Pont olyan húzás volt, mint amit a House of Cards-ban láthat az ember: kihúzta a szőnyeget a népszavazás alól, látszólag az ellenfél nyert és Tarlós visszavonult. De a háborúnak még nincs vége. 
Tarlós István körömszakadtáig védi azoknak az ingatlanosoknak az érdekeit, akik a Római-partra építkeztek illegálisan, még abból az időből, amikor Óbuda polgármestere volt. Nem is akármilyen kispályások: a területen található többek között Egri Gábor, műtrágya előállításból és vegyi áruk szállításából meggazdagodott üzletember négycsillagos szállodája, ami annak ellenére kapta meg az építési engedélyt az akkor még Tarlós István vezette kerületi önkormányzattól, hogy legalsó szintje is lakótérként szolgál. Emellett Garancsi István (Orbán Viktor barátja és üzlettársa) és Nagy György érdekeltségébe tartozó cégek is úgy építenek lakóparkot a területen, hogy arra lakóingatlant hivatalosan még nem lehetne építeni, mivel hullámtérként üdülőterületnek minősül.
Mással nem lehet magyarázni azt, ahogy Budapest első embere ragaszkodik Budapest egyetlen természetes partszakaszának tönkretételéhez. Ugyanis ma visszavontatta a fővárosi közgyűléssel a korábbi határozatát a római-parti mobilgát építéséről, így
okafogyottá válik az erről szóló népszavazás.
A Római-partért aggódók viszont továbbra se nyugodhatnak meg: csak ez a népszavazás vált okafogyottá, a fákat még kivághatják és a természetes partszakaszt még felszámolhatják. Ehhez elég egy újabb közgyűlési határozatot elfogadni. A csavar az egészben az, hogy Tarlós kifogta a szelet a várhatóan sikeres népszavazás – és számára a totális bukás – vitorláiból, viszont még mindig megvalósíthatja a mobilgátas ötletét, amivel kedvez az ártérbe illegálisan építkező milliomosoknak és ingatlanbefektetőknek. A gát pontos nyomvonaláról a most elfogadott határozat szerint később döntenek, tehát Tarlós csupán időt húz.
Ha hagyja lefutni népszavazást, az hatalmas bukás. Ezért ugyanahhoz az eszközhöz nyúlt, amit a Fidesztől országos ügyekben már láthattunk: mielőtt az aláírásgyűjtés sikeres lenne, lefújja az ötletet. Csakhogy ezzel országos szinten sikerült ugyan pl. egy olimpiát megakadályozni, de a mobilgát felépítése még mindig bent van a pakliban.
Bús Balázs, az óbudai polgármester már érzi, hogy inog a széke, ha hagyja tönkretenni a partot: a szerda reggeli közgyűlési vitában elmondta, hogy az óbudaiak 59%-a szerint a Duna-parton kell védekezni a kerítések vonalában, azaz a 70 hektáros árterületen élőket is meg kell védeni, de úgy, hogy a parton a természetközeli állapot megmaradjon. Ez persze majdnem lehetetlen, mindenesetre a mobilgáttal (amiről egyébként kiderült, hogy műszakilag sem megbízható cég építené) is nehéz lenne.
Tarlós István a közgyűlésen zseniálisan hozta a House of Card-os Francis Underwood-ot: hozzászólása szerint a határozat a korábbi döntés visszavonásáról szól,
ezt akarták a római-partiak.
Míg a civilekre mutogat és látszólag meghátrál, kigondolhatja, hogy hogyan léphet előre mégis az ügyben. És nem kell számolnia többet a népszavazással.
A DK-ba átigazolt, korábban MSZP-s főpolgármester-jelölt Gy. Németh Erzsébet tapintott rá a lényegre: szerinte a meghátrálásról szólt a határozat, pont ugyanúgy mint korábban az olimpia és a boltbezárás visszavonása kapcsán tette a Fidesz. Változás azonban szerinte nem történik, a javaslat kapott egy új számot, és a tervek szerint továbbra is a parton építik fel a monstrumot.
Mit kell tudni erről a gát-mizériáról?
A K-Monitor összefoglalója szerint 2013 februárjában a Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Római-partra építendő mobil árvízi védmű tervét. Az ekkor elfogadott tervek végül nem kerültek megvalósításra, mivel a mértékadó árvízszint 2015-ös megemelése miatt új tervekre volt szükség, amely már egy masszívabb, erősebb és magasabb gátról szólt. A parti hullámtér árvízvédelmére a főváros kezdetben közel 5 milliárd forintnyi közpénzt kívánt fordítani, az új tervekkel a költségek 12,5 milliárd forintra nőttek, azonban a valós kiadások becslések szerint a 15-20 milliárdot is elérhetik. A projekt megvalósulása esetén nem a Királyok útja-Nánási úton található fővédvonalat erősítik meg, hanem egy teljesen új mobil gát épülne közvetlenül a Duna mellett, amely a teljes Római-part és a Csillaghegyi öblözet árvízvédelméért felelne.
A projekt kritikusai szerint magánszereplők ingatlanpiaci érdekeit is szolgálhatja, a mobilgát megépülésével ugyanis a part menti, hullámtérben lévő ingatlanok értéke jelentősen felértékelődne, valamint az építkezési kedv is jelentősen növekedne.
A szakértői és civil tiltakozás ellenére a Fővárosi Közgyűlés végül 2017 áprilisában fogadta el a mobilgát végső tervezetét. A döntést nem előzte meg társadalmi párbeszéd, mindössze egyetlen lakossági fórum volt tartva az érintett III. kerületben. A döntés időpontjában képviselők még nem voltak birtokában a mobilgáthoz készülő kockázatelemzésnek sem, a terveket annak ismerete nélkül fogadták el. 2017 júniusában a beruházáshoz szükséges engedélyek beszerzése is elindult, a mobilgát tervezett átadási időpontja jelenleg 2019 januárja. Ezt akadályozta volna meg a népszavazás és ezt vetette el most a közgyűlés Tarlós javaslatára.
Most akkor hol lehet a gát?
- Az első szerint a part mentén, a Duna vonalától kissé beljebb, feltöltéssel haladjon a gát. Ezt a változatot most tulajdonképpen visszavonták. Ez ellen tiltakozott több civil szervezet, igaz van olyan egyesület is, ami támogatja, ez a helyi ingatlanosokból verbuválódott.
- A második a Bús Balázs-féle javaslat, ami szerint még mindig a parton, de az első verzióhoz képet még beljebb, a kerítések vonalában épüljön a gát. Ezt sem támogatja civilek túlnyomó része.
- A harmadik verzió szerint a Nánási út-Királyok útja vonalában haladjon a gát, még legalább 200 méterrel beljebb. Ezt támogatják a zöldek és a civilek nagy része. Nem támogatja viszont a főváros és a kerület, mert akkor a part és a gát közötti 200 méter széles sávon több tucat család válna védtelenné árvízkor.