A szoci szavazókon osztozkodnak.
Bár a közvélemény-kutatások szinte mindegyike (amelyik nem a kormány megrendelésére készül) azt mutatja, a Fidesz toronymagasan vezet a pártok versenyében kevesebb mint 8 hónappal a választások előtt, a mérése egyúttal azt is is egyértelműen jelzik, hogy a kormányváltást akaró szavazók többségeben vannak azok, akik Orbánék távozását akarják.
Ebből kiindulva egyszerű a helyzet: ha az ellenzék összeállna egyetlen választási párttá – mint például Róna Péter közgazdász javasolta -, ezzel nem egyszerűen kormányképes alternatívát mutatna fel, hanem a választókörzetek többségét is el tudná vinni a Fidesz elől, és kikényszerítené a kormányváltást.
Az egyszerűnek látszó elv leginkább a személyi ambíciókon bukik el.
- A Jobbik nem akar senkivel sem közösködni, leginkább arra vár, hogy a baloldal végképp összeomoljon vagy káoszba fulladjon, és a szavazói jobb híján a Vona-pártot válasszák, mint az Orbán legyőzésére gyedül képes politikai erőt.
- Hasonló a célja a Momentumnak. A januárban berobbant párt idővel győztesen kiemelkedni a baloldali őskáoszból, mint olyan párt, amelyik még nem kopott el, nem korrumpálódott, nem vált unottá és nem tűnik megélhetésinek.
- Gyurcsánynak – mint az ország egyik legelutasítottabb politikusának – nincs esélye leváltani Orbánt, de úgy gondolja, másnak sincs, és akkor ő miért áldozná fel fel magát. Neki a szocialisták választási veresége az érdeke, hogy aztán 2018 után a habokból frissen kiemelkedve átvegye a baloldal vezetését. Jobb a baloldalt vezetni, mint a semmit.
Ebből két dolog is látszik: mind a 3 említett párt és annak vezetője voltaképpen az MSZP helyére és annak szavazóra pályázik.
Valamint az is, hogy voltaképpen csak Botka érdekelt Orbán választási vereségében: a többiek arra játszanak, hogy a Fidesz nyer és az MSZP veszít, egyúttal eltűnik a porondról.
A harc már a 2018 utáni helyzetről szól, és kevésbé a Fidesz elleni folyik – bár a Orbán-ellenességét minden pártnak deklarálni kell -, hanem
a baloldali szavazók fölötti osztozkodásról szól.
Egyedül az a kérdés maradt nyitott, hogy az ellenzék a Fidesz győzelmének beárazása mellett megpróbálja-e megakadályozni legalább azt, hogy Orbánnak újra kétharmada legyen.
Ehhez az kellene, hogy néhány – nem minden – egyéni körzetben koordináltan induljanak, azaz egyetlen kivétellel mindenki visszaléptesse a saját jelöltét, hogy egyetlen ellenfél állhasson szemben a Fidesz-KDNP jelöltjével.
Külön listák, koordinált egyéni indulás – erről beszél ma minden ellenzéki párt, természetesen Botkát és az MSZP mögötte álló részét (korántsem az egészét) kivéve, mert ők belátták, hogy a játék nem feltétlenül Orbán, hanem az ő bőrükre megy elsősorban.
A Fidesznek tehát nincs más dolga, mint hogy fenntartsa az ellenzéki megosztottságot, és ezzel rávegye a riválisokat, hogy az elérhetetlen győzelem helyett más célokat tűzzenek ki: a kormányalakítás helyet a szocialista szavazók megszerzését.
A dologból azonban még a Fidesz is rosszul jöhet ki. Előbb Török Gábor politológus nyilatkozott arról, hogy ha az ellenzék 40 egyéni körzetben győzni tudna, akkor meg tudná akadályozni a Fidesz győzelmét. Utóbb ugyanerről beszélt a 168 órának Szigetvári Viktor is:
A Fidesz elnyomó, antidemokratikus eszközeivel tudja elérni, hogy hatalmon maradjon.
Nagy sansz van arra, hogy ne érjen el többséget a választásokon.
Koalícióra jó eséllyel senki sem lép majd vele, egy kisebbségi Orbán-kabinet nem tud majd kormányozni – egy előrehozott választáson le lehet majd győzni.
Az Együtt egy sorral hátrább lépett korábbi elnöke pontos mandátumszámot nem említett. De ebből mégis arra lehet következtetni, hogy az ellenzék – legalább a baloldali része – készül valami ilyesmire, illetve dolgozik azon, hogy 40 esélyes jelöltet találjon a Fidesz ellen.
Nyilván azokban a körzetekben, ahol egyébként is van esély a Fidesz legyőzésére (az ország közepén, a nagyvárosokban, főként Budapesten). A egyúttal azt is jelenti, hogy az MSZP – ha belemegy a koordinált indulásba -, akkor kénytelen lesz 20-30 olyan választókörzetet átadni a riválisainak, ahol neki is nagyon jó esélye volna a győzelemre.
Innen talán már érthető, hogy miért küzd Botka olyan vehemensen azért, hogy álljanak mögé a kispártok.
Az MSZP a dologból csak közös lista és választási győzelem esetén jöhet ki jól, minden más esetben veszít.
Ha a Fidesz nyer, és Orbán folytatja akkor is, meg ha a Fidesz nyer, de nem tud kormányt alakítani, akkor is.
Mivel a 40 körzet azt jelenti, hogy csaknem minden másodikban közös jelöltet kellene állítani, és a Jobbik-szavazók nélkül közel sem nyerhető ennyi, valójában kicsi az esélye annak, hogy koordinált ellenzéki jelöltállítással megakadályozható legyen a 4. Orbán-kormány.
De az MSZP kinyírható vele, és az ellenzéki oldalon sokaknak már ez is siker.