– A washingtoni külügyi tárca szerint Magyarország nem lép fel kellő határozottsággal az embercsempészek ellen és nem segíti azok áldozatait;
– Bécsben minden 4. gyerekprostituált magyar;
– A populizmus még saját híveire is a bajt hoz.
Amerikai Külügyminisztérium/New York Times
Az amerikai Külügyminisztérium egy fokozatot rontott Magyarország besorolásán az embercsempészet elleni küzdelem kapcsán. Vagyis Washington ezután fokozottan figyeli nálunk ez ügyben a fejleményeket, mert úgy ítéli meg, hogy a kormány bár tett lépéseket, de nem teljesíti a minimális követelményeket sem.
A korábbi időszakhoz képest sokkal kevesebb erőfeszítést tesz, hogy visszaszorítsa e bűnözési ágat, amelybe beletartozik a többi közt a rabszolgamunka. Ritkán fordul elő azután, hogy gondoskodnak az áldozatokról, a rendőrség letartóztatott olyan gyerekeket, akiket a tettesek szexre kényszerítettek. Mi több, 12-őt el is ítéltek közülük. Továbbra is jelentős hiányosságok vannak az embercsempész hálózatokkal foglalkozó adatbázisban.
A State Department jelentése megfogalmaz egy sor ajánlást is, hogy miként lehetne javítani a helyzeten, így azt is, hogy az Orbán-kabinet adjon elegendő pénzt azoknak a civil szervezeteknek, amelyek az áldozatok megsegítésével foglalkoznak. Továbbá, hogy a vonatkozó szabályozást hozzák összhangba a nemzetközi joggal. A leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak különben mindazok, akik rendkívüli szegénységben élnek, továbbá a gyengén képzett fiatalok, a romák, menedékkérők, és hajléktalan férfiak.
Die Presse
Ismét felbukkant a gyermekprostitúció Bécsben, és az érintettek közül minden 4. magyar. A rendőrség 20 fiúról és lányról tud, akik rendszeresen árulják szolgáltatásaikat a Práter környékén. Tavaly ősszel az osztrák rendőrség szétrobbantott egy magyar gyerekkereskedő hálózatot, amely 23 lányt és öt fiút kényszerített arra, hogy a testét áruba bocsássa. A fiatalok ezután egy időre eltűntek, de a jó idő beköszöntével visszatértek a placcra. Az újak között sok a roma, egyesek még 12 évesek sincsenek. Nagy részük igen szegény körülmények között élt Magyarországon, nem végezték el az iskolát, sokszor már meghaltak a szülők. Vagy a fiatalok eleve árvaházban nevelkedtek. A stricik pedig gondosan ügyelnek rájuk, nehogy valami meggondolatlanságot csináljanak, ami árt az üzletnek.
Az interneten a futtatók megtudják, hol kell rendőri ellenőrzésre számítani. Arcról ismerik a rendőröket, de még a hatóságok által használt civil gépkocsik rendszámát is. Viszont ha elkapják őket, nehéz rájuk bizonyítani bármit is. De a gyerekeket azért is nehéz kiszabadítani helyzetükből, mert sokszor egyetlen szót sem tudnak németül. Az árakat cédula segítségével tudatják a kuncsaftokkal. A tarifa 5-20 euró között mozog, az ügyletet egy parkolóban szokták lebonyolítani. Az osztrák rendőrség a magyar kollégák, illetve civil szervezetek segítségével próbál segíteni az áldozatokon. Ebbe beletartozik, hogy akit sikerül kiemelni ebből a közegből, azt Magyarországon különleges létesítményekben helyezik el.
Reuters
A Bizottság alelnöke kész ténynek tekinti az uniós együttműködés elmélyítését, és hogy a britek távozása miatt Berlin és Párizs irányítja majd ez évtől a reformokat. Timmermans ugyanakkor reméli, hogy orvosolni lehet a kelet-nyugati ellentéteket
- a migráció,
- a jogállam
- és az EU-támogatások ügyében.
A politikus vezeti a jogállami vizsgálatot Lengyelország ügyében, de Brüsszel már jó ideje aggodalmát hangoztatja amiatt is, hogy Magyarországon szintén aláássák a demokráciát. Erről Timmermans azt mondta, hogy a magyarokkal legalább folyik a párbeszéd, de a lengyelekkel még az sem, pedig a vitát dialógus útján lehetne tisztázni. Épp ezért ha Varsó nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz, akkor az alelnök ismét az állam- és kormányfők elé viszi az ügyet. Mindazonáltal derűlátó, mert mindkét országban nagyon sokan támogatják az uniót. Lengyelországban 61 %, Magyarországon pedig 47 %. Szerinte a bizalmat úgy lehetne megerősíteni a tagállamok között, ha fokozzák a biztonsági együttműködést és szigorúbban ellenőrzik a külső határokat.
