- A Soros elleni kampánnyal rég elfeledett szellemek kelnek új életre Magyarországon.
- Szíjjártó fogja vissza magát, mert az Unió nem bankomat!
- Minden 2. magyar baljósnak gondolja a gazdasági kilátásokat, 42 % viszont e pillanatban így is a Fideszre szavazna.
Nemzetközi sajtószemle, 2017. július 28.
Képzelt összeesküvés. Ezt a címet adta egész oldalas helyzetelemzésének a vezető német konzervatív lap, amely azt taglalja, miért gondolja úgy Orbán Viktor, hogy hadban áll Soros Györggyel. Azzal vádolja a milliárdost, hogy az haszonszerzés céljából milliókat akar Európába telepíteni. A tudósító felkereste a Helsinki Bizottságot, amely a hatalom szerint a földrész békéjét és biztonságát fenyegető spekuláns maffiahálózatának egyik központja. Soros és az NGO arra példa, miként lehet egy embert és annak életművét torz tükörben úgy beállítani, hogy elvész minden mérték, és még azt is nehéz kihámozni, hogy mit tett és mondott az illető valójában. Magyarország egyben nyomasztóan illusztrálja, hogy rég eltűntnek hitt démonok kelnek újra életre ebben az eltorzított képben. Orbán nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy a szóban forgó civil csoportokat úgy tüntesse fel, mint amelyek külföldi pénzekből titokban szervezik az illegális migrációt, valamint tudván-tudatlanul trójai falóként szolgálnak a bevándorlást kísérő terrorizmus behatolásához.
De Soros egész Európában minden rossz okozója az összeesküvés elméletek hívei, a korrupcióval vádolt politikusok, valamint az autoriter hajlamú vezetők számára. Szélsőjobbos körökben a nevét már régen összekapcsolják a „pénzes zsidó“ fogalmával. Ez a mozgatórugó újabban a magyar kormánynál is előkerült. Orbán ugyan tagadja a vádat, ám a plakátakció pontosan az antiszemita reflexeket mozgatta meg az arra fogékony rétegnél. A hivatalos lapnak számító Magyar Idők pedig egyik vezércikkében minden további nélkül bedobta a klasszikus antiszemita klisét, a vándorló zsidó fogalmát.
Soros élő legendának számít a pénzvilágban, pedig nem egyszer jócskán rá is fizetett az üzletre. Azt sem lehet tagadni ugyanakkor, hogy egy sor országban a civileken keresztül van közvetett befolyása a dolgokra. Kovács Zoltán azzal vádolja ezeket a szervezeteket, hogy megpróbálják felpuhítani az európai jogot és szabályokat a menedék és a határok ügyében. Ezért kellett ellenük törvényt hozni. Bakonyi Anikó a Helsinki Bizottságtól ugyanakkor tagadja, hogy Soros-bérencek lennének. Költségvetésüknek csupán egyharmadát kapják a Nyílt Társadalom Alapítványtól. Forrásaikat közzé teszik, viszont nem fogadnak el politikai ukázt senkitől sem. Azt ellenben teljes tévedésnek tartja, ha azt hánytorgatják fel nekik, hogy több menekült számára is kivívták az igazat az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt, hiszen Magyarország vállalta a vonatkozó nemzetközi konvenció előírásait.
De Orbán nem csupán a „humanitárius blablát“ utasítja el. Az ő szemében a Soros-alapítvány külföldi, tehát törvénytelen ellenzéket testesít meg. Goran Buldioski, az OSI európai igazgatója viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy nem adnak pénzt politikailag aktív csoportoknak. Ugyanakkor már a szocialista kormányok alatt is sürgették az érintett szervezetek a jogállamiság betartását. Egy rágalmazási perben védték annak idején Orbán Viktort is. Emellett segítik a korrupció ellenes küzdelmet is, és tény, hogy az idevonatkozó vádak a mélybe taszították a kormány népszerűségét, mielőtt a miniszterelnök a migrációval át nem rendezte a közbeszédet. Bakonyi Anikó kiemeli, hogy a hatalom mindenkire nyomást gyakorol, akinek más a véleménye, mint neki. És mindenkit ellenségnek tekint, aki nem szorul rá az állam pénzére.
