A pálfordult exszocialistának csak az a nemzeti, aki pont ugyanazt mondja, gondolja és teszi, mint amit a Fidesz. 
Szili szerint a nemzet újbóli megosztását jelenti 13 évvel a 2004-es, a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás után újra előállni ezzel a kérdéssel. Mármint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túliak magyarországi választójogának elvételével, amiről az egyik ellenzéki párt, a Gyurcsány-féle DK gyűjt aláírásokat.
A szocialista parlamenti elnökből és pártelnök-helyettesből a Fidesz kormánybiztosává vált Szili erről az egyik kormánytévének nyilatkozott. Szerinte ezzel Gyurcsányék egyedül maradnak a politikai palettán. Továbbá: aki ezek után szövetkezik ezzel a politikai erővel, annak vállalnia kell, hogy megvádolják
nemzetietlenséggel.
Szili azonban ezzel egyúttal a magyarországi választók mintegy 80 százalékát is nemzetietlennek tartja; ennyien ellenzik ugyanis a belföldi lakcím nélküliek választási részvételét.
Nem az ellenzéki szavazók körében, hanem a teljes népességben.
A Publicus intézet augusztus kutatása szerint a határon túli magyarok kettős választójogát a megkérdezett (belföldi) választók 57 százaléka eleve ellenzi. Ha azonban a kérdező arra is felhívja a figyelmet, hogy a külhoniak nem fizetnek adót Magyarországon máris 80 százalék körül van ez az arány. (Lásd az ábra alsó sorát.)
Azaz egy egyszerű tájékoztatás hatására a magyarországi választók jelentős többsége (négyötöde) elutasítja a határon túliak választójogát.
De nem az állampolgárságát – ez figyelemreméltó distinkció. Úgyhogy
Szili vagy hazudik vagy téved,
amikor összemossa a mostani politikai akciót a kettős állampolgársággal. (Bár a Publicus mérése szerint az ellenzéki – főként a szocialista – szavazók körében annak is jelentős az elutasítottsága.)
Ha tájékoztatják őket, akkor a választók – beleértve a Fidesz szavazóit – csak 20 százaléka tart ki a határon túliak választójoga mellett. Szili szerint tehát az ennyi nemzeties van az országban, a többiek nemzetietlenek, tehát nem is magyarok, csak véletlenül magyarul beszélnek és itt laknak.
Abban kétségtelenül igaza van Szilinek, hogy az aláírásgyűjtés egyszerűen csak pártpolitikai akció: néhány hónappal az országgyűlési választások előtt elsősorban pártpolitikai célokat szolgál, politikai hasznot, szavazatokat szeretnének ezzel szerezni.
Ami mondjuk egészen természetesnek tűnik egy politikai párttól.
Másfelől viszont nyilván nem tartja pártpolitikai akciónak a két éve közpénzen folytatott Fidesz-kampányt, amit hol népszavazásnak, hol ún. nemzeti konzultációnak neveznek, miközben még Navracsics, az Orbán-kormány brüsszeli delegáltja is annak tartja.
Gyurcsányék nyilvánvalóan semmi mást nem tesznek, mint a közízlést és -vélekedést kiszolgálva megjelenítenek egy sokakat érdeklő témát, és felvállalják annak képviseletét. Az akciónak nyilvánvalóan semmilyen következménye nem lesz, leszámítva persze a politikai hasznot: a választók egy része esetleg a Gyurcsánnyal szembeni averziót is félretéve hajlandó lesz a DK-t támogatva, szemben az MSZP-vel és az ellenzék többi pártjával, akik nemhogy semmit nem látszanak tenni, megjeleníteni, képviselni, hanem ráadásul
még szembe is fordulnak azzal, amit a választók döntő többsége gondol.
- Teljesen hamis és hatástalan az a vád a DK-val szemben, hogy szerzett jogot nem lehet elvenni. Mert hol van az kőbe vésve?
- Hamis az is, hogy ez “csak” demagógia és szavazatszerzés. Persze, hogy az. Ellenzéki pártként ez dolguk.
Ha valaki le akarja váltani az Orbán-rezsimet, akkor annak szavazatot kell szereznie. Ha nem akarja, akkor az más, természetesen.
Más kérdés, hogy a DK szavazatszerző potenciálja eleve limitált: csak azok az a választók állhatnak át hozzájuk, akik nem utasítják eleve Gyurcsányt. Ilyenek csak az MSZP-nél vannak. Ebből a cél nyilvánvaló:
Gyurcsány le akarja rabolni a szocikat.
És ők ezt bambán tűrik.
A határon túliak választójogának elvétele ráadásul egy eléggé indokolható cél, még ha mint vállalkozás eleve kudarcra van ítélve (mert kétharmad kellene hozzá, miközben Gyurcsányéknak még a parlamentbe kerülés is siker lenne, nemhogy a többség, vagy a kétharmad).
Az ellenzéknek az a baja, hogy bár egy ország látja, milyen problémák vannak Orbán kormányzásával, nem tud alternatívát megjeleníteni, mert nincsenek témái.
- Ha lennének is, azok népszerűtlenek.
- Ha meg nem népszerűtlenek, akkor az Orbán-Rogán kormány azonnal lenyúlja.
- Ha nem népszerűtlenek és nem is tudják lenyúlni, akkor leveszik a napirendről, mint az MSZP vasárnapi boltzárát vagy a Momentum olimpiáját.
Ha véletlenül akadna egy téma, amelyik népszerű, a Fidesz nem tudja ellopni és ki sem tud hátrálni belőle, akkor azt valamiért az ellenzék nem akarja, miközben az lenne a dolguk, hogy megszerezzék a választók többségének a szimpátiáját.
Itt volna egy remek alkalom. Egy kompetens és nem dilettáns ellenzék ebben az ügyben nem ekézné a Gyurcsány-pártot, hanem
versenyezne vele.
És akkor esetleg megjelenhetnének a színen mint alternatíva, miközben Szilinek és Orbánnak maradnának a valóban nemzethy választók, az “igazi magyarok”, a szavazók kb. 20 százaléka. Bő másfél millió ember, ahelyett, hogy – mint most – dupla ennyi, 3 millió körüli támogatójuk volna.