– Ha a liberális demokrácia nem akar elvérezni, törődni kell az emberek anyagi helyzetével, különben megint nyomulnak a populisták;
– A magyar kormányszóvivő azt ígérte, hogy keresztbe tesznek Macron tervének, ha az korlátozná a kiküldetésben dolgozó magyarok jogait.
A kommentár úgy látja, hogy a világ számára az az alapvető kérdés, mi lesz a liberális demokráciával? Ha nem virágzik, sőt összeomlik a sok veszély folytán, akkor jóval bonyolultabb lesz minden más probléma, hiszen az elnyomott csoportok nem tudnak mozgósítani az igazságtalanságok ellen, nincs mozgásterük, hogy megreformálják a társadalmat. Az mindenesetre biztos, hogy a rendszer bajban van. Autokrata irányba tartanak olyan, egykor szilárd demokráciák, mint Magyarország, Lengyelország és Törökország. A tekintélyelvű populizmus teret nyert még ott is, ahogy igen erősek a liberális demokrácia alapjai, mert széleskörű az elégedetlenség. A világ elitje ugyanis nem törődött azzal, hogy megrekedt a közép- és a munkásosztály bére, maga is segített ilyenformán kiprovokálni azt, amitől félt: a populista lázadást a világgazdaság ellen. A katasztrófától persze messze vagyunk, de nem lehet biztosra venni, hogy marad a fennálló rend. A liberális demokráciát meg kell védeni, ám ehhez az kell, hogy a kormányok gondoskodjanak a jólétről. Máskülönben mindig jönnek az autokraták, akik biztonságot és fellendülést ígérnek – kevesebb szabadságért cserében.
FAZ
A német elnök úgy foglalt állást, hogy nem szabad megszakítani a tárgyalásokat Magyarországgal, Lengyelországgal és a többi állammal, amelyek elutasítják a menekültek átvételét, éppen ellenkezőleg, még intenzívebb párbeszédet kell velük folytatni, nehogy az árkok csak tovább mélyüljenek. Steinmeier ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nagyobb összefogásra és szolidaritásra van szükség. Mint mondta, most azért folyik a küzdelem, hogy minden uniós tag elfogadja ezeket az értékeket. A politikus Lettországban beszélt, miután jelenleg a három balti köztársaságban tesz körutat. Előzőleg az észt fővárosban kifejtette, hogy az EU a háború és a fékevesztett nacionalizmus ellenpontja.
Nyomatékosan elutasította a nacionalizmust az Európai Bizottság a Hitler-Sztálin-paktum évfordulóján. A kiadott közlemény rámutat, nem szabad megengedni, hogy a földrészen újraéledjen a nacionalizmus, mert annak semmi helye errefelé. Akárcsak a szélsőségességnek és az elnyomásnak. Timmermans alelnök szerint a nacionalizmus olyan, mint az alkohol: rövid időre feldobja az embert, de utána jó ideig csak a fejfájás marad. Ugyanakkor szorosan összekapcsolódik a protekcionizmussal és csak gyengíti a nemzetközi együttműködést. A politikus kitért arra, emlékezni kell a múlt borzalmaira, hogy megőrizzük az olyan értékeket, mint az emberi méltóság és a jogállamiság.
A cseh és a szlovák kormányfő a francia elnök mellé állt kiküldött dolgozók európai foglalkoztatásának újraszabályozása ügyében. Macron Salzburgban azt mondta a Sobotkával és Ficóval lezajlott megbeszélés után, hogy az európai értékek elárulását jelentik, azok az előírások, amelyek az olyan emberek munkavállalását rendezik, akiket alacsonybérű országokból, maximum két évre rendelnek ki valamilyen nyugati munkára. Ilyenkor ugyanis a foglalkoztatók a származási állam adóját és társadalmi járulékait fizetik utánuk, ám azok jóval elmaradnak a célország szintjétől. Vagyis – hangsúlyozta az elnök – egyenlőtlen verseny alakul ki, noha az egységes piac és a dolgozók szabad áramlása nem azt jelenti, hogy lefelé, a szociális normák minimumát megcélozva kellene rivalizálni.
A magyar kormányszóvivő úgy reagált a salzburgi előrelépés hírére, hogy Magyarország továbbra is meggátol minden olyan kezdeményezést, amely hátrányosan különböztetné meg a magyar munkavállalókat és gátolná a négy alapvető európai szabadságjog, közte a munkaerő korlátozástól mentes áramlását. Kovács Zoltán őrültnek minősítette a bérdömping vádját. Arra hivatkozott, hogy keletről évszázadok óta mennek nyugatra dolgozni és ugyanazt a feladatot végzik el – kevesebbért. Előzőleg a cseh és a szlovák miniszterelnök azt közölte Salzburgban, hogy maradtak ellentétek a Macronnal lezajlott találkozó után, de elérhető közelségbe került a megállapodás az októberi uniós csúcson. Sobotka arról beszélt, hogy közelíteni kell a béreket, de az életszínvonalat is, mert utóbbi tekintetében hatalmas a különbség. A jelentés emlékeztet arra, hogy a francia államfő mostani úti programjából látványosan kimaradt Budapest és Varsó, mert Marcon szerint a két ország nem tartja be a demokratikus értékeket.
