Most kellene pár szervezetfejlesztő, meg pszichológus az MSZP-nek

Most kellene pár szervezetfejlesztő, meg pszichológus az MSZP-nek

Mi történhet az MSZP-vel a választásokig és utána? Megnéztük a lehetőségeket és egyik sem túl hízelgő a pártra nézve, illetve nem kecsegtet túl sok jóval a maradék rájuk szavazóknak.

botka_lemond.jpg

Aki gyorsan képbe szeretne kerülni Botka gyors felemelkedéséről és bukásáról, annak a 168 Óra összefoglaló cikkét ajánljuk.

Izgalmas lenne belelátni most az MSZP-s (ellenzéki) politikusok és a választók fejébe, ezzel próbálkozott meg gyorsan a Publicus Intézet. Annyit sikerült kideríteniük, hogy ellenzéki oldalon még mindig többen bíznak egy baloldali ellenzéki összefogásban, mint sem.

Az elemzés leszögezi: egyelőre kaotikus a baloldali összefogás lehetősége, a két önállóan indulni szándékozó ellenzéki párt, az LMP és a Jobbik az MSZP után a legerősebbnek tűnik, rögtön a nyomukban van a DK is. (Igaz, ezek már hibahatárhoz közeli értékek, ráadásul biztos szavazók körében nem is készült számítás, valószínűleg ahhoz már édeskevés volt a mintavétel nagysága.) 

Milyen tényezők befolyásolják most az MSZP sorsát?

  1. Belső okok: a párt képtelen megújulni és ritmust váltani.

Láthatóan sokan belekényelmesedtek az ellenzéki szerepbe és nem tudnak kormányváltó hangulatot hozni az országba. Sokan ki is öregedtek. A politikusok hozzá vannak szokva, hogy egymás ellen intrikáljanak és a kis alkuikkal építgessék a karrierjüket.

Botka László jelöltsége és lemondása azt mutatja: sem a finom erőszak, sem a zsarolás nem működik a pártnál. Ahhoz, hogy képesek legyenek legyőzni a Fideszt, jól csengő baloldali programot kellett volna letenni az asztalra, beállni mögé és intenzíven kampányolni. A program ugyan meg is volt, de sokan támadták; a kampány pedig csak tessék-lássék indult be.

Az MSZP politikusai láthatóan inkább egymást hátráltatják, mintsem előre viszik a párt ügyét. Úgy pedig, hogy nem képesek egységesen kiállni egy ember mögé, hanem inkább fúrják egymást, sosem lesznek sikeresek.

  1. De azért kell a pénz.

Sok MSZP-s politikus évtizedek óta ebben a szakában van, nem is nagyon ért máshoz, csak, hogy néha tartson egy sajttájt, vagy bemenjen az ATV-be, esetleg lakossági fórumon próbáljon válaszolni az emberek kérdéseire. Lássuk be, mindaddig, amíg az ember készen áll arra, hogy minden reggel skorpiót keressen a cipőjében és a felesége minden reggelét azzal kezdi, hogy rákeres a nevére a Hírkeresőben, addig egy MSZP-s politikus túlél. És ebben a politikai helyzetben az MSZP-sek nagy része a túlélésre játszik; nem is hiszik, hogy le lehet győzni Orbánékat. Kivárásra játszanak, talán arra, hogy Orbán hibázik.

  1. Sokan mások is győzni szeretnének – erős a versenyhelyzet és erős a kényszer az együttműködésre.

Külső okok: a választási rendszer együttműködésre kényszeríti az ellenzéki pártokat, a politikai versenyhelyzet pedig arra, hogy markánsan meg tudják magukat különböztetni a másiktól. Tehát egyszerre kellene két irányba is megfelelniük, amire láthatóan nem képes egyik ellenzéki párt sem.

Mivel sokan vannak, akik ugyanazokat a szavazókat próbálják megszólítani, ezért aztán sokan feleslegesek is. Mostanra minden kicsit karakteresebb politikus mögött áll egy párt (Juhász Péter – Együtt, Karácsony Gergely – PM, Széll Bernadett – LMP, Gyurcsány Ferenc – DK), akiket tulajdonképpen a saját egójuk és rájuk száradt szerepük akadályoz abban, hogy feladják a játszmáikat és a sok kis párt helyett egy nagyba tömörüljenek (akár egy választás erejéig). Az MSZP viszont a hagyományai miatt eleve nem ilyen, több kis részből áll, rengeteg érdektől vezérelve, amelyek sikeresen fojtják meg egymást.

Ebben a választási rendszerben ez pontosan arra jó, hogy a kis pártok egymást tapossák le, a Fidesz pedig kényelmesen, egy fotelből nézze, hogyan darálják le a kis pártok még kisebbekre a másikat.

  1. A törzsi viszonyok a magyar belpolitikában.

A magyar választók érzelmi alapon választanak. A választók, ha letették a voksukat valaki vagy valamelyik párt mellé, nehezen szavaznak át máshová. Aki szimpatikus, abban csak a szépet és a jót látják, akit utálnak, az pedig hiába tesz bármit is, utálni fogják. A törzsi viszonyok eredménye, hogy a Jobbik nehezen tud profilt váltani (szélsőjobbról a jobbos néppárti irányba), hiába jelentkezett be tegnap Vona Gábor a baloldali szavazókra is. De emiatt az MSZP-nek még sokáig megmaradnak a szavazói, hiszen a párt társadalmi beágyazottsága még mindig elég erős ahhoz, hogy évekig a 10% közelében maradjon. Ezért nem valószínű, hogy gyorsan szétesne, vagy elvesztené a szavazóit.

Mindezekből az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

  1. Botka távozása nem hatott hideg zuhanyként az MSZP-re, nem fog mélyreható változásokat hozni a pártban.
  2. Nem valószínű, hogy az MSZP gyorsan kimúlik, elvegetálhat még évekig. Valószínűleg lassan fognak eltűnni és a helyüket egy fiatalabb baloldali párt veszi át; jelenleg erre az LMP látszik esélyesnek.
  3. Botka lemondásával nullára csökkent a valószínűsége, hogy képesek lesznek leváltani Orbánékat jövőre, ahhoz gyakorlatilag össze kellene zárni egy jelölt mögött, felfejleszteni a szervezetet és izmos kampányba kezdeni – erre a párt jelenlegi állapotában képtelen. Rájuk férne egy pár csapaterősítő és konfliktuskibeszélő tréning, pár HR-es és jó sok pszichológus.
  4. Valószínűleg megegyeznek a DK-val és bekerülnek egy közepes frakcióval a Parlamentbe.

 

Facebook Comments