FT
Óv a túlzott optimizmustól az erősödő populizmus ügyében a lap egyik legtekintélyesebb elemzője. Martin Wolf ugyanis úgy gondolja, hogy az egyenlőtlenségek az állástalanok nagy számával együtt változatlanul gerjesztik a szavazópolgárok elégedetlenségét. Ez a jelenség érinti a tekintélyelvű közép-európai államokat is. A szakértő szerint populista az, aki két részre osztja a világot: az egyik oldalon van az erényes nép, a másik oldalon viszont főként a korrupt elitek és fenyegető kívülállók. Vagyis azok, akik gátolják „népakarat” érvényesülését, tehát az igazságszolgáltatás, a független sajtó, a bürokrácia, valamint a költségvetési és pénzügyi szabályrendszer. A jobboldali populisták ellenségnek tekintik az idegeneket. Hisznek az állami tulajdonban és gyakran bálványoznak karizmatikus vezetőket.
A gazdasági válság lerombolta a politikai és pénzügyi elitbe vetett hitet és megnyitott az utat a populista hullámnak. Csakhogy a populizmus veszedelmes még a saját híveire nézve is, mert hogy igencsak felelőtlen politikával párosulhat. Lásd Venezuelát. A legrosszabb azonban az, hogy független intézményeket számolhat fel, megrendíti a polgári békét, serkenti az idegengyűlöletet és diktatúrához vezet. A stabil demokráciát nem lehet összeegyeztetni azzal a nézettel, hogy polgártársaink a nép ellenségei lennének. De a populizmus szöges ellentétben áll a jó kormányzással, de magával a demokráciával is. Ugyanakkor nagy akadályai vannak annak, hogy túljussunk a jelenségen. Az egyik, hogy még csak ezután jelentkezik az olyan ostobaságok hatása, mint a Brexit és Trump megválasztása. Továbbá folytatódik a migrációs nyomás. Ha tenni akarunk ellene, akkor szembe kell szállni az egyszerűsítésekkel és hazugságokkal, valamint a jelenséget kiváltó aggályokkal, ahogyan azt Macron tette. Nem kétséges ugyanakkor, hogy az Egyesült Államokban egynémely politikusok éppen azon vannak, hogy csak még tovább fokozzák a nyugtalanságot.
Der Standard
Egy neves amerikai történész azt tartja a legveszélyesebbnek a mostani amerikai kormányzatban, hogy Trump teljesen figyelmen kívül hagyja a valóságot. Timothy Snyder, aki főleg a holokauszttal és Közép-, illetve Kelet-Európa történelmével foglalkozik, ebben igen jelentős párhuzamot lát a múlt század 20-as, 30-as éveivel. Az elnök a választási beszédekben alkalmazta az összes trükköt, amit a fasiszták bevetettek. Tehát hogy állandóan ismételte a jelszavakat, úgy állította be, mintha a nép hangja lenne, hogy látványos tömegszórakoztató eseménnyé változtatta a politikai rendezvényeket, ahonnan kihajították a nem kívánatos vendégeket. Ugyanakkor az újdonság, hogy nála, akárcsak Putyinnál, hogy nem számítanak a tények, kizárólag mítoszt akar teremteni, nosztalgiát ébreszteni a múlt iránt. Ezen kívül nárcisztikus és szociopata. Ezen kívül elveti a tanácsokat.
A szakértő ugyanakkor arra emlékeztet, hogy Európában Macron sikere után is megmaradtak a hatalmas gondok. De az jó, hogy az elnöknek van elképzelése a jövőről, hiszen gonosz emberek közben egyfolytában arról beszélnek, hogy a múlt jobb volt. Viszont egész nemzedékek nincsenek tisztában azzal a spanyoloknál, portugáloknál, lengyeleknél vagy a magyaroknál, hogy milyen fiatal a demokráciájuk. A tekintélyelvűséget visszatértét az tette lehetővé, hogy 89 után kizárólag a liberális demokrácia tűnt az egyetlen lehetséges ösvénynek. A világ nem látta meg, hogy veszélyben van a választott út. De hogy ne legyen baj, az embereknek kell a kezükbe venniük a dolgokat.
New York Times/Washington Post/ABCNews/Reuters
A kormány szerint a tegnap életbe lépett civil törvény az átláthatóságot célozza, ám a bírálók szerint igazából a politikai elégedetlenség elfojtására szolgál. A hírügynökség annak kapcsán szembesítette a véleményeket, hogy az Amnesty International is csatlakozott a polgári engedetlenséghez. Mint ismeretes, mostantól 15 napon belül jelentkezniük kell a bíróságoknál azoknak a civil szervezeteknek, amelyek évente jelentősebb támogatást kapnak külföldről és ez utóbbi tényt minden publikációjukon fel kell tüntetniük. A jelentés hozzáteszi, hogy a jogszabály összefügg az Orbán-Soros-ellentéttel, mivel az üzletember által szorgalmazott nyílt társadalom ütközik az illiberális állammal, amit viszont a kormányfő akar. A Nyílt Társadalom Alapítványok pénzt adnak több olyan NGO-nak, amelyet a hatalom „külföldi ügynöknek” tekint, mert úgy gondolja, az ország érdekei ellen dolgoznak, főként a menekültek jogvédelmének felkarolásával.