazai és külföldi intézmények értelmét, akkor csak erősödik a politikai változás követelése. Abban is közmegegyezésre jutottak Prágában, hogy a demokratikus megújulás érdekében szükség volna egy új intézményre, egy nemzetközi koalícióra, mert az segíthetné a harcot a demokrácia ellenfeleivel szemben. A szerző Havelre hivatkozva rámutat, hogy nem szabad eleve feladni a harcot.
New York Times/Wall Street Journal/Washington Post/AP
A magyar kormány azon van, hogy megkezdje a tárgyalásokat New York állammal a Közép-Európai Egyetem jogállásáról. A Külügyminisztérium azt közölte, hogy jelenleg Cuomo kormányzó hivatalával próbálnak olyan időpontot találni, amely mindkét félnek megfelel a párbeszéd megindításához. A jelentés hozzáteszi, hogy a nemrégiben hozott felsőoktatási reform kikényszerítheti a CEU távozását, bár Ignatieff rektor azt mondta, hogy mindenképpen Budapesten kívánnak maradni.
A CEU ügyében kibontakozott harc jelképes, politikai dimenziót öltött, a tiltakozók úgy látják, hogy a küzdelem egy liberális, nyugatbarát intézmény és a tekintélyelvűség mind nagyobb hulláma között folyik. A rektor úgy foglalt állást, hogy az egyetemet jól kiszámított, előre megfontolt támadás érte. Ignatieff azt is elárulta, hogy a magyar kormány élt a new yorki kormányzó által felkínált lehetőséggel és kapcsolatba lépett Cuomo irodájával. A képhez hozzátartozik, hogy az egyetemet Soros György alapította és a rektor szerint Orbán Viktor jó ideje vendettát folytat az üzletember ellen.