– A nagy német pártok egyöntetűen támogatják a Bizottság elképzelését, hogy az unió fogja vissza a támogatásokat, ha valamely tagállam megszegi a jogállami kritériumokat
– Az unión belül egyre nagyobb a közfelháborodás a legfelső szintű korrupció, a tolvaj politikusok miatt
– Csak választási porhintés volt, hogy a kormány nekiment a CEU-nak és a civileknek?
Nemzetközi sajtószemle, 2017. június 29.
FAZ
1. A lap úgy látja a Bizottság vadonatúj vitaanyaga alapján, hogy Brüsszel ismét célkeresztbe vette Magyarországot és Lengyelországot, miután a testület azt javasolja, hogy a tagállamoknak folyósított támogatásokat kössék a jogállam tiszteletben tartásához. Merthogy az anyag szerint egyértelmű összefüggés mutatható ki a demokratikus normák követése, illetve aközött, hogy mennyire hatékonyan használják fel az uniós pénzeket a beruházásoknál. A jelentés emlékeztet arra, hogy Budapest és Varsó egy sor kérdésben tengelyt akasztott az EU-val, pl. a jogállamiság kapcsán. Arra is kitér a beszámoló, hogy a költségvetési biztos szerint évi 20 milliárd eurós lyuk keletkezik a szervezet kiadási oldalán, részben a Brexit, részben pedig az olyan, új feladatok miatt, mint a migráció és a közös védelem. Oettinger épp ezért noszogatta a tagállamokat, hogy mindenképpen teremtsék elő a hiányzó összeget.
2. Az unió, mint értékközösség csak akkor stabil, ha tagjai önkéntesen tartják magukat a közös normákhoz. Így látja ezt a kommentár, miután megállapítja, hogy az EU tehetetlenül nézi, amint a lengyel kormány lépésről lépésre bedarálja az igazságszolgáltatást. A ilyen esetek megakadályozására szolgálna elvileg a 7-es paragrafus, ám azt jó okból egyhangú döntéshez kötik. Csakhogy arra ebben az ügyben nem lehet számítani, amíg Magyarországon és Romániában olyan urak vannak hatalmon, akik a független bíróságokat tehernek érzik uralmuk, illetve magánüzleteik szempontjából. Ugyanilyen okokból kilátástalan a Bizottság terve, hogy ezeket az embereket az uniós szubvenciók odaítélésének, illetve a jogállamiságnak az összekapcsolásával térítsék jobb belátásra.
Spiegel
Szorul a hurok a magyarok és a lengyelek számára: a kelet-európaiak aggódhatnak az uniótól kapott milliárdok miatt. Németország után ugyanis a Bizottság is azt fontolgatja, hogy az alapértékek betartásától teszi függővé támogatásokat. A kiinduló pont az, hogy a Brexit miatt elsősorban a nagy tételeknél, a mezőgazdaságnál, illetve a strukturális alapoknál kell visszafogni a költekezést. E kettőből éppen azok az államok profitálnak a legtöbbet, amelyek mint Magyarország és Lengyelország, megtagadják a menekültek befogadását és megszegik az EU alapvető szabályait. Márpedig ezért benyújthatják nekik a számlát a következő pénzügyi időszakról zajló tárgyalásokon. Mellesleg éppen a brit kilépés növeli annak az esélyét, hogy a fenyegetésből valóság legyen. Elég hozzá az, ha a nettó befizetők nem hajlandók átvállalni a többletkiadásokat Nagy-Britannia távozása után. Magyarország esetében amúgy a szerkezeti támogatások a GDP 4,5 %-át teszik ki, szóval ez igencsak érzékeny pont.
Ugyanakkor teljesen egyértelműen fogalmazott a német keresztényszociálisok pénzügyi szakértője, Markus Ferber, aki azt követelte, hogyzárják el a pénzcsapot mindazon tagok számára, amelyek nem tartják magukat az európai joghoz és megállapodásokhoz. Hasonlóképpen nyilatkozott a szabaddemokraták képviselője, Graf Lambsdorff is. Mint mondta, az nem járja, hogy egyes államok a jogállamiság ügyében eltávolodnak a közös értékektől, viszont amikor pénzről van szó, akkor tartják a markukat. Egyébiránt a támogatások megvonása nem büntetés lenne, hanem ösztönzés a jogállamiság tiszteletben tartására – hangsúlyozta. A német szociáldemokraták strasbourgi frakcióvezetője biztos abban, hogy össze kell kapcsolni az uniós források odaítélését, illetve az alapelvek betartását. A lap hozzáteszi, hogy a vélemények tükrözik, mennyire elegük van már a déli és nyugati országoknak. Merthogy a keleti partnerek továbbra is szőrös szívűek a menekültekkel szemben, ugyanakkor Lengyelországgal szemben hatástalannak látszik a jogállami eljárás. Így a pénzek visszatartása tűnik az egyetlen hatékony eszköznek. Csakhogy az elfogadásához egyhangú határozatra van szükség. Ezért az SPD embere szerint nem fordulhat elő, hogy egy fitying közösségi forrás nélkül hagynák bármelyik nemzeti kormányt.