„Közösen Soros ellen“ címmel a lap arról ír, hogy Orbán Viktor barátjának tekinti az izraeli minszterelnököt, az amerikai emberbarátot pedig ellenségének. Ugyanakkor bagatellizálja a Horthy-rezsim szerepét a tömegpusztításban. Az unió viszont bajban van, mert annak idején egyhangú döntéshozatalt határozott meg, mert nem gondolt arra, hogy lesznek politikusok, akik nem racionálisan gondolkodnak, lásd a magyar vezetőt. A tusványosi beszéd azt támasztja alá, hogy Orbán nem egyszerűen hisz az összeesküvés elméletben, hanem hajlik a megalomániára. Valamiféle Soros-tervről regélt, mármint hogy évi egymillió menekült jöjjön Európába, és hogy adjanak nekik fejenként 15 ezer eurót. Ennyi pénzről a szegénységben élő 41 %-nyi magyar csak álmodhat. Azon kívül a politikus teljesen képtelen állításokat terjeszt arról, hogy Soros meg akarja buktatni. Ám kiderült, hogy a plakátkampány csak vesztegette a pénzt, a magyar zsidókat viszont a hadjárat a Horthy-időkre emlékeztette, így ők félnek.
Orbán néhány éven belül elérte, hogy az ország illiberális demokrácia és maffiaállam legyen. Nemrégiben még kivételes államférfiként beszélt Horthyról, Netanjahunak viszont azt fejtegette, hogy annak idején a kormány hibát követett el, mert nem védte meg zsidó polgárait. Kell ahhoz egy adag cinizmus, hogy hibának minősítse a deportálásokat, amelyek nem lettek volna lehetségesek a magyar államapparátus lelkes és aktív közreműködése nélkül. A vendég viszont hatalmas szolgálatot tett a magyar kormánynak, hiszen nem tette szóvá a holokauszt hivatalos bagatellizálását, a történelemhamisítást, valamint a nyílt és burkolt antiszemitizmust.
Die Presse
1. Kitért a béketűrésből és válaszolt a magyar külügyminiszter legújabb kirohanására az osztrák szociáldemokraták frakcióvezetője. Szíjjártó ugyanis élesen nekiment Kern kancellárnak, aki azt nyilatkozta, hogy a magyar és a lengyel kormányt jobb híján pénzügyi nyomással kell jobb belátásra téríteni. A magyar diplomácia vezetője szerint az osztrák kormányfő azonban ily módon azoknak a balliberális erőknek az oldalára állt, akik a Soros-tervet akarják végrehajtani. A tudósítás megjegyzi, hogy a magyar vezetés szerint a milliárdos több millió menekültet akar Európába hozni. Nos, minderre Andreas Schieder úgy reagált, hogy amit Szíjjártó mondott, az nívótlan, és jobb lenne, ha a magyar politikus mérsékelné magát. Egyben arról tanúskodik, hogy Magyarország mennyire elszakadt a valóságtól. Azt is mutatja, hogy a magyar demokrácia és emberi jogok leépítése egyre nyersebb támadásokhoz vezet a szomszédos államokkal szemben. Hozzátette, hogy az EU értékközösség és nem szabad összekeverni egy pénzautomatával. Nem lehet az előnyöket kicsemegézni.
2. A lap egy másik cikke úgy érzékeli, hogy repkednek a pofonok Budapest és Bécs között és számítani lehetett a magyar visszavágásra, miután Kern a támogatások visszafogásával fenyegette meg a magyar és a lengyel kormányt. Így is történt, Orbán Viktor a külügyminiszterét küldte csatába, aki önzéssel vádolta meg Ausztriát. Kijelentette, hogy egyetlen más állam sem olyan szolidáris az osztrákokkal mint Magyarország, merthogy a kerítés a szomszédokat is védi. A kancellár előzőleg azzal vádolta meg a magyar vezetést, hogy az véget akar vetni a jogállamnak és a hatalmi ágak megosztásának. Ausztria különben a jövő év második felében lesz az EU soros elnöke, így érdemben bele tud szólni a 2020-tól esedékes szubvenciók elosztásába. Itt elsősorban a strukturális alapok jönnek szóba, és ebből a szempontból érdekes, hogy a jogi ügyekben illetékes biztos pár napja éppen az pedzegette: a következő költségvetés meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, egyes kormányok mennyire tartják tiszteletben a jogállami normákat.
