Cselekvés Körei nagyon nem hasonlítanak a Fidesz polgári köreire; olyan, mintha a házimacskát hasonítanánk össze az oroszlánnal. És nem a Momentumnak vannak nagyobb karmai.
- 2002. május 7-én, a Dísz téren a leköszönő miniszterelnök felszólította híveit a polgári körök megszervezésére.
- 2017. augusztus 20-án, az A38-on a Momentum elnöke meghirdette a Cselekvés Körei mozgalmat.
Melyik hangzik jobban?
Ugye, hogy az első?
A Polgári Körök kulcsa az volt, hogy Orbán megtalálta a megfelelő politikai terméket a megfelelő kielégítetlen politikai fogyasztók számára.
A kulcskérdés az, hogy a Momentum a jelenlegi helyzetben képes-e erre. Orbánnak azért volt könnyebb dolga, mert megvolt a politikai igény a jobboldali szavazókban. Vajon megvan-e valami hasonló vágy a mostani szavazókban és arra megfelelő-e egy momentumos parlagfűszedés a falu határában?
A 2002-es országgyűlési választás ellentmondásos következményekkel járt a Fideszre nézve (akik akkor még a „Magyar Polgári Párt” nevet is hozzáragasztották a Fidesz végére): a párt és a vele közösen indult MDF kis különbséggel alulmaradt az MSZP-vel és az SZDSZ-szel szemben. Viszont a két választási forduló között a kampánytól addig távol maradó Orbán Viktor által mozgósított jobboldali szavazótábor megerősödött és homogenizálódott a választási küzdelem során. Kérdéses volt viszont, hogy milyen következtetést vonnak le a Fidesz vezetői a vereségből, illetve mihez kezd Orbán Viktor a lelkes és a választás eredményét nehezen tudomásul vevő tömegbázissal.
Emiatt hozta létre a polgári köröket Orbán, amiket mostanra nagyítóval se nagyon lehet megtalálni – hiszen nincs rájuk szüksége.
Látható, hogy egészen más mind a politikai helyzet, mint a Momentum helyzete, mint amikor a polgári köröket létrehozták.
Gavra Gábor elemzése szerint anno a Polgári Körökkel Orbán
- visszaszerezte a hatalmat a Fidesz felett,
- mozgósította a párt tömegbázisát.
- Kimozdította a megvert Fideszt a holtpontról.
A polgári körök számára meghatározott célokat Orbán két agyoncitált jelmondata foglalta össze: a “ha mozdulni kell, együtt mozdulunk” a mozgalom készenléti állapotának fenntartását, az áprilisban mozgósított tömegbázis szétszéledésének megakadályozását, az “egy a tábor, egy a zászló” pedig a pártuniótól berzenkedő jobboldali politikai erők (mindenekelőtt az MDF) “pártok feletti” mozgalom révén történő nyomás alá helyezését takarta. Ugyanakkor a Magyar Nrancsnak nyilatkozó egyik fideszes politikus azt mondta:
“A mozgalom segítségével Orbán egyszerre próbálta meg lenyúlni a MIÉP és az MDF szimpatizánsait” (…) “az egységet és erőt mutató demonstrációk a húzódozó pártok számára is megmutatták, hol az átalakuló jobboldal centruma”.
A Dísz téri nagygyűlés és a július 4-i budapesti Erzsébet hídi demonstráció közötti időszakban Orbán offenzívája eredményesnek tűnt: happeningjein fellépett a MIÉP kivételével az összes jobboldali irányzat legalább egyik szervezetének vezetője. A jobboldal középpontját akkoriban a Polgári Körök dzsemborijai jelentették, aminek csúcsa egyfajta pártunió lett volna a MIÉP-pel és az MDF-fel. Ám mindkettő nemet mondott, el is tűntek a süllyesztőben, hogy felbukkanjon a Polgári Körökből a Jobbik, Vona Gáborral az élén. (Erre Orbán sem számított.)
Azért van szükség erre a kis politikatörténeti értekezésre, hogy lássuk: egészen más volt a politikai helyzet 2002-2003 környékén, mint most. Ami közös a Momentum által bejelentett Cselekvés Köreiben és Orbán Polgári Köreiben, hogy mindkét pártnak irtózatosan szüksége volt arra, hogy a parlamenten kívül megszervezze magát a következő választásokra, feltüzelje, mozgósítsa a szavazókat. A Momentum maga is ezzel az eszközzel nyúlhatja le az elégedetlen jobb- és baloldali szavazókat, akik várhatóan egyre többen lesznek, főleg a következő évi választás után, ahol a Fidesz, hála a saját magára formázott választási rendszernek, várhatóan megint nyerni fog.
Viszont a Momentum nem a tömegrendezvényeken, kiéhezett és feltüzelt szavazók előtt jelentette be, hogy megalkotják a Cselekvés Köreit, hanem az A38 hajón, viszonylag szűk körben; a Momentumnak még nincs meg a több ezer csalódott, frusztrált szavazója.
A nagy kérdés az, hogy a Cselekvés Körei meghozzák-e a Momentumnak a kitörési lehetőséget és a szavazókat.
Hiszen ez egyelőre egy 2%-os párt, amelyik újonnan indult. Tehát míg Orbán a már eleve meglévő szavazók kiszolgálását és aktivizálását tűzte ki célul a Polgári Körökkel, addig a Momentum még csak most kezdett hozzá a szavazók gyűjtögetéséhez.
De nem csak a két párt helyzete teljesen különböző, hanem a politikai körülmények is nagyon mások. A mostani választásokkal a Momentum maximum bekerülhet a Parlamentbe, kormányerő szinte biztosan nem lesz belőle. Így a Cselekvés Köreinek valószínűleg négy év múlva, a következő utáni választáson lehet valami értelme – ha jól csinálják. (A Párbeszéd pl. teljesen elrontotta a pártépítést, mostanra az egész párt Karácsony Gergelyt tolja előre, hátha ő még talpon marad jövőre, de ugyanezt teszi az Együtt Juhász Péterrel.) Ha Fekete-Győr Andrásék jól számolnak, a 2022-es választásokra az ellenzék teljesen felmorzsolódik a Fidesz által kitalált politikai rendszerben, vagy egyszerűen felszámolja saját magát, mint az MSZP-DK-párharca is mutatja. Egyszerűen csak kimerülnek, mint az LMP, amelyik teljesen elvesztette a karakterét (akárcsak a többi párt). Fekete-Győr Andrásék úgy kalkulálnak, hogy ők szívják fel majd a politikai képviselet nélkül maradt szavazókat. Ennek lehetne egy eszköze a most bejelentett mozgalom.
A Cselekvés Körei viszont nem úgy indul, mint aminek sok értelme lenne.
A padfestést a Kétfarkú Kutyapárt már kitalálta; a Momentum mozgalmának akkor lenne értelme, ha jól kitalált, megosztó politikai témákra repülnének rá, amelyek mentén nem csak szavazókat szerezhetnének, de a szavazók aktívak is maradhatnának.
Jelenleg azzal, hogy kisebb, közösségi problémákat osztanak meg és együtt oldják meg, a Momentum a civileket, vagy egy-egy helyi közösséget próbál helyettesíteni, felülről megalkotni. Ilyen alapon Facebook-csoportokat is szervezhetnének
Orbán anno a Polgári Körökkel hozta magát vissza a pályára és a pártját ezzel tette újra nyerővé; a Momentumnak egyelőre a túlélésért kell kapaszkodnia, ami nem egyszerű feladat. Mindezt pedig közösségi parlagfűirtással csupán nem lehet majd megoldani.