- Soros szóvivője teljesen légből kapottnak nevezte a magyar kormány vádját, mármint hogy az üzletember illegális migránsokat akarna Európába importálni.
- Wall Street Journal: Európában Orbán Viktor és a lengyel kormány fenyegeti leginkább a liberális demokráciát.
- Félő, hogy a mind nagyobb gazdasági gondok miatt egyes közép- és kelet-európai országok érvénytelenítik a demokratikus reformokat – figyelmeztet az IMF.
Ritka módon Soros György is megszólalt az ellene irányuló kormánykampány ügyében és antiszemitának minősítette azt. Hozzátette: aggasztja, hogy a jelenlegi magyar rezsim zsidóellenes eszközöket vet be szándékos dezinformációs hadjáratában. Ugyanakkor bátorítónak nevezte, hogy számtalan magyarral együtt a Mazsihisz is kiállt az ügyben. A jelentés rámutat, amióta a múlt héten megjelentek a hirdetések, azóta több helyütt is ráfirkálták az üzletember fényképére, hogy mocskos zsidó, illetve Dávid-csillagot rajzoltak rá. Soros szóvivője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a kormány éppen ezt akarta elérni. Azon kívül a hatalom tudatosan és következetesen eltorzítva mutatja be, mit is gondol a befektető a migrációról és a menekültekről.
Soros György szóvivője visszautasította a magyar kormány vádjait migránsügyben és úgy értékelte, hogy igenis antiszemita az üzletember elleni plakáthadjárat. Az állásfoglalás szerint a hirdetés a földrész legsötétebb óráit idézi és a magyar rezsim idegengyűlölete, valamint a menekültek lejáratása Európa-ellenes. Az az állítás viszont a fantázia világába tartozik, hogy Soros támogatna bármiféle tervet, amelynek lényege, hogy sok millió illegális bevándorlót kellene a kontinensre hozni. A befektetőnek ez ügyben az a véleménye, hogy a nemzetközi közösségnek az eddiginél jóval nagyobb támogatást kellene nyújtania azoknak az országoknak, amelyek ellátják a menekültek csaknem 90 százalékát. Európának ugyanakkor több százezer embert kellene befogadnia, de úgy, hogy rendezett folyamat keretében előtte teljes egészében átvilágítják őket, majd szigoró rendszer szerint áttelepítenék mindazokat, akik átjutottak a szűrőn. A tudósítás megjegyzi, Orbán Viktor már jó ideje közölte, hogy nem tűri az antiszemitizmust, ám a választások közeledtével több olyan megjegyzést is tett, amivel felingerelheti a zsidókat, miután a kijelentésekkel nyilvánvalóan a szélsőjobbos szavazóknak igyekezett udvarolni.
Soros György csatlakozott ahhoz a sok magyar zsidóhoz, aki szerint a kormány tagadja ugyan, ezzel együtt nyílt vagy burkolt antiszemitizmus rejlik az üzletember elleni politikai hadjárat mögött. A Fidesz csaknem 6 milliárd forintot költ a rágalomkampányra, amely azt hivatott alátámasztani, hogy az emberbarát milliárdos egy millió migránst próbál áttelepíteni az unióba. A plakátok felháborodást váltottak ki külföldön is. Guy Verhofstadt, az EU fő Brexit-tárgyalója, egyben az liberálisok EP-frakcióvezetője az írta, hogy csak Orbán Viktor fantáziájában áll meg a vád, miszerint Soros támogatja egymillió illegális bevándorló átköltöztetését Európába. Sötétség hull Magyarországra, ám nem engedhetjük, hogy így legyen – emeli ki a politikus. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a befektető az évtizedek során, elsősorban Kelet-Európában, 12 milliárd dollárt áldozott karitatív célokra, ám ez ellene fordította a magyar kormányfőt, aki háborút hirdetett a liberalizmus ellen.
Az újság megerősíti, hogy a budapesti izraeli nagykövet a legmagasabb szinten egyeztetett országa Külügyminisztériumában, mielőtt a hét végén közzétette igen keményhangú állásfoglalását a Soros elleni hirdetések ügyében. A szöveget a főtitkár és annak egyik helyettese hagyta jóvá, miután a magyar zsidó közösség több vezetője is komoly aggályait fejezte ki a diplomatának a kampány antiszemita kicsengése miatt. Az ok főként az volt, hogy sok magyar szemében Soros elsősorban és mindenekelőtt zsidó, és a magyar közösség tisztségviselői attól tartottak, hogy a hadjárat felkorbácsolja az antiszemita indulatokat. Ugyanakkor izraeli részről a reakciót nem egyeztették a kormányfői hivatallal, amely ily módon a sajtóból értesült arról. Jobboldali politikusok és újságok felháborodottan fogadták, hogy a nyilatkozat úgy hangzott, mintha védelmébe vette volna az üzletembert, aki az izraeli konzervatívok szerint az ország elleni bojkott mozgalom vezető alakja. A nyomás hatására Netanjahu közvetlen munkatársai utasították a külügyet, hogy adjon ki pontosítást, amely továbbra is elítélte a zsidóellenességet, bár nem említette név szerint Magyarországot, ugyanakkor bírálta a milliárdost is. Az újság kitér arra, hogy Orbán és a Fidesz sokak szerint nacionalista, rasszista és iszlámellenes vonalra állt rá a választások előtt.
