Fegyveres revizorok után az adóellenőrök is megszállták a Simicska Lajos cégeit. A Mahir központban mindenekelőtt a Jobbik tavaszi plakátszerződéseit foglalták le, de emellett elvitték azokat a megállapodásokat is, amelyeket a Cityposzter és a Publimont kötött a Magyar Szocialista Párttal, illetve a Magyar György ügyvédi irodával, továbbá a Pokorni Zoltán vezette XII. kerületi önkormányzattal és a Magyar Izraelita Hitközséggel. A hatóság emberei 11 ezer oldalnyi szerződést vittek magukkal. A zöld dossziét összeállító hajdani adóhivatali dolgozó, Horváth András szerint a NAV feltehetően politikai megrendelést hajt végre. Az eset pikantériája, hogy az egykori elnök, Simicska által kidolgozott ellenőrzési fegyvert vetik be Simicska Lajos politikai ellenfél ellen. Kardos Ernő interjúja
Amikor a fegyveres revizorok éjszakai órákban megszállták a Simicska vállalkozásokat, a Mahir Cityposzter és a Publimont irodáit, akkor eszébe jutott a saját története, amely a zöld dossziéval, majd az ön áfacsalás miatti feljelentésével kezdődött, de végül önnél tartottak házkutatást?
Inkább az jutott eszembe, hogy amikor a Krétakör társulat ügyvezetője, Gulyás Márton két éve kritizálni merészelte Lázár Jánost, válaszként a társulatra küldték a Nemzeti Adó-és Vámhivatal embereit. De beugrott az Ökotárs Alapítvány rendőrség általi lerohanása is, a házkutatások, a számítógépek begyűjtése. Később hiába állapította már meg a bíróság a hatóság beavatkozásának törvénytelenségét, a minden hatalommal szemben kritikus civil szféra megfélemlítése ezekkel az akciókkal elkezdődött. Ezek elsődleges célja nem az igazság kiderítése, hanem a társadalom megfélemlítése volt. Az adóhivatal terrorját persze nemcsak a civil szervezetek ellen használja a hatalom, hanem akkor is, ha valamelyik kormányhoz közel álló vállalkozó erőszakkal meg akar szerezni egy másik céget. Példa erre a pécsi Zsolnay gyár, amelyet először megpróbáltak hatósági eszközökkel bedönteni, csak azért, hogy aztán lenyúlhassák. De a húsiparban is akadnak olyan vállalkozások, amelyeket egyes hazai oligarchák meg akarnak szerezni, és ehhez a hatalom felhasználja az adóhivatalt, s vele a megfélemlítést.
A laikus persze elképedve olvassa, hogy az adóhivatal először ellenőröket küldött a Simicska cégeihez, de még a kijelölt időpont előtt megjelentek a fegyveres pénzügyőrök, revizorok. Ez normális?
Érdemes tudni, hogy az adóhivatal három része, tehát a klasszikus adóigazgatási, a pénzügyőri és a büntető ügyek részlege gyakran együttműködik.
De a büntetőügy megindításához nem kell először valamilyen gyanú, vagy bizonyíték, elég pusztán a politikai szembenállás?
Általában adóvizsgálat előzi meg a nyomozást elindítását, esetleg tettenérés, amikor valamilyen törvénysértés közben kapcsolnak le valakit.
Ha jól értem, akkor ebben az esetben egyikről sem volt szó.
Jelen esetben költségvetési csalásról beszélnek, de a fegyveres akciót meg kellett volna előzni valamilyen ellenőrzésnek. Esetükben ez hiányzott, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal bármilyen vizsgálatot kockázat nélkül kezdeményezhet politikai megrendelésre is. Ha ugyanis nem találnak visszaélést, akkor sincs semmiféle következménye, mert ezeket az ellenőrzéseket felülről rendelik el. Tehát ha a hivatal emberei törvénytelenséget követnének is el, akkor azt parancsra teszik, aminek kivizsgálása évekig elhúzódhat. Kockázat nincs, a hatalmon lévőknek a törvénytelenségek elkövetése miatt semmitől nem kell tartani.
Ráadásul az ötvenes évek szellemét idézi, hogy a fegyveres adóellenőrzés híre hamarabb jelenik meg a kormánypárti újságban, mint ahogy arról az érintettek hivatalosan értesülnek. Ez napi gyakorlat volt korábban is?
