Miközben elindult egy csomó nyomozás az e-jegyrendszer ügyében, a BKK és a politikai vezetés felelősségét, a korrupció gyanúját nem vizsgálja senki. Pedig valami nagyon bűzlik az e-jegyrendszer körül.
Két okot tudunk megnevezni azzal kapcsolatban, hogyan robbant ki az e-jegyrendszer körüli botrány:
- kapzsiság;
- inkompetencia.
Nézzük, mi is történt idáig?
Két héttel ezelőtt elindult a BKK online jegyértékesítési rendszer, amiről bár azt állították, nem a vizes világbajnokságra dobták össze sebtében, kiderült a BKK és a T-Systems az indulás előtti napokban szerződött – ráadásul az utolsó pillanatban teszteltették a cég munkatársaival. Időközben az is kiderült, hogy valószínűleg az első háromezer felhasználó adataihoz hozzáférhettek mások is, az LMP pedig pár nappal ezelőtt azt nyilatkozta: lemondatnák a BKK-vezér Dabóczi Kálmánt.
A cég ellen nemrég tüntettek is, Vitézy Dávid, a BKK 2010 és 2014 közötti vezetője szerint ehhez hasonló eset az elmúlt tíz évben nem volt. A főváros egy hete azt mondta, kibertámadás alatt áll a BKK online rendszere; egy 18 éves fiút, aki felhívta a BKK figyelmét arra, hogy 50 forintért is lehet venni tízezres bérletet, a Nemzeti Nyomozó Iroda vitte el egy reggel. A fiatalt azóta súlyosabb bűncselekménnyel gyanúsítják.
Normális országban a főpolgármester már rég lemondott volna, az e-jegyrendszer fejlesztésében részt vevők pedig gyanúsítottak lennének. Magyarországon viszont a rendszer hiányosságait feltáró, 18 éves etikus hackert állítja elő a Készenléti Rendőrség. Tarlós István pedig zagyva sajtótájékoztatót tart, ahol magán kívül mindenkit hibáztat (akárcsak a BKK vezetője).
A 444 cikke szerint
irgalmatlanul nagy összegekkel károsították meg Magyarországot, a fővárost és a BKK-t azok, akik a BKK e-jegyrendszerének kifejlesztésében részt vettek és arról döntöttek.
Ebben az ügyben azonban nem folyik nyomozás – vagy nem tudunk róla. Folyik viszont nyomozás az alábbi ügyekben:
- Nyomoznak a 18 éves etikus hekker ellen;
- hűtlen kezelés gyanúja miatt közérdekű bejelentésre (itt Szaniszló Sándor, a fővárosi pénzügyi és ellenőrző bizottság MSZP-s elnöke a bejelentő);
- a BKK rendszeréből kikerült személyes adatok miatt; (és a Mol Bubi közbringa online rendszeréből tömegesen kikerült adatok miatt);
- ezzel egy időben fővárosi vizsgálat is zajlik az említett ügyekben;
- valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálódik;
- és végül operatív, titkos munka is folyik a BKK és a T-Systems rendszereit ért túlterheléses támadás miatt.
Akkor tegyük fel a kérdést: vajon azzal kapcsolatban miért nem indult el egy nyomozás sem,
- hogyan költhetett el a BKK a mi adónkból 28 milliárdot az e-jegy rendszerre, aminek elvileg jövő év végén működnie kellene;
- ki és mikor döntött úgy, hogy minimális teszteléssel „élesítik” az e-jegyrendszert egyik napról a másikra?
- volt-e politikai nyomás a vizes vb miatt a T-Systemsen?
- hogyan adhatott ki egy multicég ennyi hibától hemzsegő rendszert a kezéből és miért nem tudták előre, hogy ekkora botrány lesz belőle?
A 444 dokumentumokra és szerződésekre hivatkozva a következő információkat írta le az egyik cikkében:
- szabálytalan lehet a BKK és a T-Systems között kötött szerződés;
- a közbeszerzési törvény megkerülésének tűnik, hogy nem írtak ki új közbeszerzési eljárást, hanem egy teljesen más témájú szerződést bővítettek ki;
- olyan cég nyerte az automaták telepítését, amelyiknek sosem volt ilyen projektje; csak az automatákat tudják telepíteni, de a szoftvert az e-jegyhez még sosem fejlesztettek;
- a finanszírozó nemzetközi bank, az EBRD tesz a magyar szabályokra, saját, a transzparenciát nélkülöző eljárása szerint kellett az eljárást lefolytatni;
- a BKK online jegyértékesítésének szerződésmódosítását ugyanis július 13-án sikerült aláírni, pont aznap, mikor a jegyrendszer indult;
- a T-Systems az üzlettel két év alatt 588 millió forintot keres; egyesek szerint a rendszer fejlesztése jó drágán 175 millió lehet. De hol a többi pénz? (A T-Systems nem válaszolt a lapnak.)
