A Gyurcsány-párt most már tényleg kezd emlékeztetni egy vallási szektára, azok szokták így magasztalni a prófétájukat, és tesznek magasról a valósággal való bármilyen egyezésre.
A DK salgótarjáni választási gyűlésén igazán pünkösdista-karizmatikus módon konferálták fel a pártelnököt. Elmondták róla például, hogy
az ember,
- akinek az irányítása alatt a DK a baloldal meghatározó erejévé vált,
- akinek a vezérletével a DK éhségsztrájkkal tiltakozott a választási törvény átszabása ellen,
- akinek a kezdeményezésére a DK kivonult az orbáni látszatparlamentből,
- aki megmutatta, hogy ellenzékben is lehet hitelesen, következetesen és kiszámíthatóan politizálni
- aki arra készül, hogy a jövő évi választáson összehozza Magyarországot,
- a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, a Demokratikus koalíció elnöke.
A valóság és az állítások illeszkedése pont annyira számít a DK-ban, mint mondjuk a Fideszben. A konferansz állításaival szemben a helyzet igen sajnálatos módon a következő:
- a DK nem vált a baloldal meghatározó erejévé, bár az MSZP 3 hónap alatt 400 ezer szavazót veszített, még mindig Gyurcsányék előtt áll,
- Gyurcsánynak egy 6 (hat) százalékos párt éléről nehéz lesz összehoznia Magyarországot. Hacsak nem saját maga ellen, tekintve, hogy a politikusi népszerűségi listán az abszolút tökutolsó.
- Nem ő a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. És nemcsak azért, mert ilyen nem létezik, hanem főként amiatt, mert utána még ketten is jöttek a sorban.
De azért az jó, hogy Orbán megváltoztatta az ország régi, hivatalos nevét, mert így senki nem tiltakozik, ha Gyurcsány egy már már nem létező alakulat vezetőjének tartja magát. Valahogy úgy, mint a Borbély József nevű futóbolond, aki az Apostoli Magyar Királyság kormányzói címét használja. (Csak intézkedni ne kezdjen a köztársaság nevében.)
Ugyanakkor az igaz, hogy éhségsztrájkkal tiltakozott, meg bojkottálja a parlamentet. Az mondjuk nem teljesen világos, hogy mitől javul meg hirtelen ugyanaz a választási törvény, ami ellen már nemhogy tiltakozna, de aminek alapján indulnak a választáson.
Hogy bekerüljenek ugyanabba a látszatparlamentbe, amit eddig bojkottáltak.
Ennyit a hiteles, következetes és kiszámítható ellenzéki politizálásáról, nem is feltétlenül kell visszatekinteni addig, hogy 4 éve ki követelte a leghangosabban az ellenzéki közös listát, és mi a véleménye róla most.
Egy kisebb istenségnek minden megbocsátható. Mert, ugye, az megvan, hogy kit konferáltak fel úgy legutóbb, íme, az ember,