Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben – reagált a magyar diplomácia vezetője Szingapúrban az új ukrán oktatási törvény elfogadására. Mintha Trumpot hallottuk volna. 
A külügyminiszter eddig mindenkivel összeveszett az Európai Unióban, konfliktust szított ott is, ahol nem kellett volna. Az ukrán nyelvtörvény esetében is keménykedő, bicepsz-mutogató kommunikálásba kezdett. Nem biztos, hogy célravezető egy olyan országgal szemben, akik mertek forradalmat csinálni és háborúzni Oroszország ellen. (Míg mi csak pukedlizünk Putyinnak.) Akik a legtöbbet veszthetnek az ügyön, azok pont az ukrajnai magyarok. Akiknek a Fidesz a szavazatára pályázik.
Az ukrajnai magyarok helyzete Kárpátalja elcsatolása óta szörnyűséges.
Aki már megpróbált átjutni az ukrán-magyar határon, akár oda, akár vissza, az tudja, miről beszélünk. Pedig ez a legkevesebb: az ukrajnai magyarok megpróbálják megőrizni a kultúrájukat és hagyományaikat, ebben a fontos feladatban pedig eddig leginkább a Fidesz támogatta őket. Legalább is, a leglátványosabban.
(Gyurcsány Ferenc legutóbbi megszólalása, hogy aki nem Magyarországon él, az ne szavazzon magyar pártokra, parlamentre, pont emiatt fontos: a határon túli magyarok a Fidesz látványpolitizálása miatt várhatóan pont a jobboldalra fognak szavazni jövőre.)
Ukrajnában a politikai kultúra és az egész helyzet nagyon kényes. Hétfő este Petro Porosenko elnök aláírta az új oktatási törvényt, amelyet a parlament szeptember 5-én fogadott el. A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára – írta az MTI. (Tehát jelentősen modernebb a magyar oktatási törvénynél, amely az iskolákat nem önállóan kezeli, hanem csupán végrehajtói a központi akaratnak.)
Az új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye azonban több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, vagyis az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
A törvény aláírása után Porosenko közölte: felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák le a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna “európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot (ET)”. Pavlo Klimkin, az ukrán külügyminiszter pedig az ukrán nyelv ismeretét egy kijevi televíziónak nyilatkozva
„nemzetbiztonsági kérdésnek”
nevezte. Az ICTV-nek hétfő este a miniszter azt mondta, hogy ebben a kérdésben Ukrajnának következetesnek kell lennie. Szavai szerint “százszázalékosan meg kell védeni” az ukrán államnyelvet és vele együtt a nemzeti kisebbségek nyelveit is.
“Az a helyzet, hogy vannak az országban emberek, akik egyáltalán nem beszélnek ukránul, és ez végső soron egységünket és nemzetbiztonságunkat érintő kérdés. Ezt így gondolom, és így fogom ezt az ügyet tovább vinni”
– fogalmazott Klimkin.
Látható, hogy az ukránok az utóbbi években, főleg forradalom és az orosz támadás óta egyre jobban keményítenek, ennek egyik lépése ez a törvény.
Ilyenkor a magyar álláspont két fajta lehet:
- A külügyminisztérium biztosítja a közvéleményt, hogy megvédi az ukrajnai magyarok érdekeit és mindent megtesz értük, majd tárgyalásokra hív az ukrán féllel és megegyeznek valamiben.
- Elkezd handabandázni, erősködni, üzengetni és az európai csatlakozás vétójával zsarolni.
Nézzük, mit lépett Szijjártó:
Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban.
– jelentette ki a külügyminiszter az MTI-nek.
Látható, hogy Szijjártó a „keményre még keményebben” karate-stratégiával jött elő, ami elsőre vonzó lehet, főleg azoknak, akik aggódnak a határon túli magyarokért.
Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben.
– mondta a magyar diplomácia vezetője Szingapúrban, ahová Orbán Viktor kíséretében érkezett Vietnamból, ahol a kormány egy Bajnai Gordon által tető alá hozott kórházépítési-projektet próbált a saját ötleteként eladni – írta az Index.
A külügyminiszter ehhez még azt is hozzátette, “szégyen és gyalázat”, hogy Ukrajna elnöke aláírta az oktatási törvényt. Porosenko elnök eddig arról beszélt, hogy Ukrajnát közelebb akarja vinni Európához, a mostani döntésével azonban “jó messzire távolodott Európától, éppen az ellentétes irányba tett egy hatalmas lépést”.
Szögezzük le: Szijjártónak abban igaza van, hogy szégyen és gyalázat, ami történt.
Viszont a reakciója messze a legelhibázottabb.
Miért hatalmas hiba ez?
- Mert Szijjártó egyből kirakta az adu ászt az asztalra, a végső fegyvert. Az ukránok így pontosan tudják, mire számítsanak és megfelelően fel tudnak készülni a válasszal. Taktikailag ez az öngyilkosság: amikor az ember támadni akar, nem mutatja meg előre a fegyverét, hogy az ellenfele fel tudjon készülni.
- Az ukránok kemények. Ellenállnak az orosz befolyásnak, háborúznak, pár éve lecserélték a politikai elitjüket (egy másik ugyanolyan korruptra). Nem arról híresek, hogy meg fognak hátrálni, bírják a nyomást.
- Magyarország nem kemény. Putyin Magyarországon gyakorlatilag azt tesz, amit akar. Az Orbán-kormány azt se tudja, hogyan kerülje ki a paksi atomerőmű-bővítést, amibe meggondolatlanul belevágott és várhatóan nagyot szívunk, az oroszok meg röhögnek a markukba. Orbán Viktort Putyin úgy kezelte, mint valami fullajtárt a legutóbbi közös sajtótájékoztatójukon.
- Eleve kiélezett a konfliktus az ukrán-magyar viszonyban, pláne az új törvény okozta helyzetben. A nyugodt, megfontolt hang sokak szimpátiáját válthatja ki, jó hatással lehet a tárgyalásokra. (Lásd még: „Elemezzük a helyzetet, tárgyalunk és megpróbáljuk a legtöbbet kihozni belőle, megvédjük az ukrajnai magyarokat.”) Ezt a konfliktust Ukrajnával csak tárgyalással lehet megoldani. Vagyis, ha valóban eredményt akarunk elérni a tárgyalások útján, akkor nem bicskanyitogató stílusban kellene egyből üzenni a tárgyalópartnerek felé – hacsak nem vagyunk 100%-ban biztosak abban, hogy elérjük, amit akarunk. Ez a helyzet pedig bizonyosan nem áll fenn: Ukrajna nagyobb, erősebb ország, amely nem függ Magyarország jóindulatától.
Szijjártó legutóbbi üzenete tehát a legrosszabb volt, ami csak lehetett volna: megint csak az egybites, ostoba Fidesz-törzsgárdának üzent és nem gondolt arra, hogy egy bonyolult, nemzetközi diplomáciai konfliktust kellene megoldania.