Ez egyértelműen törvénytelen, ami hivatali visszaélésnek számít. Ugyanis elkezdett, vagy folyamatban lévő ügyben az adóhivatal a nyilvánosságnak nem szolgáltathat ki adatokat. Ezt kényesen be is tartják, ha valamelyik Fidesz vezető ügyét próbálja az igazságszolgáltatás tisztázni – gondolok itt a Simonka György gyulai ügyeire – akkor a Nemzeti Adó-és Vámhivatal a legteljesebb hírzárlatot rendeli el. Előfordul az is, hogy az egész adóellenőrzést csak az újságban megjelenő hír hatására kezdeményezték. A hatalom egyszerűen a sajtón keresztül rendelte meg a vizsgálatot.
A vád szerint a két plakátcég megtévesztette az adóhivatalt azzal, hogy több plakátot helyeztek ki, mint amennyit az adóhivatalnak bevallottak. Az ön számára világos, hogyan jutottak a NAV emberei erre a következtetésre? Járják az utcákat, és számolják a kihelyezett plakátokat?
Az látjuk, hogy elég hatásos politikai plakátok készültek a Fidesz által elkövetett korrupcióról. Leginkább a Fidesz érdeke ezek eltüntetése, ezért úgy gondolom, hogy a Simicska cégek elleni akciót a politika rendelte meg. Nehezen tudom ugyanis feltételezni, hogy az adóhivatal vezetői döntötték el, hogy nekiugranak a Simicska cégeknek. Az akció ugyanis kétélű fegyver, aminek bevetése nagyon súlyos politikai következményekkel is járhat. Nemcsak a nyilvánvaló erőszak miatt, hanem azért is, mert a kormány évek óta folytat hasonló plakátkampányt, többször körberagasztották már az országot. Több tízmilliárdot költöttek már közpénzből a Fidesz politikájának népszerűsítésére. Bizonyára az is eszébe jut a választópolgárnak, hogy ha komolyan szeretnék vizsgálni a közterületi plakátot kihelyezését, akkor a kormány akcióit is ellenőrizni kéne. Ebben az esetben is felmerülhet túlszámlázás, hűtlen kezelés, ami a kormányzópárt népszerűségvesztésével járhat. Persze a Fidesznek jól jön, hogy egyúttal a Jobbiknak is árt, ha kiderül, hogy a Simicska zsebében van, és ingyen, vagy olcsón kapott milliárdos értékű plakátot a volt Fideszes oligarchától.
Nemcsak a Simicska ajándékkal van itt baj, hanem azzal is, ha nem fizették be az áfát, vagy ha a Jobbik többet költött a plakátokra, mint amennyi az egész évi bevétele. Nem gondolja?
Kétségtelen, de azt először be kéne bizonyítani. Be kéne bizonyítani, hogy több plakát készült, mint amennyit bevallottak, ebből következően tiltott pártfinanszírozás vagy adócsalás történt. A vonatkozó bevallásokat azonban – tehát a májusit vagy a második negyedévit – a plakátcégeknek még le sem kellett adni. Tehát lukra futatták az adóhivatalt.
Ön szerint az előfordulhat, hogy az adóhivatal nem tudja, hogy ha áprilisban vagy májusban helyezték ki a plakátokat, azt csak később vallják be?
Kizárt. Ez közröhej lenne. Az a politikus hibázott, aki elrendelte az akciót, lejáratva ezzel az adóhivatalt.
Lehet, hogy a hiányzó adatokért később vissza kell menni a Simicska cégeihez?
Ez könnyen előfordulhat.
A szabálytalanság bizonyítására végül meg kell majd számolni a plakátokat?
Azt biztos, hogy hasraütés alapján az állam büntető jogosítványait nem lehet bevetni politikai akcióba. Úgy tűnik, mégis megteszik. Persze, fura fintora a sorsnak, hogy épp az adóhivatal egykori vezetőivel, Simicska Lajossal és a ma is nála dolgozó Vida Ildikóval szemben alkalmazzák a törvénytelen módszereket. Ugyanis annak a jogsértő gyakorlatnak a meghonosításáért, amit most a Fidesz hatalmi fegyverként alkalmaz, éppen ők és elődeik is felelősek.
