A 76 éves Balázs Péter lehet a közös lista vezetője. 
Korábban írtunk egy posztot arról, hogy ismét Tarjányiék kasztingolják baloldali ellenzék miniszterelnök-jelöltjét. A Fühü alapján megírtuk, hogy már meg is van a jelölt, de Molnár Gyula nem árulja el a nevét. Majd csak november elején akarják bejelenteni. Viszont annyi kiderült, hogy nem pártpolitikust, hanem mindenképpen civil jelöltet akarnak, aki miatt egyik párt sem érzi majd legyőzöttnek magát. Főleg a DK.
Ezután felpörögtek az események, és az ellenzéki körökből a tárgyalások állásáról a következő információk jutottak el a B1 bloghoz:
1. Biztosra vehető az MSZP-DK közös lista.
Elvi megállapodás már van, de a listáról csak az egyéni képviselőjelölti helyek elosztása után tárgyalnak. Ez különösen annak fényében komoly fejlemény, hogy Gyurcsányék az év eddigi részében arra hivatkozva hárították el a közös lista tervét, hogy az már 2014-ben sem működött.
2. További ellenzéki ellenzéki pártok viszont nem csatlakoznak.
A MoMa Bokros Lajos révén ugyan a DK kontójára helyet kaphat rajta, de sem az LMP, sem a Momentum, sem az Együtt-P nem vesz részt benne. (Legalábbis jelen állás szerint.)
3. Az Együtt-P viszont legalább hajlik a koordinációra az evk-kban.
Az LMP és a Momentum erre sem hajlandó. A nekünk beszámoló források szerint viszont körvonalazódik egy megállapodás terve, amely szerint a 106 egyéni választókerületet olyan módon osztanák meg, hogy az MSZP és a DK jelölhet 70+ helyen, az Együtt-P viszont legalább 27 körzetet kap, ahol a szocialisták és Gyurcsányék nem indítanak velük szemben senkit. Így az Együtt-P tud saját listát állítani (ehhez 27 egyéni képviselőjelölt a feltétel), és egyetlen ellenzéki induló lesz (már legalábbis azok közül, akik ehhez csatlakoznak, mert az LMP, a Momentum és a Jobbik nem).
4. Az Együtt-P öt nyerhető körzetet kért, az MSZP sokallja.
A körzeteket az ellenzék esélyei szerint több kategóriába sorolják. A baloldali liberális ellenzék számára nyerhető körzetekből az Együtt-P ötöt akar, az Molnár Gyula viszont ez azzal dobta vissza, hogy az MSZP-DK támogatottsága a biztos szavazóknál 22 százalékos, az Együtt-P-é viszont csak 1-2; legfeljebb 2 esélyes körzetet kaphatnak.
5. Balázs Péter lehet az MSZP-DK miniszterelnökjelöltje.
Vagy legalábbis listavezetője. Az éppen aktuális tervek szerint.
Balázzsal Tarjányi Péter tárgyalt, minden bizonnyal a beleegyezését is megszerezte. Az MSZP vezetői még nem találkoztak vele, de feltételesen rábólintottak, most arra várnak, hogy Gyurcsány is megtegye ugyanezt. Egyelőre azonban az egyéni körzeteken csak osztozkodnak; a lista – és annak vezetője – csak informálisan került szóba.
Az 1941-es születésű Balázs Péterről azt kell tudni, hogy a Kádár-rendszerben külkereskedőként kezdte, majd a rendszerváltás után diplomataként folytatta. A 90-es években Koppenhágában, Bonnban és Berlinben is volt nagykövet, majd az MSZP külpolitikai kabintejét vezette. 2002 után külügyi államtitkár, majd a brüsszeli nagykövet lett, ő volt az első magyar tagja az Európai Bizottságnak (2004-ben néhány hónapig). Bajnai Gordon kormányában külügyminiszter volt 2009-10-ben.
Végzettségét tekintve közgazdász; tanít a Corvinuson és a CEU-n is.
6. Van B-terv is.
Jelen állás szerint a volt külügyminiszter lesz a jelölt, de van tartalékterv, ha Gyurcsány nem menne bele. Forrásaink szerint például Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány egykori igazságügyminisztere lehet még opció, akinek a fia, Gergely 2006 óta az MSZP országggyűlési képviselője. (Bár azt meg kell jegyezni, Bárándy azért kevéssé valószínű, mert 2004-ben Gyurcsány egyik első dolga volt az ő menesztése.)
Karácsony Gergely, akit korábbi cikkükben hiányoltunk, csak akkor merülhetne fel érdemben, ha az Együtt-P csatlakozna a listához is. Bár még akkor is kérdéses, hogy Gyurcsány beleegyezne-e.
Itt tartunk most.