– A következő hónapokban dől el, hogy ki lesz benne az EU kemény magjában, a többieket várja a periféria
– A nacionalizmus végzetesen megfertőzheti az uniót
– Magyarország a börtönhöz hasonló állapotokat teremtett a két tranzitövezetben, a cél az elrettentés
Nemzetközi sajtószemle, 2017. augusztus 22.
Wall Street Journal
Újragondolják helyzetüket a nyugat-európai populisták, akik nagy reményeket fűztek Trumphoz, illetve a Brexithez, mármint hogy segítségükkel meg tudják rendíteni az európai vezetést, csakhogy választási vereség, vádaskodás és önmarcangolás lett a sorsuk. Sőt, sok szélsőjobbos most úgy látja, hogy visszafelé sült el a próbálkozás, tehát hogy a bevándorlásra és az identitásra építették stratégiájukat, ugyanakkor elutasították az EU-t, illetve az eurót. Kiderült ugyanis, hogy a választók többsége ugyan sok tekintetben továbbra is elégedetlen az unióval, csak éppen destabilizálódásként érzékelte a brit népszavazás, valamint az amerikai választás eredményét. Merkel és Macron azután kihasználta ezeket az aggályokat. Ráadásul javul a gazdaság állapota is. Ettől persze még a populisták jelentősen megerősödtek, ám hatalmi vágyaik nem teljesültek, és a jelek arra utalnak, hogy túl vannak a csúcson, legalábbis egyelőre. Azonban még továbbra is jelentős tényezők maradnak, noha közben lényegesen nagyobb lett a bizalom Brüsszel iránt. Két hónapja 77 % mondta azt a földrészen, hogy országának bent kell maradnia az EU-ban és csak 18 % támogatta a kilépést.
https://www.wsj.com/articles/
EUobserver
A volt cseh külügyi államtitkár szerint a francia elnök holnap azért kezd körutat Kelet-Európában, mert ki akarja puhatolni, hogy az érintett országoknak mennyire fűl még a foguk az unióhoz. Tomas Prouza szerint Marcon célja hármas: elmélyíteni az együttműködést azokkal a kormányokkal, amelyekkel a nyugat még tárgyalni kíván, megvédeni a francia munkaerőpiacot, végül pedig megtudni, hogy ki támogatja az integráció elmélyítését. Az út Romániában kezdődik, Bulgáriában folytatódik, majd Ausztria következik, és ott az államfő találkozik a cseh, illetve szlovák kormányfővel is, mégpedig a problémás Visegrádi csoport keretein kívül. Az egyeztetés nagyban hathat arra, hogy a csehek merrefelé kívánnak haladni. A következő hónapok ugyanis döntőnek ígérkeznek abból a szempontból, hogy ki marad az EU magjában és ki reked kívül. Szlovákia már egyértelműen letette a garast, hogy neki az unió a fontos. A cikk különben egy szóval sem említi azt a korábbi hírt, miszerint Macron hamarosan a V4-ekkel is leülne tárgyalni.
Der Standard
“Az EU betegágyánál” címmel Paul Lendvai arról ír, hogy ismét a nacionalizmus vírusa fenyegeti Európát. Az kétségtelen ugyan, hogy az unió történelmi léptékű sikerprogram, ám a népvándorlás miatt fennáll a veszély, hogy hatalmába keríti a méreg, amely már kétszer is tönkre tette a földrészt. Részben a szerkezeti hibák, részben a belső, populista-nacionalista áramlatok immár létveszélybe sodorták. A bolgár politológus, Ivan Krasztev már arról ír, hogy igazából a menekülthullám váltotta ki a közösség egyetlen átfogó válságát. Nyomában újraéledt a kelet-nyugati megosztottság, sőt, az már az egész szervezet fennmaradását kérdőjelezi meg. A szakember úgy gondolja, hogy a kelet-európaiak azért tagadják meg a szolidaritást, mert mert veszteseknek érzik magukat. Csalódtak a rendszerváltásban, valamint Brüsszel politikájában. Emellett félnek saját nemzetük dramai zsugorodásától. Ha az EU öngyilkosságot követ el, annak eszköze a legnagyobb valószínűség szerint egy vagy több népszavazás lesz, amelyet a populisták írnak ki. És erősen bizonytalan, hogy az állandó rögtönzés meg tudja-e menteni az uniót.
http://derstandard.at/
Spiegel
Magyarország és Bulgária szögesdróttal-kerítéssel átjárhatatlanná tette a határait, és a Balkánon keresztül valóban egyre kevesebb menekült érkezik. Viszont Romániából új tranzitút lehet, de az eddigiekhez képest alternatívát kínál az embercsempészek számára Albánia, Koszovó és Montenegro is. A román hatóságok az idén háromszor annyi menekültet fogtak el, mint tavaly. Sokan a szerb-román-magyar háromszög felől kerülik meg a magyar határzárat. Aki dél felől jut át az akadályon, azt a legtöbbször elfogják és azonnal kitoloncolják. A két, ún. tranzitövezetben ugyan lehet menedéket kérni, csakhogy nyilvánvalóan az elriasztás céljából mindkét létesítményben börtönhöz hasonlatos állapotok uralkodnak. A WC-t pl. csak felügyelettel lehet igénybe venni. Úgy hogy rengetegen inkább visszatérnek Szerbiába. A belgrádi kormány ugyanakkor rendkívül szigorú menedékpolitikát folytat: tavaly 16 embert fogadott be, az idén pedig mindössze egyet.
Facebook Comments