- Ha az EU nem mozdul, 10-15 évig nyakán maradhatnak a populisták – közölte a francia államfő.
- Magyarország a nacionalista demagógiát veti be Ukrajna ellen, Putyin röhög a markába.
- A magyar kormány szorongatja a külföldi sajtó budapesti tudósítóit, illetve a nem kormányhű magyar újságírókat.
A konzervatív lap szerint a nacionalista magyar és lengyel kormány aligha veri magát a földhöz örömében a francia elnök tegnapi beszéde után, hiszen egyik sem akar további jogköröket átadni Brüsszelnek. Babis, a cseh választások várható győztese azonnal ki is jelentette, hogy az uniónak a migránsválság megoldásával kellene törődnie, nem pedig az EU elmélyítésével, mert különben fennáll a további kilépések veszélye. A francia államfő többsebességes, alaposan megreformált uniót javasolt félórás, szenvedélyes felszólalásában. Hangsúlyozta, hogy Európa csak ez esetben képes szembenézni a hatalmas kihívásokkal. Szerinte Nagy-Britannia egy nap visszatérhetne az egyszerűsített integrációba. A változásokat az eurózónára építve képzeli el. Egyúttal bírálta azokat az országokat, amelyek a Brexithez hasonló népszavazásokat tartanak. Mint mondta, nem szabad beleesni a populisták és a szélsőségesek csapdájába, mert ők mindent rettenetesen leegyszerűsítenek és ilyenkor a válasz értelemszerűen mindig nem. Megjegyezte, hogy Európa immár nem ülhet a babérjain, mert különben 10-15 évig hatalmon lesznek a nacionalisták, illetve azok, akik gyűlölik az uniót.
A bajor keresztényszociálisok egyik parlamenti képviselője úgy reagált, hogy a többsebességes EU ötlete nem elmélyíti az együttműködést, hanem még mélyebb árkot eredményez. A német külügyminiszter azonban a nacionalizmus ellen, ugyanakkor Európáért elhangzott felhívásként értékelte a beszédet. Merthogy Macron az arra hajlandó kormányok segítségével erősebbé és egységesebbé szeretné tenni a közösséget.
FAZ
1. Magyarország az új ukrán nyelvtörvény miatt elvileg még azt is megakadályozhatja, hogy az EU meghosszabbítsa az Oroszország elleni szankciókat, amelyeket Kelet-Ukrajna egy részének megszállása miatt rendeltek el. Az érintett államok közül a magyar kormány tiltakozott a leghangosabban a Porosenko elnök által aláírt reform után, ám a Külügyminisztérium közleménye nem tért ki arra, hogy a magyar fél milyen kezdeményezéseket akar megvétózni az unión belül. Közben az Európa Tanács elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Kijen ilyen gyorsan és az ET megkérdezése nélkül vitte keresztül a jogszabályt. Ugyanakkor Ukrajna számára igen súlyos következményekkel járhat, hogy hirtelen megerősítést nyernek az orosz vádak, miszerint a szomszédos országban módszeresen megfosztják jogaiktól az orosz kisebbséget. Az orosz megszállás 3 éve éppen arra hivatkozva következett be, hogy az ukrán forradalom után eltörölték a nemzetiségek kedvezményeit a nyelvhasználatban. Pedig a reformot nem is hagyta jóvá az akkori államfő. Porosenko azonban túllépett a nemzetközi figyelmeztetéseken, mert hatalma megtartásához szüksége van a nacionalista-oroszellenes táborra. Így azután jókora vihar kerekedett, ezúttal azonban nyugaton.