A francia államfő azt mondta Salzburgban, hogy a kiküldött dolgozók helyzetének jelenlegi szabályozása a populizmust gerjeszti Nyugat-Európában. A lap megjegyzi, hogy a kérdésben húzódik az egyik legmélyebb törésvonal az unión belül, mivel a Bizottság meg akarja akadályozni, hogy cégek olcsó keleti munkaerőt toborozzanak nyugati munkára, de közben figyelmen kívül hagyják a fogadó országban érvényes kollektív bérmegállapodásokat. A volt szocialista államok ezzel szemben úgy vélik, hogy a másik oldal leplezett protekcionizmushoz folyamodik és vehemensen ellenzik a reformot. Macron ugyanakkor azt emelte ki az osztrák városban, hogy Európának meg kell védenie a polgárait. A lap emlékeztet arra, hogy 3 évvel ezelőtt összesen két millióan dolgoztak kiküldetésben az EU-n belül, de arányuk az építőiparban pl. elérte a 43 %-ot. Minden második érintett Németországba, Franciaországba, illetve Belgiumba megy.
Európa védelmezőjeként lépett fel Salzburgban a francia elnök, amikor azt mondta, hogy eljött a földrész újraalapításának ideje. A négyes egyeztetés, amelyet jövőre megismételnek, azzal ért véget, hogy az októberi EU-csúcsig megállapodásra jutnak egymás közt a kiküldött dolgozók fizetési feltételeinek módosításáról. A sajtótájékoztatón a házigazda osztrák kancellár azt sulykolta, hogy nem szeretnék, ha az unió kettészakadna a régi és az új tagok között: Ám a fórumot mégis kísérletnek lehet tekinteni, hogy megosszák a Visegrádi csoportot. Vagyis, hogy a cseheket és a szlovákokat leszakítsák a magyarokról és a lengyelekről. Fico dicsérte a magyar elnökséget és újból úgy nyilatkozott, hogy lehetetlen elosztani a menekülteket.
Az újság úgy kommentálja a salzburgi négyes eszmecserét, hogy az jelképezi a törésvonalat Közép- és Kelet-Európán belül, azaz Austerlitz (Slavkov) áll szemben Visegráddal. Feltűnő ugyanis, hogy Prága és Pozsony az utóbbi időben eltávolodik Varsótól és Budapesttől. És Slavkov megfelelő fórumnak mutatkozott, hogy ott tárgyaljanak Macronnal a kelet-nyugati gondokról – a jobboldali-nacionalista magyar és lengyel kísérőzene nélkül. Így pl. arról a vitáról, amely azzal fenyeget, hogy az olcsó kelet-európai munkaerő kiszorítja a fejlettebb államokban a haza konkurenciát. A V4-ek közül migráns-ügyben jelenleg Szlovákia ápolja a legjobb kapcsolatokat Brüsszellel, illetve a nyugattal. De még Csehországban is sok szó esik manapság Visegrád mérgező voltáról, pedig Prágában nemigen játszanak érdemi szerepet az olyan jobboldali-nemzeti pártok, mint a Fidesz vagy a PiS. Sobotka és Fico alighanem igen pozitív hozzáállással érkezett Salzburgba, még akkor is, ha ily módon megint csak hátat fordítottak a magyar és a lengyel kormánynak.
Lengyelország azt kérte, hogy az unió ejtse az ellene indított kötelezettségszegési eljárást kvóta-ügyben. Ellenkező esetre kilátásba helyezte, hogy az Európai Bírósághoz fordul. Mint emlékezetes, a Bizottság a múlt hónapban részletes indoklással kibővítve küldte meg álláspontját a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, és sürgette őket, hogy tartsák magukat az Európai Tanács vonatkozó döntéséhez. Erre válaszolt most Varsó, amely már jó párszor bírálta az áttelepítési tervet. Ezt tegnap megerősítette a belügyminiszter, mondván, hogy veszélyes az EU politikája, lásd a sorozatos nyugati merényleteket. Blaszcsak kijelentette: hány helyen kell még terrorakciónak történnie, hogy felébredjen az Unió? Ily módon Brüsszel elismeri, hogy amikor válogatás nélkül minden migránst befogad, az olyan, mintha Európa a hurokba dugná a nyakát? (Kövér László a minap közölte, hogy Magyarország valószínűleg elbukja a hasonló pert a luxemburgi testület előtt – a szerk. megj.)