A kommentár szerint az úgy nem fog menni, ahogyan a német szociáldemokraták kancellárjelöltje javasolja, hogy ti. pénzügyi eszközökkel vegyék rá Magyarországot és Lengyelországot az uniós jog betartására. Német és európai intézmények a migráció ügyében tanúsított teljes elutasítás miatt már jó egy éve fontolgatják, hogy megvonják a támogatásokat a két kormánytól, de ez rövid távon sem jogilag, sem politikailag nem lehetséges. Vagyis csak a 2020-ban kezdődő következő pénzügyi időszak jön szóba, és várhatóan azt jelenti majd a gyakorlatban, hogy a szubvenciók egy részét más államok javára csoportosítják át. Ám mivel ez ügyben egyhangú döntésre van szükség, erősen valószínű, hogy az érintett tagok blokkolni fognak, így viszont nem lehet majd átalakítani a közös büdzsét. Úgy hogy marad szankcióként a már ismert kötelezettségszegési eljárás. De akkor még mindig nagyon messze vagyunk a tényleges bírság kiszabásától.
Mivel a bevándorlási hullám tovább tart, az elemzés azt javasolja, hogy gyorsan dönteni kell a gazdasági migránsokról és mielőtt vissza kell küldeni őket saját országukba. Emellett lehetővé kell tenni a legális munkavállalást, amihez meg kell könnyíteni a vízumok kiadását. Ennél a pontnál üdvözlendő, hogy az UNHCR segítségével évente több tízezer menekült települ át törvényesen Európába. Ugyanakkor segíteni kell enyhíteni az olaszokra nehezedő nyomást. Egyébiránt hiba volna, ha bizonyos kormányok a félelemtől vezérelve teljes határellenőrzést rendelnének el, pl. a Brenner-hágón.
A magyarok nem látják túl rózsásnak a saját gazdasági kilátásaikat. Orbán Viktor ugyan az eltelt egy évben kampányt folytatott a menekültek ellen, nekitámadt a civil szervezeteknek, bezárással fenyegette meg a CEU-t. Azon kívül ostorozza Soros Györgyöt, valamint az Európai Uniót, ami kedvező fogadtatásra találhat bizonyos választóknál, csak éppen a lakosság többségét nem győzi meg arról, hogy az életük jobbra fordul. Ez derül ki a Nemzetközi Republikánus Intézet felméréséből. Eszerint az emberek 50 %-a úgy gondolja, hogy az ország rossz irányban halad. 74 % pedig nem hiszi, hogy nagy jövő előtt állna az ifjúság. 68 %-nak az a véleménye, hogy a politikusok nem figyelnek oda az ifjabb nemzedékek vágyaira.
A veszélyekről szólva 34 % mondta az, hogy leginkább a csőd, valamint az egészségügyi ellátás, valamint a társadalombiztosítási rendszer bedőlése fenyeget. Ugyanakkor csak 19 % tart komolyan a migrációtól és mindössze 3 % véli valóban elképzelhetőnek a kultúra és a hagyományos nemzeti értékek elvesztését. 28 % a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenséget nevezte meg a legnagyobb gondként, 15 % szemében a korrupció a bajok fő forrása. Viszont 42 % voksolna ma a Fideszre, messze többen, mint az ellenzékre. A közvélemény kutató igazgatója úgy összegezte a jelentést, hogy kiderült, a magyarok mennyire elégedetlenek egy sor gazdasági mutatóval, és mennyire félnek, hogy nem tudnak kedvező jövőt hátrahagyni az utódokra.
A Bizottság elnöke Kelet-Európa oldalára állt a nyugati cégekkel zajló élelmiszervitában. Juncker azt mondta, az nem lehet, hogy a gyártók gyengébb minőségű összetevőkből állítsák elő a Keletre szánt termékeket. Jelezte, hogy Brüsszel irányelveket ad ki az élelmiszerbiztonsági rendelkezések értelmezéséről, de azt sem zárta ki, hogy új jogszabály születik a kérdésben. Mint közölte, nem szeretné, ha egyfajta másodosztály alakulna ki a földrészen, és mindent megtesznek azért, hogy véget vessenek a diszkriminációnak. A hírügynökség megjegyzi, hogy az ügy azért vált sürgetővé a volt szocialista országok számára, mert félnek, hogy vesztenek befolyásukból, mivel a németek és a franciák vezérletével több tagállam is a szorosabb összefogást szorgalmazza. Ugyanakkor tanulmányok bizonyítják, hogy multik nem egyszer silányabb minőségű árut küldenek keletre, mint nyugatra – egyazon márkanév alatt.