- az is felmerül, hogy a BKK le sem szerződhetett volna senkivel online jegyrendszer fejlesztésére vagy üzemeltetésére: mivel a BKK a főváros cége, csak a tulajdonosa jóváhagyásával vehet bármit. Semmi jelét nem találtuk, hogy bármilyen üzleti tervben szerepelt volna forrás vagy jóváhagyás ehhez, a fővárosi közgyűlés anyagaiban sem talált ilyet a lap.
Ezekre a kérdésekre Tarlós István nem válaszolt, helyette össze-vissza beszélt és vádaskodott a sajtótájékoztatóján. És persze: Tarlós szerint mindenki hibás, csak a főváros és a BKK vezetése nem. Lássuk, mit mond a főpolgármester:
A sajtó a hibás: Szerinte a kezdetektől hamis információkat közöltek le az újságok, ki kell várni a végét, hogy kiderüljön, mi történt igazából.
Tarlós ilyeneket mondott, hogy
„ő nem tartozik az érzelmi ordítozók körébe, akik anélkül tesznek közzé anyagokat, hogy tudnák, mi történik a valóságban. (…) Látszik, hogy sok ember szükségét érzi, hogy megszólaljon, van egy olyan látszata az egésznek, mintha arra menne ki a dolog, hogy jaj, csak a teljes igazság nehogy kiderüljön valahogy. Hősöket próbálnak gyártani, pedig nem is tudni, mi történt kronologikus sorrendben. Erről feltételezések, kitakarások, vélemények hangzanak el sorjában nagyon erőszakosan, de hogy mik ezeknek a lépéseknek a következményei, azt senki nem tudja. A végeredményt sokan tudni vélik, de az odavezető utat nem.”
Tarlós akkor mond véleményt, ha a hatóságok vizsgálatai lezáródnak. Emiatt nem váltja le a BKK vezérigazgatóját, Dabóczi Kálmánt sem. Az RTL Klub arra volt kíváncsi, Tarlós elégedett-e Dabóczi Kálmán munkájával. A főpolgármester azt válaszolta, az.
„Nem fogom bizonyos körök nyomásának hatására meneszteni őt, az a gyengeség jele lenne részemről. (…) „Ha a vizsgálatok Dabóczi felelősségét mutatják ki, akkor majd el lehet gondolkodni.”
első vizsgálatot rendelt el az online rendszer minőségének tisztázására. Szerinte nincs feltörhetetlen rendszer, itt azt kell megállapítani, hogy a BKK-T-Systemsé a könnyen vagy a nehezen feltörhetők közé tartozik.
Cáfolta, hogy az e-jegyrendszer sok millió forint közpénzbe került volna: a BKK nem finanszírozója ennek a projektnek, ő a szolgáltatás igénybevételére szerződött és arra sem fizetett ki még semmit. Állítása szerint ez eddig egy fillérjébe sem került sem a BKK-nak, sem a Fővárosnak. (Persze lehet, hogy eddig nem fizettek ki érte semmit – de mégis, van egy 558 milliós, erősen túlárazott szerződés, ami erről szól.)
Aki a BKK ellen hűtlen kezelés miatt feljelentést tett, örüljön, hogy ellene nem indul.
– mondta a főpolgármester, aki még hozzátette, a német tulajdonosnak nem szabadna hallgatnia, magyarázatot kell adnia a történtekre.
„Annyira nincs köze a német cégnek a magyarhoz, mintha azt mondanám, nekünk nincs közünk a BKK-hoz” (…) „sajtófélelmi okokból simogatják az elkövetőket, a károsulttól pedig még senki nem kért bocsánatot.”
Újságírói kérdésekre válaszolva kiderült:
- a szerződésmódosítást is vizsgálja a belső vizsgálat,
- amit amúgy nem a BKK végez, de azt nem mondta el, hogy ki
- a vizsgálati jelentés nyilvános lesz,
- az ügyet nem akarja tulajdonosi (fővárosi) szintre emelni,
- jelentése van arról, hogy nem jogilag nem volt szükséges, hogy közbeszerzést írjanak ki a szerződés előtt, illetve
- egymillió euróba, 300 millió forintba került a támadás.