2. A magyar-ukrán nyelvvitában a politikai ostobaság csap össze a nacionalista demagógiával – írja a vezető jobboldali lap kommentárja. Ha nem sikerül rendezni a viszályt, az kihathat egész Európára. Az ukrán nemzeti kisebbségek veszélyt látnak az iskolatörvény módosításában saját identitásuk szempontjából. Az érintett kormányok egytől egyik bejelentkeztek emiatt Kijevnél. Ám ha itt szakmai kérdésről volna szó, már rég meg lehetett volna találni a megoldást, mert jogszabály kiemeli a kisebbségek számára az anyanyelvi oktatás jogát. Csakhogy Porosenko azonnal átengedte a szabályozást, noha tudta, hogy ily módon olyan államokkal ütközik, amelyekre nagy szüksége van. Budapest okkal dühöng. Csakhogy felelőtlenül uszít, amikor azzal fenyegetőzik, hogy megvétóz minden ukrán kezdeményezést az EU-ban. Putyin, Orbán Viktor barátja, köszöni szépen.
Kína pénzért politikai befolyást vásárol a hasonló felfogású közép- és kelet-európai államokban, így Magyarországon. Merthogy azt szeretné, ha ezek a kormányok a szószólói lennének Brüsszelben. A nyomulás miatt az unió nyugodtan aggódhat, hiszen Peking felfedezte, hogy a közösség gyengítésében érdekelt keleti szárnyon keresztül bele tud szólni az EU dolgaiba. A kínaiak már 35 milliárd eurót invesztáltak Európába, ami horribilis összeg, csak éppen a keleti végek nem kínálnak csúcstechnológiát. Ám itt egy kommunista diktatúra terjeszkedik, nagyon is egyértelmű célokkal. A tőke fejében politikai követelményeket támaszt és félő, hogy ezek teljesülnek is. Magyarország Peking legkészségesebb szövetségese a térségben, azt szeretné, ha hídfőállás lenne a kínai kormány számára Európában. A kilátások igencsak kedvezőek.
Az üzleti részen túl fölöttébb nyugtalanító az együttműködés ideológiai része. Orbán Viktor külön ki is hangsúlyozta a két kormány felfogásának közelségét. Márpedig ez kemény támadás a nyugati értékek alapjai ellen egy EU-ország részéről. Egyébiránt főként a magyarok és a görögök tudnák betölteni a stróman szerepét Brüsszelben és ez ellen a közösség nemigen tud tenni. Nem tilthatja meg a tagjainak, hogy Kínával boltoljanak. Ráadásul ebben Németország elöl jár. Az eltérő kínai politikai rendszer kísértést jelenthet néhány tekintélyelvű vezetés számára a régióban. Orbán Viktor amúgy is illiberális államot akar, ez esetben pedig miért ne rokonszenvezne az egypártrendszerrel?
Bloomberg
1. A populizmus köszöni, de igen jól van Európában. És miközben Merkel a 4. kancellári mandátumára készül, néhány keleti szomszédja a tenyerét dörzsöli a kancellár nem éppen átütő sikere láttán. A magyar, a lengyel és a szlovák vezetők jó két éve verik a tamtamot Berlin nyitott kapuk politikája ellen. A lengyel belügyminiszter az AfD előretörésére utalva most kijelentette: Németország és az EU remélhetőleg tanul a miniszterelnök asszony hibájából. A szakadék várhatóan csak mélyül, miután Csehországban a jövő hónapban Babist választják meg kormányfőnek, márpedig ő terroristának tartja a migránsokat. Vagyis a Trump-féle populizmus itt ólálkodik a földrészen. A nagy kérdés az, hogy Merkel és nyugati szövetségesei képesek-e korlátok között tartani. A cikk Magyarországról szólva hozzáteszi, hogy az Orbán-kormány teljes mértékben elveti a kvótákat, viszont nem kizárt, hogy rendszerszintű fenyegetést jelent a jogállamra nézve, amibe beletartozik a civilek és a CEU ellen indított támadás is.
