- A franciák a kohéziós és szerkezeti támogatásokat egyaránt visszafognák – a jogállam megsértése, illetve a tisztességtelen keleti adóverseny miatt, és ebben jó pár fontos tagállam támogatja őket.
- Orbán Viktor ugyanazzal a szociális mantrával etette az uniós partnereket, mivel amivel a hazai szájtátiakat szokta.
- A Nyugat rajta veszt, ha hagyja, hogy Oroszország palira vegye.
Az göteborgi uniós csúcson a francia államfő alig leplezett támadást indított Magyarország és más közép-európai államok ellen, mert azok szerinte visszaélnek az EU-tól kapott pénzekkel, és azokból fedezik agresszív adópolitikájukat. Macron szorgalmazta, hogy 2020-tól kezdve a tagok csak akkor részesülhessenek támogatásban, ha teljesítenek bizonyos feltételeket. A tanácskozáson különben a szociális jogokról volt szó. A francia politikus jelezte: elege van abból, hogy az új tagállamok közül többen is megsértik az elveket a kohéziós alapok ügyében, és a támogatásokat nem az elmaradt körzetek gazdasági felzárkóztatására, hanem adócsökkentésre fordítják. Vagyis a rendeltetésükkel ellentétesen használják fel ezeket a forrásokat. A lap megjegyzi, hogy a kijelentés elsősorban a magyar kormánynak szólt, amely az idén 9%-os vállalati adót vezetett be, ami a legalacsonyabb az egész unióban, de hát Orbán Viktor szeretne minél több külföldi nagybefektetőt csábítani az országba.
Békés Gábor, a budapesti Közgazdaságtudományi Intézettől azt mondja, hogy a jelentős cégek csökkenthetik adóterheiket Magyarországon és a szomszédos államokban, hála az uniós társfinanszírozásnak, illetve a kormányoktól kapott kedvezményeknek, a munkahelyteremtésért cserében. Németország ugyanakkor szintén szeretne szigorúbb feltételeket szabni a következő pénzügyi időszakban a közösségi források fejében, ideértve a jogállam tiszteletben tartását Magyarországon és Lengyelországban. Csak éppen nem ígérkezik könnyűnek keresztülvinni az elképzelést, mert egyhangú döntés kell hozzá. Az erősödő populizmus láttán Juncker azt fejtegette a göteborgi konferencián, hogy az unió alapvetően az értékekről és arról szól, miként akarunk élni. A kelet-európai tagok ugyanakkor attól tartanak , hogy a szociális védelem címén valójában a francia és a német piacot akarják elzárni munkavállalóik és szolgáltatásaik előtt.
A német lap szintén úgy véli, hogy Macron Orbán ellen kelt ki Göteborgban. Az elnök éppen abban a munkacsoportban fejtette ki véleményét, amelyben a magyar kormányfő is jelen volt. Arról beszélt, hogy olyan Európa kell, amely óvja polgárokat és a vállalatokat, de az uniónak meg kell védenie saját szociális modelljét is a világban. Orbán ugyanakkor oldalvágással kezdte, amikor reményét fejezte ki, hogy Franciaország is rátalál a maga sikeres szociális rendszerére. Ezzel szemben roppant büszke arra, amit ő Magyarországon elért. Hogy kevesebb a munkanélküli, nagyobb a növekedés, azaz szerinte a szisztéma bevált. Célja a teljes foglalkoztatás és a demográfiai gondok orvoslása. A migráció problémáját továbbra is a maga szakállára próbálja rendezni. Az európai modellt egy szóval nem említette. Abban ugyanakkor nem biztos, hogy sűrűn szükség volna ilyen szociális csúcsértekezletekre.
A tanácskozáson meghirdették a szociális jogok európai pillérét, amelynek alapján minden tagállam köteles megállapítani a minimális normákat. Az esélyegyenlőség jegyében ez a többi közt megfelelő minimálbéreket jelent. Csak éppen nem kötelező, inkább amolyan szándéknyilatkozatnak számít. A tagokon múlik, hogy mennyit váltanak valóra belőle. A vezetők legközelebb 4 hét múlva találkoznak, tehát Orbán és Macron hamar viszontlátja egymást. És akkor már jelen lesz Merkel is, aki ezúttal a kormányalakítási tárgyalások miatt maradt távol.
A francia elnök fokozza a nyomást az olcsó költségekkel dolgozó Kelet-Európára. Macron az EU göteborgi tanácskozásán sürgette az unió vezetőit, hogy segítsenek az életszínvonal megőrzésében, illetve hogy büntessék meg azokat a kormányokat, amelyek erre nem hajlandóak. Mint mondta, egyes tagok hasznot húznak a közösségi támogatásokból, azok segítségével alacsonyan tartják az adókat, de ezt a gyakorlatot meg kell torolni a következő pénzügyi időszakban. Hozzátette, hogy a szóban forgó államok a szerkezeti alapból folyósított pénzekből finanszírozzák az adóversenyt. Az ellenintézkedéseket pedig azért tartja szükségesnek, mert azok révén fel lehet tartóztatni a Le Pen-féle nacionalistákat, ugyanakkor mélyebb együttműködést lehet kialakítani az EU-ban.
