Botrányt okozott Szanyi Tibor MSZP-s politikus 1956-ra „emlékező” posztja. A politikus értetlenséggel és ellenséges reakciókkal találkozott.
Valószanűleg arra akart rávilágítani az MSZP politikusa, hogy az 1956-os forradalom sem volt egy dicső népünnepély, ahol csupa remek hős áldozta fel a hazájáért magát. Szanyi kiszólt az általánosan elfogadot diskurzusból és emiatt a 444 értetlenkedésével, a Fidesz támadásával, de még saját pártelnöke büntetésével is számolnia kellett.
Konkrétan annyi történt, hogy Szanyi a saját Facebook-oldalán osztott meg egy verset, Márai Sándor 1956 karácsonyán írt költeményét. A politikus a vers mellé a forradalom idején, a Köztársaság téren meglincselt ÁVH-s katona képét rakta ki, akinek a holttestét a tömegből leköpi valaki.
A múlt évben is meggyűlt a baja az MSZP-nek ’56-tal: akkor Havas Szófia okozott botrányt az orosz köztévének adott nyilatkozatával, amiben olyanokat mondott, hogy a forradalom “horthysta provokáció” volt.
A kép és a hozzá tartozó vers aztán különböző portálokon és politikai oldalakban más-más jelentést kapott.
A 444.hu meglehetősen egyértelműen jelezte, hogy szerinte kinek használ az újabb ’56-os botrány:
„Bár az MSZP feltehetőleg nem tervez visszatérni a forradalom pufajkás stílusú gyalázásához, érdekes belegondolni, hogy az egykor a pártelnökségre is törő Szanyi milyen választói réteget akart ezzel megszólítani.
Mert hogy melyik kormánypártnak hajtott ezzel hasznot, az nem is kérdés.”
Szanyi erre megint csak a Facebookon reagált: azt írta, hogy 1956 évfordulóján nem ünnepeljük a lincselőket, a gyilkosokat, a náci restaurátorokat. Kár, hogy a lényegről elfeledkezett:
hogy a posztja remek lehetőség arra, hogy a Fidesz támadást intézzen a szocik ellen.
Mint az várható volt, a kormányzó párt is közleményben csapta le a magas labdát.
A Fidesz szerint megdöbbentő és botrányos a politikus megnyilvánulása.
„61 évvel a forradalom és 28 évvel a rendszerváltás után az MSZP-ben még mindig ott szunnyad a gyűlölet és a cinizmus az 56-os forradalom iránt. Az MSZP még mindig idézőjelbe teszi a nemzeti ünnepet, meggyalázva ezzel minden forradalmi hőst és hozzátartozóikat”
– írta Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató.
A közlemény egyébként azért nagy durranás, mert lassan egy éve az első, amiben nincs benne se Soros, se a migránsok, se valamiféle világösszeesküvés.
A teljes közleményt a 444 is lehozta, hüledezve a sorosozás hiányán.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője közölte, hogy mindez bizonyíték arra, hogy Szanyi esetében
„a közvetlen eszmei közösségvállalás a diktatúra állampártjával és a forradalom eltiprásával ma is fennáll”. Azt mondta: ez az álláspont összeegyeztethetetlen a rendszerváltozás utáni demokratikus jogállam alapértékeivel.”
Gulyás szerint a rendszerváltozás egyik nagy erkölcsi adóssága, hogy ahelyett, hogy a magyar szociáldemokrata hagyományok éledtek volna újjá, az 1956-os forradalmárok vérében és hazaárulásban fogant MSZMP jogutódja, az MSZP lett a demokráciában is a baloldal vezető ereje.
Azt is hozzáfűzte: ha az MSZP már valóban nem azonosul a forradalom saját jogelődje általi elárulásával, és ma már a független demokratikus jogállam pártján áll, akkor Szanyi a forradalom holnapi évfordulóján már nem lehet az MSZP tagja.
Az MSZP is észrevette, hogy politikusa zavaros kommunikációba kezdett és siettek gyorsan elhatárolódni. Molnár Gyula, az MSZP-elnöke szerint Szanyi Tibor posztja magánvélemény, nem pedig az MSZP álláspontja.
„Én feladtam azt, hogy minden egyes párttagot egyenként próbáljak meg rendreutasítani, ha bármely testület kezdeményezi, én meg fogom szavazni az ezzel kapcsolatos retorziókat. Én magam ezzel nem foglalkozom, úgy az ilyen típusú magánakciókkal sem fogok a következő hónapokban foglalkozni. Van egy fontosabb célunk, ez pedig a választás”
– jelentette ki a pártelnök a HírTV-nek.
Szanyi Tibor egyébként a Fidesznek, Gulyás Gergelynek válaszolt is:
“Egyúttal felidézem, hogy ön mi mindenen görcsöl. Igen, október 21-én feltettem a facebook oldalmra valaki más bejegyzését, amely egy képet is közöl, amint Jankó Piroska leköpi Asztalos János honvéd ezredes akkor már élettelenül felfüggesztett testét. Igen, az ‘ünnepet’ idézőjelbe tettem, mert hogy az ilyesmi nem lehet ‘ünnep’ tárgya. Ha ön ezt és a hasonló attrocitásokat mégis meg kívánná ünnepelni, hát lelke rajta!
Bár egyikünk sem történész, azért az minimális műveltséggel jól tudható, hogy az 1956 október 28-án létrejött és betartott magyar-szovjet tűzszüneti egyezmény értelmében semmi ok nem volt további csatákra. Nagy Imre miniszterelnök sem adott utasítást saját pártjának bármely székháza megtámadására, ellenkezőleg, október 30-án Nagy Imre akkori pártja és kormánya akaratára volt a Köztársaság téri pártház védelmében Asztalos János honvéd ezredes. Ha ön úgy látja, hogy a Nagy Imre pártja és kormánya védelmében fellépő honvédek elleni fegyveres pogrom helytálló, és a forradalom értékei közé tartozik, akkor ön nincs magánál.”