Hivatalosan is el merte mondani valaki, hogy megroppant a magyar egészségügy. 
Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta: nincs arra vonatkozó statisztika, hányan jönnek vissza Magyarországra azok közül, akik egyszer már úgy döntöttek, külföldre mennek dolgozni. Hozzátette: elvándorlás mindenhol van,
a fontos az lenne, hogy mindez ne roppantsa meg annyira az ellátórendszert, mint ahogy az Magyarországon történik.
Tavaly 615 doktor kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt – írta a hétfői Magyar Nemzet az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adataira hivatkozva. Ez a javuló statisztika, hiszen csökkent a szám.
Kórházi osztályok zárnak be, mert nincs megfelelő létszámú ápoló és nővér az osztályon. Emberek halnak meg az ellátás hiánya miatt. Sokkoló összesítésünket a magyar egészségügyről itt olvashatja.
Mindennek oka pedig nagy részben az, hogy az orvosok és az ápolók külföldre mennek dolgozni. Jobbak a bérek, sokkal jobbak a körülmények is. (Vö. „Magyarország büszke és európai ország”, illetve „Jobban teljesít”.)
- 2013-ban 705 magyar állampolgárságú orvos kérte a bizonyítványt,
- addig ez a szám 2014-ben 701,
- 2015-ben 717,
- tavaly pedig 615 volt.
A mutatók szerint a legtöbb bizonyítványt kérő 35 év alattiak körében is javultak kicsit a számok.
- 2014-ben 579 fiatal esetében vetődött fel, hogy külföldön vállal munkát,
- két éve 562,
- tavaly pedig 470 volt ez a szám.
A legtöbb orvos Nyugat-Európába, Németországba, az Egyesült Királyságba, vagy Svédországba emigrál, de 13-an pl. Katart választották. Tavaly az arab államba tavaly 13-an mentek dolgozni.
A kormány válasza az elvándorlásra az, hogy
- emelik a béreket.
- nyomják a hazug propagandát, hogy minden rendben van.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára jelentette be nemrég egyfajta eredményként, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2015 és 2016 között 15 százalékkal csökkent a külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérő ápolók száma. Valóban történt is béremelés, de még mindig szánalmasan keveset keresnek az egészségügyben dolgozók: az ápolók középfokú végzettségük mellett 2-3 éves OKJ-s képzést végeznek el. Fizetésük ma bruttó 160-180 ezer forint körül van, ami a gyerekek számától és egyéb körülményektől függően nettóban 111-168 ezer forint között lehet – írta az Index.
Külföldön ugyanezért a munkáért nem ritka, hogy 700 ezer forintnak megfelelő fizetés kap egy ápoló.
A Pénzcentrumnak beszélő, külföldön munkát vállaló ápolók mind ugyanazt mondták: az élet ott sem könnyű, a munka kemény, de van előrelépési lehetőség és megbecsülik a munkavállalókat.
Soha nem merült fel bennem, hogy visszajöjjek. Már nem tudnám a nevemet adni a munkához: eszköz és lehetőségek hiányában esélytelen 100 százalékot nyújtani. Nem egy ember halálát láttam, mert az orvosnak épp nem volt “kedve” műteni, vagy olyan gyógyszert, kezelést adni, ami életet mentett volna. Láttam 35 éves nőbeteget meghalni a műtét megtagadása miatt, vagy olyan idős és súlyos betegeket, akiket kvázi “átsegítettünk a halálba”, mert kellett a hely a következő páciensnek, aki lehet, nem is volt annyira rosszul, de a TB ugye “darabszámra” fizet. Nem, köszönöm, ezt soha többet
– mondta a Pénzcentrumnak egy 32 éves nő, aki 2015-ben döntött úgy, hogy külföldön próbál szerencsét, miután a férje meghalt, és rengeteg hitel szakadt a nyakába.