Gorka Sebestyén már nem dolgozik Trump mellett, a csehek is csatlakoznának az euróövezethez

Gorka Sebestyén már nem dolgozik Trump mellett, a csehek is csatlakoznának az euróövezethez

gs.jpg

  • Macron kezet nyújtott Kelet-Európának, de Magyarországot és Lengyelországot le akarja választani arról.
  • Szlovénia sem ragaszkodik Közép-Európához, ha a szorosabb EU-összefogás az alternatíva.
  • Gorka Sebestyén is kénytelen volt venni a kalapját a Fehér Házban.

 
A magyar kormányszóvivő megismételte, hogy teljesen elfogadhatatlan és megengedhetetlen a holland nagykövet véleménye, miszerint egy tőről fakad a magyar vezetés és a szélsőséges csoportok kampánya. Kovács Zoltán hozzátette, hogy semmi szükség az ilyen nyilatkozatokra, sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem pedig Európában. Ezért magyar részről határozottan visszautasítják, és azt várják, hogy Hága lépéseket tesz az ügyben. A jelentés úgy tálalja, hogy magyar részről fel vannak háborodva és visszarendelik a nagykövetet Hollandiából. Emlékeztet arra, hogy a holland diplomata bírálta a menedékkérők befogadásának elutasítását, valamint a Soros György elleni támadásokat is. Ugyancsak kifogásolta a korrupciót és a szabad sajtó elleni lépéseket. Egyben azt mondta, hogy az Iszlám Állam és a magyar vezetés hasonló módon gyárt ellenségképeket. Utóbbi kijelentés kapcsán a holland külügyminiszter az este úgy foglalt állást, hogy nem kellett volna ilyen összehasonlítást tenni. A tudósítás megemlíti, hogy Orbán Viktor, az egykori Soros-ösztöndíjas, ideológiai ellenfelet lát a pénzemberben, aki a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül sok civil szervezetet támogat, a demokrácia, az emberi jogok és a kisebbségek védelmében.
 
Magyarország dühösen reagált, miután a holland nagykövet idegenellenes kampánnyal vádolta meg az Orbán-kormányt. A drasztikus kritikában a diplomata szóvá tette a jobboldali nacionalista hatalom korrupcióját is. Továbbá hogy a miniszterelnök ismételten a terroristákkal állította egy sorba a menedékkérőket, a kormány folyton ellenséget keres, és ugyanazon elvek alapján kreál ellenségképet, mint a globalizálódás kárvallottjai és a vallási fanatikusok.
 
 
A vezércikk szerint Macron jól látja, hogy rendbe kell tennie a francia gazdaságot, mielőtt a németekkel együtt nekilátna az unió megreformálásának, de azért nem ártana, ha Európában kompromisszumra törekedne. Ami az egyik legfőbb törekvését, a kiküldetésben dolgozó kelet-európaiak bérének és tb-járulékainak emelését illeti, nos, ahhoz a héten – eltérő mértékben ugyan -, de megszerezte az osztrákok, a csehek, a szlovákok, a románok és a bolgárok támogatását. Persze a francia gazdaságban a magas munkanélküliség okát nem az ilyen vendégmunkások számában, hanem sokkal inkább a merev munkaügyi szabályokban, a túl nagyra nőtt államban és a gyors technológiai fejlődésben kell keresni. De ettől még igaz, hogy módosításra szorul az EU vonatkozó rendelkezése.
 
Ám a Bizottság és főleg Kelet-Európa joggal aggódik, nehogy veszélybe kerüljön a munkaerő szabad áramlása. Macron ugyanakkor arra számít, hogy a francia közvélemény elfogadja a munkaerőpiac liberalizálását, ha azt látja, hogy Brüsszel az államfő hatására bekeményít a kiküldött dolgozók ügyében. Macron a héten látványosan elkerülte Budapestet és Varsót, ami egyértelműen abból következett, hogy helyteleníti az illiberális törekvéseket. De ettől még foglalkoznia kell a két állam aggodalmaival a külföldre vezényelt munkavállalók kapcsán. A másik fenntartás pedig mostani körútjával szemben az, hogy a cseh és a szlovák kormány a jelek szerint az esetben állna az uniós direktíva reformja mellé, ha cserében kiszállhatna a kvótadöntésből. Az elnöknek más módon kellene támogatást szereznie politikájához.
 