Vivian Reding továbbra is nagyon egyetért azzal, hogy meg kell vonni a támogatások egy részét azoktól a tagállamoktól, amelyek nem vesznek át menedékkérőket az olaszoktól és a görögöktől. A Bizottság volt alelnöke, aki jelenleg EP-képviselő, a véleményét azzal indokolta, hogy az EU, akárcsak egy család, a szolidaritásra épül. A közösségben az adófizetők befizetéseiből minden állam részesül, de egyúttal mindenkinek tartania kell magát az együttes döntésekhez. Ugyanakkor nem jó az, hogy egynémely keleti államok a menekültek ellen hergelik a népet, miközben nem fogadnak be menedékkérőket. Szóval nem lehet csak kapni, az unióban a szolidaritás nem egyirányú utca. A konzervatív politikus figyelmeztetett, hogy Afrika felől erősödni fog a bevándorlási hullám, ezért kvótát kell megszabni a gazdasági migránsoknak.
Ugyanakkor elismerte, hogy az EU zsákutcába jutott a jogállamot megszegő tagokkal szemben, mert az alapító atyák nem gondoltak arra, hogy vissza is lehet lépni a demokrácia felé vezető úton. Így meg kell változtatni az uniós alapszerződéseket, anélkül nem lehet hatékonyan közbeavatkozni. Ami pedig Magyarországot illeti, Reding elárulta, hogy az Európai Néppártok belül nagy a felzúdulás. A luxemburgi Keresztényszociális Néppárt írásban követelte a Fidesz kizárását. Az Európai Néppárt többségi döntéssel kinyilvánította, hogy nem fogad el több vadhajtást. Amikor az alapjogokról van szó, félre kell tenni a pártpolitikát. Elfogadhatatlan, ha bárhol veszélyeztetik a jogállamiságot, a sajtó és az oktatás szabadságát.
A magyarok dobogós helyen vannak a világban a bevándorlók elutasításában. A Gallup 138 országban kérdezte meg az embereket, hogy jó-e az, ha menekültek élnek náluk, ideértve hogy közvetlen szomszédságba kerülnek, vagy a migráns netán valamelyik hozzátartozójukkal házasodik össze. Nos, Magyarország hátulról a 3. helyet foglalja el a listán, nálunk már csak montenegróiak és a macedónok barátságtalanabbak az idegenekkel. Amúgy Izraelt leszámítva közvetlenül előttünk is csak volt szocialista államok vannak, így fölülről lefelé, sorrendben a horvátok, az észtek, a csehek, a litvánok, a szlovákok és a szerbek. Egyébiránt közvélemény kutatás arra jutott, hogy világszerte az emberek 54 %-a pártolja a bevándorlók befogadását. Minden 2. abban sem lát semmi kivetnivalót, ha azok közvetlenül melléjük költöznek, 44 % pedig örülne annak, ha rokonságba keverednek velük. A legszívélyesebben egyébként Izlandon és Új-Zélandon fogadják az idegeneket.
A Közép-Európai Egyetem rektora megismételte, hogy meg akarja védeni a tanszabadságot, és arra szólított fel, hogy a kérdést mindenki a demokráciával közvetlen összefüggésben nézze. Ignatieff Tirolban, a a hagyományos alpbachi fórumon szólalt fel. Hozzáfűzte, hogy ebből a szempontból nem Magyarországon a legrosszabb a helyzet, elég csak Kínára vagy Törökországra gondolni. A Lex CEU-t leszámítva nálunk nem tudni arról, hogy a hatalom más formában is beleavatkozna a felsőoktatásba. Megerősítette, hogy Soros nem szól bele az egyetem életébe, tehát Orbán Viktor igazságtalanul állítja azt, hogy a CEU a milliárdosé volna. Megemlítette, hogy Ausztria helyet kínált az intézménynek, ha annak távoznia kellene Budapestről, ám a rektor reméli, hogy nem kell élniük a baráti ajánlattal. Arról is beszélt, hogy a mai társadalomban a fő kérdés az identitás. Mivel a történelmi ellenségek már eltűntek, állandóan új ellenségképet kell keresni. Ilyenek a migránsok és a muzulmánok. Akikre a politika éles hangon, polarizálva ront rá. Ignatieff szerint félő, hogy az egyetemeket is ellenségnek nyilvánítják, jobbról és balról egyaránt. Egyben sajnálatosnak nevezte, hogy korunkban sokan, köztük szép számban egyetemisták is, összekeverik a valóságot és a véleményt.