Süddeutsche Zeitung
Ha a jobboldali-populista Orbán Viktor az uniós alapok segítségével szilárdíthatja meg hatalmát, áshatja alá a demokráciát és uszíthat gátlástalanul Brüsszel ellen, akkor ott valami nincsen rendjén. Így látja ezt a legnagyobb német újság, kiemelve, hogy az uniónak legelőször is jog- és értékközösségként kellene bizonyítania. Nem lehet egyszerű költség-haszon számítással megítélni az EU-t. Pontosan e megközelítés miatt lépnek ki a britek. De ettől még igaz, hogy a szervezet nem önkiszolgáló bolt, Macron ezt jól mondta. A németek szívéből beszélt, amikor hálátlanságukra figyelmeztette a keleti tagokat. Viszont nem csak a közös kiadásokban keletkező lyuk befoltozásáról kell tárgyalni, hanem arról is, hogy mit várnak az államok és a polgárok az uniótól. És az elmúlt évek nagy válságai bizonyították, hogy a legtöbbször az EU egésze kerül bajba, így a kiutat is közös erőfeszítéssel kell megtalálni.
Die Welt
A lap szerint tiszta véletlen, hogy az utóbbi időben sorra vereséget szenvedtek a populista erők, ám újra megerősödhetnek, amíg Európa nem veszi komolyan eddigi legnagyobb válságát. Mindenesetre jelenleg úgy néz ki, hogy a radikálisokról lehullott a varázs, de azért illúzió volna azt hinni, hogy a jövő a mérsékelteké, az európai középé. Ami e pillanatban biztos, az az, hogy a választók kiszámíthatatlanok. Merthogy félnek és bizonytalanok. Ettől azután a politikai helyzet is megjósolhatatlan lesz, még a legnagyobb országokban is. Pl. ha a franciáknál Macron netán levonulna a színről, akkor ismét a legnagyobb káosz állna elő. De a kiszámíthatatlanság esélyt is adhat a földrészen, mert az emberek gyorsan változó rokonszenve az eleven demokrácia bizonyítéka. Azt jelzi a mérsékelt pártok számára, hogy a közvélemény jobb válaszokat akar hallani a jelentős kérdésekben. Ám ha marad ez a politikai hullámvasút, az destabilizálja a demokráciát.
Az idegesség csak akkor szűnik meg, ha a társadalmak látják, hogy vezetőik az ő érdekükben oldják meg a válságokat. Amíg napirenden marad a menekültügy, addig lesznek jobboldali populisták. Itt kell megjegyezni, hogy a legtöbb országban a fiatalok radikálisabbak, mint az idősebbek. Párthoz nemigen kötődnek, állásuk gyakran nincs, ezért inkább szorgalmazzák az alternatív megoldásokat. A régi rendszer feltörése persze kockázatokkal jár, de ezt vállalni kell. Mert csak ily módon lehet olyan Európát építeni, amely ellenáll a válságoknak. Ha nem ragadják meg a változás esélyét, akkor a földrész teljesen bizonytalan jövő előtt áll.
Kurier
A luxemburgi külügyminiszter ismét szolidaritást sürgetett a menekültkérdésben az unión belül. Asselborn Berlinben egy nemzetközi konferencián szólalt fel. A házigazda Sigmar Gabriel, a német diplomácia vezetője úgy foglalt állást, hogy alapjaiban újra kell gondolni a migrációs politikát. Merthogy a bevándorlás esély, hiszen Németországban igen alacsony a születési ráta, ezért az országnak gazdasági érdeke, hogy jöjjön külföldről munkaerő utánpótlás. Hozzáfűzte, hogy az egyértelmű szabályozás jobb, mintha újabb tilalomfákat állítanának fel. Az újság emlékeztet arra, hogy a Bizottság jó két hete szerződésszegési eljárást indított a magyar, a lengyel és a cseh kormány ellen, amiért azok nem hajlandók menedékkérőket átvenni Olasz-, illetve Görögországtól.