resse.jpgA francia államfő udvarol a kelet-európai uniós tagoknak, de meg is osztja őket. Egyrészt híveket igyekszik szerezni a körükben Schengen és a munkaerőpiac reformjához, ami azt jelzi, hogy a korábbi párizsi kormányokkal szemben már nem tekinti ezeket az országokat veszélyesnek. Mert pl. annak idején Chirac elnök élesen bírálta, amiért a térség az amerikai invázió mellett sorakozott fel Irakban. De Sárközy sem törte magát, hogy javítsa a viszonyt az EU legszegényebb tagállamaival. Másfelől viszont egy francia szakértő szerint Macron kezet nyújtott az összes országnak. Ugyanakkor ki nem mondva, de nagyon is kívánatos fejlemény volna e nyitás után az államfő számára, hogy meggyengítse a Visegrádi csoportot. Merthogy a magyarok és a lengyelek erősen tendálnak a nemzeti populizmus felé. És Prága, illetve Pozsony hajlik is a nyugat felé, mivel nem szeretné, ha Budapest és Varsó kisajátítaná őket. Maga Macron óvott attól, hogy bárki túl szoros együttműködést alakítson ki Lengyelországgal. Mivel Varsó jelenleg szembemegy az európai érdekekkel.
 
Szlovákia után a szlovén kormányfő is azt közölte: országa minden erejével azon van, hogy a mag-Európa része legyen a szervezet reformja után. A hírügynökség magyarázatként hozzáteszi, hogy a német-francia részről várható változások kiterjednek arra, miként viszonyuljanak az olyan államokhoz, mint Magyarország és Lengyelország, amelyek ellen az a vád, hogy visszalépnek a demokratikus értékek területén. Cerar erről annyit jegyzett meg, hogy a többsebességes unió már létezik. Egyben figyelmeztette a lengyeleket, hogy országa megszavazná, ha Brüsszel büntetni kívánná a közös normákat megsértő tagokat. Mert mint mondta, olyan fejleményeket látni Lengyelországban, amelyek veszélyeztetik a jogállamot. A szlovén vezető arra is kitért, hogy fokozatosan fel kell venni az unióba a Balkán államait, mert ha nem, az súlyos csapás lenne az európai egység számára.
 
resse.jpgA cseh kormányfő úgy látja, hogy Magyarországon és Lengyelországban a problémák még nincsenek azon a szinten, amire országának már reagálnia kellene. De ha lépne is, először akkor is a partnerekkel vennék fel a kapcsolatot. Sobotka egyúttal cáfolta, hogy a szerdai salzburgi négyes csúcs el akart volna határolódni Budapesttől és Varsótól. Azzal érvelt, hogy a cseh fél számára Visegrád a regionális együttműködés fóruma. Megerősítette ugyanakkor, hogy országa csatlakozni kíván az euróövezethez, bár ez ügyben még nincs egyetértés a cseh politikában. A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a menekültek befogadását nemzeti hatáskörben kell hagyni, a csehek nem akarnak több muzulmánt látni. Ők inkább ukránokat és oroszokat fogadnak be.  
 
daily_telegraph.jpgGorka Sebestyén is távozott a Fehér Ház apparátusából. Az elnöki szóvivő azt közölte, hogy a helyettes biztonságpolitikai tanácsadó nem mondott le, de már nem dolgozik Trump mellett. Maga Gorka azzal indokolta lépését, hogy bizonyos erők nem támogatják a „Tegyük ismét naggyá Amerikát”-programot. Sajtóértesülés szerint megjegyzése kifejezetten az elnök közvetlen környezetére vonatkozik, bár a döntés részletei nem ismeretesek. Előzőleg már vette a kalapját a szakértő közvetlen főnöke, Bannon, az új szélsőjobb zászlósfigurája. Gorkának korábban szemére hányták, hogy a Vitézi rend jelvényét viselte nyilvánosan, noha amerikai értékelés szerint a rend a háború alatt náci befolyás alá került. Ezzel kapcsolatban ő maga tagadta, hogy antiszemita volna. Ugyanakkor hírek szerint megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon.  
Facebook Comments