- Soros azt akarja bevándorlás-ügyben, amit az EU, egyébként pedig nincs bizonyíték arra, hogy az általa támogatott civil szervezetek embercsempészekkel játszanának össze;
- Izrael szövetségest lát Magyarországban az EU ellen, de Netanjahu sok más ügyben is egy húron pendül Orbánnal (civilek, Soros, stb);
- Orbán miatt van miért aggódniuk a civilizált Európa védelmezőinek, de úgy tűnik, hogy a migráció ügyében neki lesz igaza.
New York Times/Washington Post/AP
A Soros elleni vitatott kampányban visszatükröződött, hogy az üzletember a nyílt társadalom mellett van, Orbán Viktor viszont illiberális államot akar csinálni az országból. A vélemény annak kapcsán látott napvilágot, hogy a kormány bejelentette: hamarosan véget vet a hadjáratnak, amelyet sokan bíráltak annak antiszemita felhangjai miatt. A plakátok feladata egyben az volt, hogy ráerősítsenek a bevándorlás ellenes hivatalos álláspontra, szemben Sorossal, aki támogatja a menekülteket. A költségek átszámítva 21 millió dollárt tettek ki, és a posztereket Budapesten gyakorlatilag nem lehetett elkerülni az elmúlt hetekben. Most éppen akkor szedik le őket, amikor az ország az Úszó VB-t rendezi.
Magyarországon eltűnnek az utcákról az antiszemitának és uszítónak tekintett Soros-ellenes hirdetések. Az ellenzék szerint Orbánt a nemzetközi tiltakozás késztette erre a lépésre. A kormány ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a kampányt eleve kéthetesre tervezték, ezért fejeződik be szombaton. Mindenesetre a hadjárat a határokon túl is felháborodást keltett, sokan antiszemitizmust emlegettek. Ausztriában a NEOS párt elnökhelyettese gyalázatosnak minősítette, hogy egy uniós tagállamban ilyesfajta akció folyhat egyetlen ember ellen. Kiemelte, hogy az egész történet Európa legsötétebb óráira emlékeztet. A Fidesz szerint ugyanakkor a lakosság egyértelműen értésre adta, hogy nem kér a „Soros-tervből” a migránsok áttelepítésére.
Semmi sem támasztja alá, hogy a Soros György által finanszírozott civil szervezetek embercsempész bandákkal működnének együtt, a magyar kormány mégis sorozatban támadja a befektetőt. Az egész országot teleragasztotta plakátokkal, még villamosok padlójára is jutott, emiatt az utasok nem tudtak felszállni anélkül, hogy ne tapostak volna az üzletember arcmásán. A kampány az egyértelműen antiszemita beütés miatt tiltakozást váltott ki, a többi közt a magyar zsidóság részéről. A hatalom visszautasítja a vádakat, mondván, hogy csupán Soros migrációs terveinek kíván megálljt parancsolni.
Éppen az izraeli miniszterelnök veszi védelmébe Orbán Viktort Magyarországon, ahol a Soros-elleni hadjárat, illetve az tüzeli fel az antiszemita érzelmeket, hogy az üzletember állítólag pártolja az illegális migrációt. Magyarországot szó szerint teleaggatták a szóban forgó plakátokkal. A kampány annyira intenzív, hogy az még Orbán részéről is meglepő, noha őt nehéz felülmúlni a demagóg retorikában. A hatalom szerint a milliárdos a felelős az elmúlt két és fél menekültválságáért, ráadásul még nagyobb migránsinváziót készít elő. A kormány közvetve, de nagyon is célzatosan épít a zsidóellenes klisékre. Épp ezért tiltakozott a többi közt a Mazsihizs. Ám igazából dezinformációs kampány zajlik, mert a Nyílt Társadalom alapítványok valóban finanszíroznak menekülteket segítő egyesületeket, de a feltételezettnél jóval kisebb mértékben.
Ezen túlmenően a hivatalos indoklás azért is hajánál fogva előrángatottnak tűnik, mert Soros ugyanazt mondja, mint az EU: mármint hogy alaposan ellenőrizni kell, kit engednek be Európába. Ugyanakkor Netanjahut és Orbánt nem csak a közös ellenség, Soros köti össze. A magyar politikus jó ideje védelmezi az izraeli település-politikát, ezért egyre inkább elhalkult az izraeli kritika a magyarországi antiszemita incidensek ügyében. De a korábbiakhoz képest a Zsidó Világkongresszus is visszafogta a bírálatot. A Mazsihisz elnöke ugyanakkor nem tartja meglepőnek a választ, amelyet a kormányfőtől kapott, annál inkább viszont Netanjahu reakcióját, mégpedig rossz értelemben.