2. „Németország hátsó udvarának sötét múltja” címmel a hírügynökség rámutat, hogy Merkel nehézkesen kivívott győzelme a kelet-nyugati megosztottságról árulkodik Európában. Az AfD felemelkedése erre figyelmeztet, miközben Csehországban várhatóan egy populista kerül kormányra, a magyaroknál és a lengyeleknél pedig olyan kormány van hatalmon, amely örömmel emlékezteti a Nyugatot arra, hogy a Trump-féle populizmust még messze nem sikerült legyűrni. Ezek az országok szívesen elfogadják a sok milliárd eurós uniós támogatást, ám támadják az európai rendszert. Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter, a kommunizmus elleni küzdelem egyik emblematikus alakja, el is ismeri, nem így képzelték annak idején. Azt hitték, hogy az emberek jobban megszívlelik a szocialista évtizedek tanulságait. Orbán Viktor igen jól áll a közvélemény kutatásokban, miután gúnyolódik az Európai Bíróság ítéletén a migránsok ügyében.
De a legsúlyosabb a helyzet a lengyeleknél. Varsót már figyelmeztette az EU, hogy felfüggesztheti a szavazati jogát. Egy amerikai elemző szerint a lengyel kormány ma már vidáman megkockáztatja, hogy bírságot fizet, sőt még azt is, hogy elveszti az uniós kifizetéseket. Pedig az katasztrofális lenne az ország számára. De a kormánynak az arca nem rebben és nincs megriadva a pénzpiac sem. Kaczynski, Orbán és Babis azt mondja, ők csak az elfeledett lengyelekért, magyarokért és csehekért állnak ki, akiket magára hagyott az unióhoz dörgölőző korrupt és tehetségtelen elit. Az illiberális államot szorgalmazó Orbán Viktor a minap kijelentette, hogy új elválasztó vonal húzódik az földrészen, mert a bevándorló államok rá akarják kényszeríteni akaratukat Közép-Európára. Ha az erre nem hajlandó, akkor megerőszakolják és rábírják, hogy ezek az országok is adják meg magukat a bevándorlóknak.
Kovács Zoltán Bécsben megerősítette, hogy Orbán Viktor menekültáradattól tart a Fekete-tengeren keresztül, ezért Magyarország azt tervezi, hogy kerítést emel a román határon is. A szóvivő szerint ha megszületik a döntés, a legfontosabb pontokon néhány hónap alatt végezhetnek a munkával. A határövezet mentén a kijelölt sávban már letarolták a fákat és bokrokat. Közben egy magyar diplomata tragédiának nevezte a kerítés esetleges megépítését. A szóban forgó szakasz egyébként kétszer olyan hosszú, mint a szerb határ. Vagyis a munkálatok igencsak sokáig tartanának. Kovács azt mondta, hogy a korábbi határzár gyakorlatilag véget vetett a menekülthullámnak a Balkánon. Ugyanakkor semmiféle kompromisszumkészséget nem tanúsított a kvóta ügyében. A hajthatatlanság láttán legutóbb a német igazságügyi miniszter vetette fel, hogy meg kell vonni Magyarországtól az uniós támogatások egy részét. A merev hozzáállással az Orbán-kabinet egyre látványosabban elszigeteli magát Európában. A visegrádi csoport érdekei mind inkább eltérnek, Kovács közölte, hogy látnak kísérletet a négyek megosztására. Viszont ha Ausztriában a jövő hónapban esedékes választás eredményeként a konzervatív Kurz lesz a miniszterelnök, akkor sokkal szorosabb viszony várható Bécs és Budapest között.
Nem könnyű ma Magyarországon az olyan újságíróknak, akik bírálják a kormányt, illetve külföldi orgánumokat tudósítanak. A német közszolgálati rádió a következtetést annak kapcsán vonja le, hogy a hatalom közeli 888.hu kampányt indított a „külföldi propagandisták” ellen, név szerint kipézécve egy sor olyan újságírót, aki nem a hazai médiának dolgozik. A Budapesten működő idegen újságírók szövetségének vezetője aláhúzza, hogy veszélyesek az ilyen listák, mert a múlt azt mutatja, hogy könnyen igen rossz dolgok sülhetnek ki belőlük. Egyébként a portál azzal vádolta meg többi közt a Politico, a Reuters, a Bloomberg és a ZDF munkatársait, hogy csak elfogult, megbélyegző cikkeket közölnek az Orbán-kormányról, illetve az országról. További kifogás volt ellenük, hogy Soros propagandáját terjesztik külföldön. Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemzőtől úgy értékeli, hogy itt meg akarták félemlíteni az érintetteket, nehogy már azt higgyék, nekik mindent szabad. Csak kérdés, hogy a fenyegetés eléri-e célját.
