A szocialisták javaslatáról kellene beszélni, hogy az összefogásért cserébe – már amennyire ilyen létezik – tuti listás helyeket ajánlottak fel a potenciális szövetségeseknek,
A potenciális szövetségesek pedig elsőként fintorognak és fanyalognak – ami nyilván nem erősíti a szavazói elszántságot, hogy igen, van remény, érdemes elmenni szavazni.
Fanyalognak, mert ők önállóan, meg nekik ne diktáljanak meg különben is és akkor sem.
Valóban, Orbán elváltása még akkor is kemény dió lenne, ha összefognának, finoman szólva is kétesélyes. Összefogás nélkül pedig reménytelen. Mert azzal azért nehéz szavazót fogni, hogy elveszem a lapátodat, meghúzom a copfodat és különbben is én is miniszterelnök jelölt vagyok a három négy százalékommal, nemcsak te és beee.
Lehetne mondjuk érthető tervvel, hogy mit lehet kezdeni az egészségüggyel vagy az oktatással, vagy, hogy vissza lehet e a rablott vagyonok legalább egy részét szerezni és így tovább.
Persze, még ez sem biztos, hogy akkor győzne a demokrata ellenzék, de hogy adna egy esélyt az egészen biztos. Amivel aztán vagy sikerülne élni vagy nem.
De úgy tűnik az egyébként okos és elszánt ellenzéki politikusok egy részre úgy kalkulál, jobb tuti ellenzékben lenni, mint kockáztatni közösen esetleg egy vereséget.
Úgyhogy megy tovább a nagy vita, amiben mindenkinek rettentő igaza van, csak közben bebiztosítja Orbán Viktor tuti helyét.
Jó, négy év nem a világ, lehet erre mondani, majd akkor.
Csakhogy a kockázat most egy demokratikus országénál nagyobb.
Négy év alatt szépen és hosszú időre be lehet betonozni egy diktatúrát, ki ehet lépni az európai unióból véresen össze lehet veszni az összes szomszéddal, s a lőtereken edzett fiatalokat tovább hergelni, nagyobb bajokat is okozva. Aki azért marad ki az oktatásból, mert a Fidesz azt szétnyírta, aki azért hal meg a kórházban, mert a magyar orvosokat nem sikerül itthon tartani – annak nehéz négy év múlva azt mondani, hogy bocs, tévedtünk.
Nem, nincsenek illúzióim már régen.
Nincsenek illúzióim, hogy kitűnő barátaink majd nagyszerűen megmagyarázzák, hogy miért a körkörös támadás és mikor kivel és miért nem.
Mondjuk, ha ilyen elánnal menne az új szavazók meggyőzése, akkor azzal talán többre mennénk.
Mert ma fájdalom, de az akadékoskodó kis pártok többségének sok mindene van, csak éppen szavazója kevés.
Ha ezen a szinten folytatódik a a vita (lásd a Medián legutóbbi felmérését), akkor ez még csak nem is a mélypont.
Kis pártok – szavazók nélkül -de a vita nagy.
Hát lehet ennél Orbán Viktor szívének kellemesebb koktél?
Nyilván a Fidesz négyötödét is meg lehet majd magyarázni.
Innen is gratulálunk hozzá.
Mondhatni az utolsó utáni esélynél tartunk.
De illúzióim tényleg nincsenek, csak szólok – amíg még van hol.