A rendszerváltás óta először látogat Magyarországra izraeli miniszterelnök, jóllehet az Orbán-kormányt antiszemitizmussal vádolják. Ám Netanjahuban és a vendéglátóban sok a közös vonás. A kétoldalú viszonyra történelmi terhek nehezednek, hiszen a háború végén sok százezer zsidót deportáltak és többségüket a lágerekben megölték. Ez soha nem lett volna lehetséges a magyar államigazgatás segítsége nélkül. Amióta a Fidesz hatalmon van, bírálók és ellenzékiek nyílt vagy burkolt antiszemitizmust vetnek a szemére. Úgy látják, hogy Orbán aljas játékot űz a múlt érzelmeivel. Különösen most, amikor a Soros-elleni hadjárattal az ellentábor szerint a hatalom a lakosság zsidóellenes ösztöneire játszik. Egyébiránt a civil törvény reformjához Izrael adott ihletet. A színfalak mögött a két fél hosszú évek óta igen jól megérti egymást. De a két vezető jelleme is igencsak hasonló. És formálisan Orbán sokat tett az antiszemitizmus ellen. Ezzel együtt a tanulmányok azt támasztják alá, hogy erősödik a hangulat a zsidókkal szemben, bár ez nyugaton még inkább így van – mondja egy izraeli diplomata.
Egyébiránt akárcsak Trump, nyilvánvalóan Netanjahu is úgy ítéli meg, hogy Európa jobbik fele keleten van. Errefelé nem bírálják a ciszjordániai betelepítési politikát, sem a Gázában alkalmazott eszközöket. Ugyanakkor Izrael is biztonsági kockázatnak tekinti a muzulmán bevándorlókat. A budapesti látogatás célja egyben az, hogy megtámogassa a V4-eket Brüsszellel szemben. Amúgy az izraeli kormányfő izomból lesöpörte az asztalról az antiszemitizmus vádját a Soros-ügy kapcsán, mivel mindkét félnek már jó ideje az a célja, hogy felértékelje a kapcsolatokat.
A konzervatív lap úgy látja, hogy Orbán Viktornak igaza lett, mert az európaiak egyre inkább megbarátkoznak a gondolattal, hogy ti. az államoknak és nem az uniónak kell megbirkóznia a bevándorlással. A válságban reménytelenül magára maradt olasz Lampedusa sziget lakói éppen menesztették a polgármestert, aki a nyitott és liberális Európa híve. A helyiek olyasvalakit akarnak helyette, aki megmondja a világnak, hogy náluk már nem válik be a Merkel-féle „Isten hozott!” kultúrája, mert megint mind többen jönnek. Az EU továbbra sem tudja, hogy mitévő legyen, ezért centrista pártok olyan megoldásokhoz folyamodnak, amelyeket egykor a szélsőjobb pária erői hirdettek. Hirtelen úgy tűnik, mintha a magyar modell megelőzte volna korát, noha széles körben elítélték a civilizált európai értékek megsértése miatt.
A szószátyár Orbán Viktor pillanatnyilag úgy jelenik meg, mint a liberális uniós konszenzus ellenfele, habár a brüsszeli támogatásokat szívesen zsebre vágja. Persze bőven van ok aggódni őmiatta, nem utolsó sorban az emberbarát Soros György ellen folyó gyűlöletes kampány okán. Nem növeli a bizalmat a kormányfő iránt az sem, amikor kifejti, hogy a gazdasági sikerek kulcsa az etnikai homogenitás. Ám érvelése érzékeny húrokat pendített meg sok magyarnál. Világos, hogy Orbán messze nem szent, de igaza volt abban, hogy Európa sodródik a migráció ügyében. Meg abban is, hogy végül is a nemzetállamoknak kell megtalálniuk a megfelelő egyensúlyt a saját lakosság és az érkezők között. Az EU-ban már sokan belenyugodtak abba, hogy meg kell erősíteni a külső határokat. Szíjjártó Péter azt állítja, hogy titokban jó pár kollégája támogatásáról biztosította. A politikai korrektség nem engedi kimondani, hogy újra kell gondolni a menedékpolitika elveit, hogy nem lehetnek olyan lyukacsosak a schengeni határok, mint jelenleg, és hogy meg kell nehezíteni a munkavállalást a menekültek számára. Valószínűleg hamarosan újabb tömegek kerekednek fel, így el kell meditálni azon, mit jelent ez a határok, az európai életmód számára.
Az új kínai selyemút belehasít az Egyesült Államok kelet-európai érdekeltségi övezetébe, ám az amerikaiak kivonulnak a térségből, az itteni országok viszont imádkoznak a kínai pénzekért. A régió egyben kaput kínál Pekingnek az unióba, Xi elnök ugródeszkának is tekinti a 16 államot és annak jó 110 millió lakóját. Merthogy a kínai gazdaság lassul és új exportpiacok kellenek neki. A készpénzre áhítozó feltörekvő országok, köztük a magyarok ugyanakkor magas rangú küldöttségeken keresztül pl. a részvénypiacokkal igyekeznek behízelegni magukat a kínaiak kegyeibe. Vezetőik azon vannak, hogy elbűvöljék a másik felet. Az egyik brüsszeli elemző intézet szakértője szerint a cél érdekében hajlandók takaréklángra állítani az emberi jogi aggályokat is. Az EU ugyanakkor azt sürgeti, hogy az európai cégek ugyanolyan szabadon jussanak be a kínai piacra, mint ahogy az a kínai vállalkozások számára lehetséges az öreg földrészen. Emellett sokan aggódnak, hogy Peking megpróbál éket verni az unió régi és új tagállamai közé. A kínai beruházások értéke persze még messze elmarad attól, mint amennyit pl. az USA invesztált a térségbe, de hiba volna, ha az érintett államok jótékonysági intézménynek tekintenék Kínát. Ezzel együtt az üzleti kapcsolatok egyre erősödnek.