Vagyis Simicska ellen fordítják a Simicska fegyvert. De a világos az ön számára, hogy ha a Jobbik plakátjaival van baja a hatalomnak, vagy a plakátcégek adóbevallásával, akkor az adóhivatal miért nem adott megfelelő felhatalmazást az ellenőreinek, hogy az ezekről szóló számlákat, szerződéseket is elvihessék?
Valóban érthetetlen, amit műveltek, hisz teljesen nevetségessé váltak. De ekkora baklövést maguktól aligha követhettek el. Még az is lehet, hogy valójában nem is a plakátok miatt mentek a Simicska cégekhez. Miután minden idei iratot elvittek, az is előfordulhat, hogy a vizsgálódás után egészen másba kötnek majd bele, hisz a plakátügy a Fidesz számára – mint mondtam – kétélű fegyver, ellene is fordulhat. Egyébként a jelenlegi hatalom mindig gondosan ügyel arra, hogy a gazdaság szereplői ne tudják a jogszabályokat maradéktalanul betartani. Ha mindenki sáros, akkor aztán a politika kényelmesen eldöntheti, hogy ellenfeleit tönkreteszi, a haverjait pedig futni hagyja. Ez az orbáni szisztéma működik ma az országban.
A napokban önt felmentették a vádak alól, amelyeket közvetlenül azután fogalmaztak meg, miután ön ezermilliárdos áfacsalást jelzett a politikának, feljelentést is tett több ügyben. Ön is kivívta a hatalom haragját?
Bizonyítékok alapján több tényállásban feljelentést tettem, de a legtöbb esetben az ügyészség megszüntette az eljárást. Egyetlen esetben állapították meg, hogy az adóhivatal osztályvezetője szemet hunyt az áfa csalás felett, ami egyébként hivatali visszaélésnek tekinthető. Az ügyészségi dokumentumok szerint a gyanúsított osztályvezető azt vallotta, hogy „magasabb helyről” jött az ukáz – meg is nevezte az illetőt – emiatt személyesen állította le az áfa csalás kivizsgálását. Később kiderült, hogy ezt a kérést megelőzte egy másik, ami „még magasabb helyről” jött. Az általam jelzett adóügyi visszaélés eltussolásának a tényét a nyomozó hatóság végül megállapította, de a büntetőügyet mégis megszüntette. Pedig ha a törvényeknek megfelelően lezárják a nyomozást, akkor akár az is kiderülhetett volna, hogy volt-e „magas beosztású politikus”, vagy gazdasági szereplő, aki az adóhivatal működésébe durván beavatkozott.
Gondolja, hogy még mindig nagy a határokon átívelő milliárdos áfa csalás mértéke?
Az alapvető élelmiszerek áfa- csökkentésének vannak eredményei, de az adóhivatal továbbra sem azt vizsgálja, hogyan lehetne a legnagyobb csalásokat akadályozni. Két termék, az étolaj, és a cukor esetén még mindig milliárdokra rúghat az áfacsalás nagysága, ami csak a politikai és gazdasági összefonódások miatt lehetséges.
Mindenesetre, miután leállították azokat a vizsgálatokat, amelyeket az ön feljelentése alapján indítottak, az ön ártatlanságát is kimondták. Megkönnyebbült?
Az ügyészség három év után elismerte, hogy minden jogszabályt betartva, szabályosan állítottam össze a zöld dossziét, továbbá a törvényeket betartva hoztam nyilvánosságra az áfacsalás nagyságát bemutató közérdekű adatokat. Ezen kívül elismerték azt is, hogy miután a bűnügyekben feljelentést tettem, a rendőrség minden jogi alap nélkül tartott nálam házkutatást. Vagyis a vádhatóság írásba adta, hogy én mindenben a legszabályosabban jártam el, a rendőrségi akciók viszont velem szemben törvénytelenek voltak. Csak vegzált engem a hatalom, hogy példát statuáljon. Vagyis ugyanaz történt velem, mint ami ma a civil szervezetekkel történik. Ugyanis a magyar civilek azért szorulnak külföldi adományokra, mert a kormány képes megakadályozni, hogy tehetős hazai cégek támogassák a kritikus jogvédőket. Úgy gondolom tehát, hogy az egész magyar társadalmat akarja a kormány félelemben tartani, abban reménykedve, hogy ez a félelem majd továbbra is hatalomban tartja az Orbán kormányt.