FT
Macron meglovagolja, hogy az unión belül fogy a türelem a korrupcióval szemben, mivel a felső szintű visszaélések próbára teszik a társadalmak türelmét, és megrendítik a politikát. Az elégedetlenség azonban sehol sem ért el olyan szintet, mint éppen Franciaországban. Az elnök részben azért tudott győzni, mert ilyen ügyek tönkretették a legnagyobb esélyes, Fillon kampányát. Macron megértette, hogy a lakosság torkig van a vesztegetésekkel, így azután a múlt héten menesztette négy miniszterét is. A kontinens középső és keleti részén a korrupció miatti közfelháborodás akkora tüntetésekhez vezetett, mint amilyenekre a rendszerváltás óta nem volt példa. Magyar, szlovák, román aktivisták azt mondják, hogy a fiatalabb nemzedékek számára nem elég, hogy magasabb az életszínvonal, mint 1989 előtt, egyben magasabb erkölcsi normákat követelnek a közéletben. A legmegdöbbentőek a következmények Romániában, ahol a napokban mennie kellett a kormányfőnek, mert választási csalás gyanújába keveredett. Emellett az igazságszolgáltatás több országban is határozott lépéseket tesz, hogy kiirtsa a kenőpénzek rendszerét, lásd a spanyolokat, ahol a botrányok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy felbomlóban van a hagyományos, kétpárti politikai rendszer.
Die Presse
A lap szerint elképzelhető, hogy a magyar kormány meggondolta magát a Közép-Európai Egyetem ügyében. Ettől persze a rektor még hálás minden támogatásért, mivel hónap óta küzd a hatalommal a felsőoktatási törvény módosításáért, hiszen ha nem változik semmi, akkor az intézmény lehúzhatja a rolót. De azért vannak bíztató jelek. Ilyen volt, hogy a múlt héten a korábbi német elnök, Gauck szenvedélyesen síkra szállt a CEU mellett, amikor átvette Budapesten a Nyílt Társadalom-díjat Ignatiefftől. A tudósítás ennél a pontnál közbeszúrja, hogy Soros Györgyöt az Orbán-kabinet és a neki engedelmes sajtó ördögnek állítja be, mintha a szabadságnak és demokráciának nem lenne nála rosszabb ellensége. A hatalom a civil törvénnyel is igyekszik visszaszorítani azt a „tisztességtelen befolyást”, amit a milliárdos állítólag a magyar politikára gyakorol.
Kormány közeli források kezdettől fogva értésre adták, hogy mindez csupán a közelgő választási hadjáratot szolgálja, de a végén mind a civil társadalom, mind az egyetem viszonylag simán megússza a dolgot. Orbánnak ellenségkép kell, és erre Sorost találta meg. Amerikai pénzember és spekuláns, aki támogatja a muzulmánok európai bevándorlását, amit az NGO-k a gyakorlatban is felkarolnak. Meg valószínűleg az is meghúzódik mögötte, hogy Soros zsidó. Csakhogy a CEU kapcsán már látszik a fordulat. Megkezdődtek a tárgyalások a jövőről New York Állammal. A kormány nemigen emlegeti közben, hogy a tanintézet létesítsen campust a tengerentúlon.
Reuters
A magyar sajtót egyre inkább olyanok uralják, akik közel állnak Orbán Viktorhoz. A kormányfőt gyakran vádolják azzal idehaza és külföldön egyaránt, hogy elfojtja a szólásszabadságot, ideértve, hogy lecsap külföldi támogatást élvező egyetemekre, illetve civil szervezetekre. A hírügynökség annak kapcsán írta ezt, hogy Matolcsy György fia megszerezte az Origo kiadóját. Hozzáteszi, hogy a New Wave Media Group részben a jegybank hiteléből egész sajtóportfóliót szerzett és tett anyagilag kifizetődővé. De akkor még nem árulták el, hogy közvetlen kapcsolat van Matolcsy és fia, illetve a kiadó között. Elemzők viszont attól tartanak, hogy az ország legnépszerűbb hírportálja most még inkább beáll a hivatalos irányzat mögé, pedig korábban oknyomozó anyagaival szerzett magának nevet.
Facebook Comments