Hargitai Miklós, a MUOSZ elnöke tudja, hogy vannak névsorok, és aki azon szerepel, az nem kaphat interjút kormányzati tisztségviselőktől. De még csak választ sem a kérdéseire. A hatalom folyamatosan szűkíti a független újságírók munkalehetőségét. Hargitai azt mondja, az állapotok teljesen egyedülállóak Európában, éspedig a média politikai tulajdonosai miatt, akik 2010 után jelentek meg a színen. Erős ellenszélben dolgoznak a külföldi, illetve a hazai független sajtó képviselői. Orbán nemrégiben nyilvánosan az ellenségek közé sorolta őket. A Külföldi Újságírók Szervezetének elnöke ugyanakkor visszautasítja az elfogultság vádját. Ők próbálták/próbálják meghívni a miniszterelnököt, valamint a kormány tagjait, hogy azok elmondják, miként látják a dolgokat, de az érintettek egyszerűen nem mennek el hozzájuk.
Magyarországon államellenességgel vádolják Schilling Árpádot, aki alig egy hónap múlva Sankt Pöltenben állít színpadra egy darabot. A rendezőről a Nemzetbiztonsági Bizottság szerint feltételezni lehet, hogy potenciálisan felforgató tevékenységet készít elő a hatalom ellen, Gulyás Márton és Vágó Gábor társaságában. A fejleményt Alsó-Ausztriában a legnagyobb aggodalommal követik, miután Németh Szilárd mindhármukat felbujtónak nevezte. Az ügy egyszerre mulatságos és félelmetes. Schilling úgy reagált, hogy végre megkapta az áruló kitüntetést a Fidesztől. Mint írta, azért gyanúsítják a felforgatás bűnével, mert népszavazást kezdeményezett a korrupció ellen és egy tüntetéssel megzavarta Felcsút nyugalmát. Az alsó-ausztriai színház művészeti vezetője a jogállami elvek aggasztó kiüresítésének minősítette, hogy egy demokratikus társadalomban a kormány államellenes tevékenység előkészítésének nyilvánítja a kritikus szellemet és a kellemetlen kérdéseket. Hiszen a művészet és a szólás szabadsága nem vita tárgya, és mindenképpen meg kell védeni. A nyilatkozat szerint a társulat büszke Schilling Árpádra.
A Bizottság nem látja szükségét annak, hogy új jogszabály segítségével vessen véget a gyakorlatnak, amelynek lényege, hogy egynémely nyugati élelmiszergyártó multi silányabb minőségű árut szállít a keleti tagoknak, mint amit ugyanolyan márkajelzéssel és csomagolásban nyugaton lehet kapni. Mindenesetre Brüsszel némi pénzt, összesen kétmillió eurót ad, és egy irányelvet is kibocsátott, hogy megkönnyítse az érintett országok hatóságainak dolgát. Az illetékes biztos, a cseh Jourová azonban hangsúlyozta, hogy a fellépéshez megfelelő alapot nyújt a már meglévő szabályozás is. Először is a csomagoláson fel kell tüntetni a pontos összetételt, másodszor pedig tilos megtéveszteni a fogyasztókat. Emellett az uniós hatóságok pontos módszert dolgoznak ki az élelmiszerek minőségének összehasonlítására. Az újság megjegyzi, hogy ezeknek az intézkedéseknek inkább csak jelképes a hatásuk, hiszen a jogi keretek nem változnak. De alá kell támasztaniuk, hogy az EU komolyan veszi a panaszokat, hiszen a kérdésből Keleten több helyütt is politika lett. Juncker pedig szeretné csökkenteni a feszültséget a régi és az új tagok között.