Diplomáciai bonyodalmakhoz vezettek az antiszemita beütésű plakátok Budapesten, az izraeli kormány azonban visszatáncolt a kritikától. A Sorost előnytelenül ábrázoló hirdetések a hónap eleje óta minden utcasarkon és tömegközlekedési eszköz belsejében láthatók, ráadásul a sztereotípiára ráerősít a szöveg, mármint ne engedjük, hogy ő nevessen utoljára! A hatalom azzal a felkiáltással védelmezi a keresztes hadjáratot, hogy felvilágosítást folytat, miután a milliárdos sok millió migránst igyekszik Európába hozni. A célja pedig az, hogy szétzúzza a keresztény-nemzeti népeket. Ám Orbán szemében főként az a szálka, hogy Soros támogatja a civileket.
Ha Trumpnak lett volna bátorsága kimondani Varsóban azt, amit a sok lengyel és a legtöbb európai már úgyis tud: nevezetesen, hogy az öreg földrészen Orbán Viktor mellett a jelenlegi lengyel kormány jelenti a legnagyobb veszélyt a liberális demokrácia számára, akkor a politikus aligha kap éljenzést az összegyűlt tömegtől. Így látja ezt a lap tekintélyes vendégkommentátora. Willian Galston, a Chicago-i Egyetem politológia professzora, a Brookings Intézet vezető munkatársa ugyanakkor árulkódonak nevezi, hogy az elnök a múlt heti látogatás során sokat beszélt a kultúráról, történelemről, hitről, ám csak keveset emlegette a demokráciát. Inkább azt taglalta az összegyűlt tömeg előtt, hogy meg kell védeni a civilizációnkat. Meg hogy Istenre szükség van. Márpedig ez elárulja, hogy mit tart nyugati értéknek és mit nem. Az elemzés úgy folytatódik, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján Trump nem sokat törődik a demokráciával. Erős vezetőként rendszeresen dicsér autokratákat, viszont nekimegy olyan, demokratikus politikusoknak, akiknek nem ért egyet az irányvonalával. Ha tekintélyelvű rendszerben született volna, nem az ellenzékhez csatlakozott volna. Ám ha nem érdekli más nemzetek demokratikus fejlődése, akkor abból nem az következik, hogy Amerika a legfontosabb. Inkább arról tanúskodik, hogy milyen emberek is vagyunk.
A Nemzetközi Valutaalap illetékese arra figyelmeztetett, hogy egyre nagyobb gazdasági nehézségekkel néznek szembe a közép- és kelet-európai államok, és ez azzal fenyeget, hogy rámegy az utóbbi évtizedek politikai eredményeinek egy része. Az IMF Európai Főosztályának vezetője egy dubrovniki konferencián rámutatott, hogy az elmúlt 10 évben felére esett vissza a térség növekedési potenciálja, és mind súlyosabb terhet jelent a képzett munkaerő kiáramlása. Emellett egyes kormányok ott tartanak, hogy megkérdőjelezik az unió előnyeit. Ugyanakkor a nyugati bajok miatt lelassult, illetve leállt az új tagok felzárkózása. A szakértő épp ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy senki se tekintse az előrelépést törvényszerűnek, sőt csak erősödni fog a szembeszél. Ellenben várhatóan nem áll elő újra a rendszerváltáskor tapasztalt kedvező globális gazdasági környezet.
A pénzintézet úgy számol, hogy idáig 20 millió ember költözött nyugatra, ami a lakosság 5-6 %-ának felel meg. A magyar cégek fele máris azt közölte, hogy a munkaerőhiány visszafogja a termelést és akadályozza a beruházásokat. Politikai vonatkozásban pedig az a fő gond, hogy egynémely államok, mint Magyarország és Lengyelország viszonya egyre feszültebb az EU-val. Az utóbbi évtized jó pár vonatkozásban kiábrándulást hozott, ám ez odavezethet, hogy bizonyos kormányok visszacsinálják a demokrácia megszilárdítását és a hosszú távú növekedést célzó reformokat. A szakember ennél pontnál külön is megemlítette, hogy veszélyben van egyes jegybankok függetlensége.