Újabb oszlopok és vezetékek zavarják majd a Hősök terére nyíló kilátást. Múlt héten írta meg a 444, hogy éppen összefirkálják a Hősök tere panorámáját, a Dózsa György útra ugyanis egy újabb felsővezetéket és egy ormótlan fekete oszlopsort telepítettek a napokban.
Ráadásul pont abból az irányból lesz zavaró a kilátás, amelyet annak idején szándékosan látványosra terveztek. Ha elkészül a felújítás, akkor az Andrássy út felől szemünk két vízszintes fekete vonalba és vaskos oszlopok tömegébe ütközik majd, miközben a Millennium Emlékművet próbáljuk csodálni.
Nem ez azonban az első eset, hogy elcsúfítják a teret. Gondolta volna, hogy a térkő helyén egykor park zöldellt, és más szobrok álltak a Millennium emlékmű oszlopai közt?
A Millennium emlékmű helyén, a Városliget Andrássy út és a tó közötti részén eredetileg az Ybl Miklós tervezte Gloriette kútja állt. Akkoriban egész másképp festett a panoráma az Andrássy út felől nézve.
A Gloriettének viszont mennie kellett, hogy a Nemzeti Pantheon tervét kivitelezhessék. (Ybl alkotása egyébként a Széchenyi-hegyre került, ahol ma kilátóként funkcionál.) Az egész történelmi múltunkat megörökítő Millennium emlékművet a 19. század utolsó évtizedében a honfoglalás ezer esztendős évfordulójára avatták fel. Azóta viszont eltelt több mint száz év, és jócskán megváltozott a tér arculata.
Ma már megszokott látvány a lekövezett tér, kezdetben azonban a térnek nem volt burkolata. Eredetileg ugyanis parknak szánták: a városliget zöldjéhez hasonlóan dús lombú fák, bokrok, virágágyások, szökőkutak és sétányok övezték a Millennium Emlékmű előtti területet.
Lecserélt szobrok
Érdekesség, hogy nem csak a tér arculata, de a szobrai is megváltoztak. Az oszlopcsarnok félkörívében ugyanis eredetileg öt Habsburg uralkodó szobra is helyet kapott: I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót, és I. Ferenc József. A Habsburg uralomra emlékeztető jelképeket 1919-ben vették le talapzatukról. Szegény Ferenc József-szobrot teljesen összetörték. Mária Terézia szobrát viszont később restaurálták, és Gödöllőn kapott helyet.
A Hősök tere szép parkját 1938-ban vágták haza, amikor a Budapesten rendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt díszburkolatot kapott a tér. A jelentős vallási esemény ugyanis megkívánta a tömegek felvonulásra alkalmas burkolatot.
A park helyett tehát ez lett:
Most pedig ez:
(444 gifje)
A mostani oszlopozásban egyébként az a legbosszantóbb, hogy teljesen értelmetlen. Annak idején sikerült úgy megoldani a tér átalakítását, hogy a troliforgalom és az azzal járó vezetékek elkerüljék a Dózsa György utat. Ma azonban, a 21. században, az elektromos autóbuszok és az önjáró trolik korszakában a Főváros képtelen volt megugrani ezt a kihívást.
Értem én, hogy a budapesti tömegközlekedési flottában kevés az önjáró jármű, de pont egy ilyen kiemelten fontos helyszínhez nem jutott belőlük? Vagy megint arról van szó, hogy az egyik havernak volt néhány kandelábere és pár száz méter kábele, amire pályázatot írhattak ki?
Forrás: XXI. század, Prohászka László: Szoborsorsok, Köztérkép, Wikipédia, Fortepan, FSZEK Budapest Gyűjtemény