– Merkel kilátásba helyezte az uniós kifizetések megvonását, pénzügyminisztere szerint menekültügyben egyelőre próbálkozzanak a tárgyalásos megoldással
– Egyre képtelenebb háborút vív a magyar kormányfő Soros György ellen
– Juncker terve, hogy az eurót vezesse be Magyarország is, remélhetőleg segít ráébreszteni a magyarokat, hogy kik is vezetik az országot
A német kancellár arra figyelmeztetett, hogy nem marad következmények nélkül, ha Magyarország továbbra is megtagadja a menedékkérők átvételét, és ebbe beleértendők az anyagi kihatások is. Merkel a német regionális lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a tagállamok nagy többsége kész az együttműködésre, és a menedékpolitika sok-sok kérdésében teljes az egyetértés, kezdve a külső határok védelmétől, egészen a menekülthullám okainak felszámolásáig. Csupán egy-két állam utasítja el kerek-perec a szolidaritást. Ám nekik azzal kell számolniuk, hogy ellenállásuk kihathat a következő pénzügyi időszak uniós támogatásairól folyó tárgyalásokra. A kérdés egyébként úgy szólt, hogy a kormányfő jobb belátásra akarja-e bírni Orbán Viktort és rajta kívül azokat a kelet-európai vezetőket, akik ezután sem kívánnak migránsokat befogadni.
A hírügynökség szerint a német miniszterelnök nyilatkozata azt jelzi, hogy keményedik Berlin álláspontja a jobboldali magyar kormánnyal szemben, miután Orbán Viktor nyíltan ellenzi a kvótadöntést és szembeszállt az Európai Bíróság döntésével, miszerint Magyarországnak be kell fogadnia a számára kijelölt menekülteket. Merkel határozott kiállása – két héttel a választások előtt – a szociáldemokrata rivális határozott véleményét tükrözi. Schulz élesen bírálja Orbán „Magyarország először!”-álláspontját. A tudósítás megjegyzi, hogy a szubvenciók felfüggesztése igen súlyos pénzügyi következményekkel járna Magyarország számára, amely az EU kohéziós és fejlesztési alapjaiból él. A 2020-ig terjedő periódusban 25 milliárd eurót kap. A magyar miniszterelnök ugyanakkor a migránsok távoltartását a választási kampány döntő részévé tette és nemzeti konzultációt hirdetett meg arról, hogy Brüsszel szét akarja osztani a menedékkérőket a tagok között.
A német pénzügyminiszter ellenzi, hogy kemény szankciókat hozzanak Magyarország ellen, amiért az makacsul elzárkózik a menekültek elosztásától. Schäuble azzal érvel, hogy bölcsebb volna nem azonnal meglóbálni a nagy bunkót. Először a nehéz tárgyalásos egyeztetést kell előmozdítani, ahelyett, hogy megnehezítenék azt. Arra utalt ily módon, hogy egyre többen követelik az uniós támogatások megkurtítását azon államok esetében, amelyek nem hajlandók eleget tenni a kvótadöntésnek. Az Európai Bíróság kötelezte a magyar és a szlovák kormányt a menedékkérők befogadására. ám Orbán Viktor közölte, hogy nem tesz semmit. Az ítélet szerinte nem jelent alapot az elutasító magyar menekültpolitika megváltoztatására.
Orbán Viktor egyre képtelenebb harcot vív Soros György ellen. A kormány polgárháborúhoz hasonlatos állapotokra figyelmeztet, mondván, hogy azt az üzletember hálózata készíti elő. Most pedig nemzeti konzultáció kezdődik a befektető ellen, a bírálókat pellengérre állítják. Az országot már júniusban elárasztották a Sorost előnytelenül ábrázoló óriásplakátok. Aki azt hitte, hogy ez volt a hadjárat mélypontja, az nagyot tévedett. Máris itt az új propagandahullám. A polgároknak kiküldött kérdőívek sugallják a választ az ún. Soros-tervről, amelynek lényege a hatalom szerint az, hogy a milliárdos évente egymillió migránst akar Európába hozni.
Hónapok óta látnivaló, hogy ez lesz a Fidesz fő témája a választások előtt. Orbán ütközésre építő, megosztó politikájának szüksége van egy ellenségre, és arra a gyenge ellenzék már jó ideje nem alkalmas. Ezért építették fel az utóbbi két évben Sorost egyfajta államellenségként, aki a háttérből irányítja a dolgokat. Orbán szemében az Európai Bíróság kedvezőtlen döntése épp ezt a meggyőződést támasztja alá. De ezt szolgálta már a CEU, illetve a civilek elleni kampány is. A hangnem most még élesebbre váltott. Kövér László már márciusban erőszakos összecsapásokat vizionált. Mostanság egyre több pártvezető veszi át a gondolatot és figyelmeztet „forró őszre”. Bizonyítékokkal azonban nem szolgálnak. A baloldal rettenetes állapotban van és magával foglalkozik, viszont a Jobbik feltűnően mérsékeltebb lett. A Fidesz közben nekitámadt a civil szervezeteknek, illetve külföldre dolgozó magyar újságíróknak, noha állításait semmivel sem támasztotta alá. Ellenben olyan légkört teremt, amelyben Orbán csúcsformát futhat és az ország megmentőjének tüntetheti fel magát. A hadjárat cseppet sem olcsó, csak a nemzeti konzultáció átszámítva 4,5 millió svájci frankba kerül.
