A cikk alatti kommentek alapján egyébként a Magyar Hírlap olvasói (az a pár száz) ezt is igényli.
Kövér László megint nagyot ment a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Senkinek nem tűnt fel, hogy többször ellentmondott saját magának, Gyurcsányt belekeverte a cigánygyilkosságokba, hogy a “totalitárius liberalizmus” című kifejezést ne is említsük, ami aztán a fából vaskarika tipikus esete.
1. MSZP: a baloldali Muppet Show
A jobber humor megcsillan.
– Hazai vizekre evezve, mit jelent a Fidesznek Botka László visszalépése a miniszterelnök-jelöltségtől?
– Semmit.
– Azért látva az MSZP-sek marakodását, egy kávét csak megiszik ilyenkor egy fideszes, nem?
– Nyilván. Félretéve a tréfát: sokszor elmondtam, és komolyan is gondolom, hogy nekünk nincs okunk a baloldali Muppet Show-ra építeni a stratégiánkat. Úgy kell készülnünk, mintha megvalósulna a teljes ellenzéki összefogás.
2. Minden a legnagyobb rendben van
Hulló vakolatú kórházak, éhező gyerekek, elvándorló milliók, alacsony fizetések? Az mind hazugság és persze az elmúltnyolcév miatt van. Nem a mostani, az azelőtti.
„Nekünk az a dolgunk, hogy folytassuk a korábban elhibázott, sok fájdalmat és keserűséget okozó baloldali országvezetéshez képest érzékelhető javulást hozó politikánkat. Legyen szó a tanárok, az egészségügyben dolgozók, a hivatalnokok, a rendvédelmiek jövedelméről, a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzéséről, a közbiztonságról vagy éppen a határvédelemről.”
Aztán az is kiderül Kövér László elemzéséből:
„Az ellenzék gyengeségének amúgy számos oka van, a megosztottságon és a hiteles személyiségek hiányán túl például az is, hogy a kormány alapvetően jól teszi a dolgát.”
3. A demokratikus ellenzék: Gyurcsány meg a kommunisták
„Amúgy már egy hatéves gyerek sem hiszi el, hogy a baloldalt nem Gyurcsány Ferenc manipulálja, mozgatja. Szemlátomást az ellenzéken belül Gyurcsányt – aki nemcsak az országot, hanem a baloldalt illetve az MSZP-t is tönkretette, anyagilag, morálisan és politikailag egyaránt – se kiköpni, se lenyelni nem tudják.”
A fideszes ügynök-vádat Kövér egy kis kommunistázással üti el:
„Bizonyos szempontból ezt akár dicséretnek is vehetném. Ezek szerint olyan erősek vagyunk, hogy már az MSZP politikáját is mi alakítjuk. Ugyanakkor el sem tudok képzelni ennél szánalmasabb magyarázkodást egy bukott politikustól. (…) Az MSZP elődei, a kommunisták 1945 után, majd a hármas főcsoportfőnökség segítségével a rendszerváltozás kezdetén is előszeretettel építették be saját ügynökeiket a demokratikus pártokba. Nyilván ma is azt gondolják, hogy a politika így működik. De van egy rossz hírem: saját erőből ilyen tehetségtelenek, mi ehhez nem kellettünk.”
4. Az ellenzék ugyan kommunista, de nekünk jó volt a kommunizmusban.
Zavaros? Zavaros:
„Nekünk, a lengyeleknek, a cseheknek, a románoknak és a többi, a volt szocialista blokkhoz tartozó országnak talán éppen a történelmi lemaradásunkból meg az ötvenévnyi kommunizmus elzártságából fakadóan váratlanul lett egy olyan előnyünk, amit a nyugatiak talán már elveszítettek. Lehetőségünk van megőrizni az identitásunkat.
5. A totalitárius liberalizmus
Az olyan mint a fekete színű fehér? Vagy húsmentes hamburger?
Úgy tűnik, a demokrácia és a jólét, társulva a korlátlan – s ekként már önmaga paródiájába forduló, abszurditásig vitt – szabadsággal, vagy inkább totalitárius liberalizmussal, aláásta a nyugati társadalmak természetes védekező mechanizmusát, immunrendszerét.”
6. A Jobbikról beszélt, de a Fideszre gondolt?
Nekünk teljesen úgy tűnik, a saját pártját írta le az alábbi mondatokkal:
„A Jobbik olyan „politikai kultúrát” hozott be, amely jelentős mértékben lerontotta az addig sem feltétlenül rózsás magyar politikai közállapotokat. Ezek a fiúk nem tudnak késsel-villával enni. Semmilyen viselkedési szabályt nem tartanak kötelezőnek magukra nézve. Ez nyilastempó. Gátlástalanok, a pénzért és a hatalomért bármire képesek, közben már abban a sok ostobaságban sem hisznek, amit korábban hirdettek.”
7. Gulyás Márton, aki először veszélyes zavargó, aztán csak egy nyikhaj, akit nem kell komolyan venni.
Először muszáj volt komolyan venni a gonosz civileket, aztán meg mégsem?
Kövér szerint ennek megítélésében
„…csak azokra a nyilatkozatokra hivatkoztunk, melyeket a parlamenten kívüli, úgynevezett civil szereplők tettek, s amelyeknek éppen a korábbi hasonló akciók miatt volt érdemes hitelt adnunk.”
Aztán, amikor szóba kerül Gulyás Márton ultimátuma, akkor már keménykedik és elképzelhetetlennek tartja az egész akciót:
„Nagyon megijedtünk, de hosszú, álmatlan éjszakák után mégis arra a következtetésre jutottunk, hogy a demokráciának megvannak a maga szabályai. Az emberek a választáson megválasztják a képviselőiket, akik aztán az alaptörvénynek illetve a választói akaratnak megfelelően, de lelkiismeretük és meggyőződésük szerint hozzák meg a döntéseket. Egy mindenféle felhatalmazás nélküli nyikhaj semmilyen ultimátumot nem tud a magyar Országgyűlésnek adni, akár fideszes, akár másmilyen többség van benne.”
8. Még két ciklus kell arra, hogy több gyerek szülessen és jobb legyen a kapcsolat a határon túliakkal
Erre mind? Mert mást nem mondott, hogy mire kellene az a két ciklus:
„Bár korántsem vagyok elégedetlen azzal, amit mostanáig el tudtunk érni, szükségünk lenne további egy, vagy akár még egy ciklusra, hogy a hazánk sorsát hosszú távon meghatározó, az ország morális és gazdasági rendbetételét követően elindított intézkedéseket programokat megerősítsük. A legfontosabb, hogy a demográfiai folyamatot legalább megfordítsuk, az 1,5 körüli termékenységi mutatót megpróbáljuk 2,1-re felvinni, hogy a nemzet legalább a reprodukcióra képes legyen. Szintén fontos a Trianon által elszakított nemzetrészekkel való társadalmi és kulturális kapcsolattartást intézményesíteni illetve szervessé tenni, gazdasági eszközökkel is alátámasztani, hogy a különböző politikai változások erre már ne legyenek hatással.”