A Fast and Furious állva maradt: azt a kerékfüstölős-fékcsikorgós-aszfaltbetyár mindenit neki!

A Fast and Furious állva maradt: azt a kerékfüstölős-fékcsikorgós-aszfaltbetyár mindenit neki!

Azok a számok! A napszemüvegek! Azok a csikorgós gumikkal kilövő autók! 

Bankrablás, mindenhonnan szirénázó rendőrautók özönlenek, csikorgó kerekek, de Baby addig nem indul, amíg a megfelelő szám meg nem szólal az iPodon, vagy legalább a autórádióban.

baby_driver.png

Humor, akció, romantika, üldözős-gengszteres film musicalbe oltva: a Baby Driver (magyar címe: Nyomd, baby, nyomd!) mindent megad, amit egy szórakoztató nyári filmnek meg kell adnia, de még annál is többet.

A rendezőnek (Edgar Wright) ugyanis sikerült egy gengszteres történetbe ágyaznia egy szerelmes történetet egy nerd kissráccal, ütős zenékkel (már-már musicalbe hajló zenei aláfestéssel!), hihetetlen vágással és atmoszférával. Olyan arányérzékkel nyúlt egy sablonos témához, hogy mindenkit odaszegezett a székhez a teremben. Sikerült olyan üldözős-autós-bankrablós filmet csinálni, ami bőven kilóg minden zsánerből, összekavar minden zsánert és mégis jó dolog jön ki a végén.

Ja igen, végre valaki akkora pofont adott a Fast and Furious-sorozatnak, meg a GTA-nak, hogy csak a légzsákok és a biztonsági övek miatt nem álltak bele fejjel az aszfaltba.

 

Bankrablós-üldözős film? Ezret láttunk.

Fast and Furious? Jaj, hagyjuk már, a lábbal arrébbrúgott torpedókat, mert menten összetörünk egy Transformers-plakátot!

Romantikus, kiszállok a genszteréletből és ellovagolunk a naplementébe-film? Ezret láttunk.

Nerd kisrác vagyok, a  többiek piszkálnak, visszavágok okosan? Igen, ezret láttunk.

De ilyet még soha.

 

Ahol a hangulatok, a zseniális humor, a zenei korszakok és ritmusok ilyen mesterien olvadnak össze egy pörgős akciófilm kereteibe ágyazva, olyat még soha. 

GTA? Amikor Baby, a főszereplő, akiről mindenki tudja, hogy arany szíve van, rászegezi az idős hölgyre a fegyverét és kiszállítja, olyan fordulat következik (szó szerint és átvitt értelemben is), hogy a filmrajongók megnyalhatják mind a tíz ujjukat!

Nézzük a rendezőt: Edgar Wright a Világvégével, Scott Pilgrimmel, a Haláli hullák hajnalával, vagy a Hot Fuzzal (amit magyarra „Vaskabátok” címre fordítottak, jajjjj) már bizonyított. Olyan rendező aki kedveli a megfelelő pillanatban felbukkanó erőszakot, a humort és a lendületet, ebbe  a filmbe most mindent beleadott. (Rotten Tomatoes: 97%!)

A szereplők: Kevin Spacey, Jamie Foxx és a „Hiba a csillagainkban” baba- és kifejezéstelenarcú főhőse, Ansel Elgort. Zseniális színészek, akiket jól instruáltak. A női szerepek kicsit egybitesek lettek, de oda se neki, mert a többiek elég komplexek még akkor is, ha ez egy bankrablós-zenés akciófilm. Végre nincsenek fekete-fehér jellemek, mindenki koherens, háromdimenziós figura.

Nekünk mindent vitt a süketnéma nevelőapa a kerkesszékben, aki két mozdulattal és három arckifejezéssel mindent eljátszott.

A történet: a srácnak egy baleset miatt folyton zúg a füle, állandóan zenét hallgat és őrülten tud vezetni. A gonosz bankrablók jó hasznát veszik, de ki akar szállni, közben beleszerelmesedik egy pincérlányba. Rettenet sablonos. Ennek ellenére van benne pár csavar, illetve olyan mesterien adagolt feszültség és apróbb-nagyobb fordulatok, hogy a nézőtéren mindenkinek tátva maradt a szája. Vagy röhögött.

A plusz: hogy nem lehet megállapítani a film műfaját. Az akciójelentek, az alájuk kevert zenék megadják a felütést, de alatta – ez dráma, romantikus film és vígjáték egyszerre. Itt aztán van minden, amivel a nézőt ámulatba lehet ejteni: bankrablás és autós üldözés közben némán éneklő-kormányon doboló főhős, a Tequila című szám ritmusára felűzött lövöldözés (dobolásra felhúzott stukkerek), vagy a válogatáskazik romantikájának visszacsempészése az iPodos időkbe, tinis-összebújós gondtalan zenehallgatással. Főgonosz, akinek mégiscsak van szíve. Dilis tömeggyilkos, aki olyan monológot vág le minden rablás előtt, hogy végigfut a hátadon a hideg. 

Egy film, amiben a zenerajongók, az autóbuzik, a romantikus filmek kedvelői, a nagy színészek rajongói és a nyári popcorn-akciófilmekre beülők egymásra találnak és mindenki jól szórakozik.

(Nagyon ritka az ilyen film abban az időben, amikor a filmrajongók annak kell örüljenek, hogy a Wonder Womannak van története, jellemfejlődése és normálisan rendezése, meg színészek is játszanak benne, akiknek megjelenik bármilyen érzelem az arcán.)

Csak ajánlani tudjuk!

Facebook Comments