Az elemzés arra figyelmeztet, hogy csínján kell bánni a populizmus kifejezéssel, mert az bagatellizálja a demokrácia ellenfeleinek ténykedését, jóllehet amögött szélsőséges politika van, amely fütyül az alapvető szabadság- és emberi jogokra, a kisebbségek tiszteletére. Rasszista nacionalizmust, idegengyűlöletet, alkotmányellenességet takar. Le Pen és a többiek radikális nacionalisták. Uszítanak, gyűlöletet keltenek, úgy tesznek, mintha ők csupán az igazi nép követői lennének. Megosztják a társadalmat, miközben roppant veszélyessé teszik az emberek félelmeit. Kikezdik a jogállamot, a demokráciát, aminek természetesen vannak hibái, de a nacionalizmus igazából egyetlen hatalmas hiba. Vannak demokratikus populisták, ők az észre és a szívre egyaránt apellálnak. Védelmezik az alapjogokat és a demokráciát. Az igazán veszélyes szélsőséges populisták ezzel szemben az alantas ösztönöket célozzák meg. Ők teszik tönkre a társadalmat.
Hogy mégis sikeresek, annak az az oka, hogy az emberek reménységre, megfelelő jövőre, munkára, biztonságra és hazára vágynak a globalizált világban. És ennek az igénynek a klasszikus politika nem a kellő mértékben felel meg. Ebben a helyzetben lépnek fel a szélsőséges agitátorok, akik közül sokan „aggógó polgároknak“ nevezik magukat. Irigylik pl. a menekülteket, pedig nem igaz, hogy azok több juttatást kapnának, mint a munkanélküliek, vagy akik keveset keresnek. Nagyon ártalmasak ugyanakkor azok a nézetek, miszerint a populizmus ellen nem lehet semmit sem tenni. Nem szabad engedni az ilyesfajta fatalizmusnak. A populista szélsőség és az új, agresszív nacionalizmus nem természeti erő.
Az első reakciók után már józanabb hangokat hallani a Bizottság elnökének tervéről, mármint hogy az összes tagállamra terjesszék ki az euroövezetet. Az elutasítások alapgondolata az volt, hogy csak semmi kísérletezés, vagyis hogy a keletieket tartsák távol a mag-Európától. Most viszont a szigorú stabilitási politika atyamestere, a német pénzügyminiszter tört lándzsát Juncker elképzelése mellett. De hasonlóképpen nyilatkozott az eurocsoport vezetője is. Mindkét állásfoglalás fontos és konstruktív. Az euro átvétele ugyanakkor a politikai stabilitás szempontjából is lényeges. A partnerek támogatása nélkül Görögország pl. már összeomlott volna. Magyarország és Lengyelország esetében a közös fizetőeszköz bevezetése ösztönzésként hathat, mármint hogy a két társadalom észhez térjen és leváltsa a nacionalista vezetőket, akik lábbal tiporják a jogállamot. Juncker csendes hangja, derűlátása segíthet ebben.
A kelet-európai fogyasztók és politikusok meg vannak győződve arról, hogy a multik nekik egyazon márkanév alatt gyengébb minőségű élelmiszert és ruhaneműt szállítanak, mint nyugatra. A kérdés olyannyira égető, hogy Juncker külön is foglalkozott vele az unió helyzetéről tartott beszédében, az illetékes biztos pedig kijelentette, hogy bizonyos cégek bűnösek, mert évek óta silányabb terméket csomagolnak ugyanolyan papírba. Jourová szerint ráadásul úgy próbálták meg leplezni a történteket, hogy igyekeztek kigúnyolni azokat, akik szóvá tették. Mint mondta, az érintett lakosság egyre jobban fel van háborodva, az EU pedig most először kimondta: ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Közben a polgárok közül sokan átjárnak a határon túlra bevásárolni.
A kelet-európai vezetők lecsaptak a kérdésre. Orbán Viktor a közelmúlt legnagyobb botrányának minősíti az ügyet. A szlovén kormányfő úgy gondolja, hogy szóban forgó vállalatokat sokszor a profitéhség vezeti, de mivel az élet alapvető tényezőjéről van szó, megálljt kell nekik parancsolni. Szlovéniában a megvizsgált 32 áru közül 10 mutatott minőségi eltérést a nyugaton árult változathoz képest. A tapasztalatokat alátámasztják a szlovák, magyar és bolgár elemzések is. Az érintett gyártók viszont tagadják a vádakat. A Bizottság ugyanakkor azt közölte, hogy elege van a mentségekből. A hónap végén átadja a keleti tagoknak a vonatkozó törvény értelmezését, amely lehetővé teszi, hogy ezek az országok a bírósághoz forduljanak. Az EU egyben pénzügyi segítséget is nyújt a multik megfékezésre. A vizsgálati módszereket pedig a jövő évtől egységesítik. Az így született eredményeket már nem dobhatják vissza egykönnyen a nagy cégek.
Viszont a jelenség kétségtelenül összefügg azzal, hogy a keleti bérek jóval alacsonyabbak, mint a nyugatiak. Az Európai Szakszervezeti Intézet azt jelentette, hogy a magyar, lengyel és cseh keresetek jobban le vannak maradva a német szint mögött, mint 2008-ban. És legfeljebb 20-40 %-or lehet emelni rajtuk, mert különben romlik a versenyképesség.
Facebook Comments