Macron szándéka nehéz helyzetbe hozza a lengyeleket, magyarokat és cseheket, mert azoknál elakadt a folyamat, hogy csatlakozzanak az euróövezethez, noha nagyjából-egészében teljesítik a felvételi követelményeket. De nem is szeretnének kimaradni, ha létre jön a szorosabb integráció. A francia államfő most kifejtette, hogy a szociális normák ügyében országonként meg kell állapítani a minimális szintet. Kijelentette egyben, hogy a jövőben a szerkezeti támogatásokat ezeknek a szociális és adóelőírásoknak a betartásától kell függővé tenni.
A lap megerősíti azokat az értesüléseket, miszerint Franciaország 3 napja, az uniós külügyminiszterek értekezletén igen élesen felvetette a kohéziós alapok csökkentését, ha valamely tagállam nem tesz eleget a jogállami normáknak. Németország, Finnország, Belgium, Hollandia és Svédország pedig támogatja, hogy ezeket a kifizetéseket a jövőben csak akkor folyósítsák, ha az érintett kelet-európai tagok betartják a demokratikus alapértékeket. A mostani időszakban 63,4 milliárd euróról van szó, ezekből főleg energetikai és közlekedési fejlesztéseket finanszíroznak az új tagországokban. A kérdés igencsak érzékeny, és várhatóan újra napirendre kerül hétfőn, amikor a miniszterek a következő uniós költségvetés tervezetét vitatják meg. Az európai ügyek francia gazdája azt mondja, igencsak egy véleményen vannak Németországgal az ügyben, hogy a felzárkóztatást szolgáló pénzeket csak akkor utalják át, ha a célállamokban minden rendben van a jogállamiság körül.
A tervezett szigorítás kimondatlanul is főleg Lengyelországnak szól, amely a PiS-kormány alatt komoly vitába keveredett Brüsszellel. Az ország a mostani időszakban86 milliárd eurót vehet kézhez, vagyis a korlátozás igencsak érzékenyen érintené. A szavazati jog felfüggesztése viszont nem jön szóba, mert jelen állás szerint Magyarország szükség esetén a lengyelek segítségére sietne. De a katalán válság, illetve a máltai újságírónő meggyilkolása miatt az sem biztos, hogy a spanyol, illetve a máltai kormány túlságosan forszírozná e pillanatban a jogállami elveket. Ezért azután a vezető tagok inkább a pénzügyi befolyásolára helyezik a hangsúlyt. A vita a tavasszal éleződhet ki, mert a Bizottság akkor terjeszti elő a maga pénzügyi elképzeléseit. Úgy tudni, hogy azokban több változatban is szerepel a kohéziós alapok megnyirbálása. Az egyik igen drasztikus, 30 %-os csökkentést irányoz elő.
A Nyugat támadás alatt áll, de saját magát hozza vesztes helyzetbe, mert az oroszok kezére játszik. A kommentár szerint az amerikaiak és szövetségeseik nincsenek felkészülve arra, hogy az ellenség kikezdi a kulturális előnyöket, a szabad beszédet, a piacgazdaságot, a többpárti demokráciát. Közben pedig Oroszország, és akik támogatják, hétről hétre ráerősítenek a nyugaton a politikai és kulturális megosztottságra. Az a zseniális ebben a kíberháborúban, hogy a munka legnagyobb részét a nyugatiak végzik el. A világ ebből az egészből azt észlelte legelőször, hogy Moszkva meghekkelte az amerikai választásokat, de már ott tart, hogy a briteket is célba vette. May ugyan azt üzente, hogy nem fog sikerülni a próbálkozás, de idáig téved.
Putyin is azt csinálja, amit a Kreml 70 éve: igyekszik meggyengíteni és lejáratni a Nyugatot. Ehhez rásegített a Brexitre, nacionalista mozgalmakat támogat a franciáknál, németeknél, hollandoknál, lengyeleknél és magyaroknál. Ráadásul itt van még Trump is. Persze vele a Kremlnek nem is kell összejátszania, ideális gazdaállat az orosz vírus számára, amely viszályt szít a nyugaton. Az elnök árasztja magából a konfliktust. És mindaddig nem lehet ez ellen tenni semmit sem, amíg a Nyugat nem látja, hogy mi történik. Meg kell értenie, hogy a tények ellenőrzése, az igazmondás és a jó szándék jelenleg több mint erény. Hazafias kötelesség. Mert napjainkban a saját ellensége.
Timothy Garton Ash azt mondja, hogy a gusztustalan volt egy héttel ezelőtt a nemzetközi trendbe beleilleszkedő varsói nacionalista felvonulás, de a szélsőjobb felemelkedését meg lehet akadályozni, ha a politikusokon kívül mindnyájan teszünk érte. A siker érdekében először is látnunk kell, hogy mi folyik itt. Minden esetben találunk különleges helyi, illetve általános, nemzetek fölötti jellemzőket. Varsóban azonban új vonás volt, hogy létrejött a szélsőséges idegengyűlölők nemzetközi hálózata, amely ügyesen kihasználja a közösségi médiát és azon keresztül terjeszti gyalázatos üzeneteit. Egyébként Németország jó példa arra, miként mosódik el a határvonal a konzervatív nacionalizmus és a szélsőjobb között. Ugyanezt meg lehetett figyelni Trump Amerikájában is.
A szélsőséges nyelv és eszmék elleni küzdelemben igen fontos, hogy az internetes platformok, a Twitter, Facebook, átláthatóbbak legyenek és az oroszok és mások ne használhassák ki azokat. Azután a közéleti szereplőknek mindig meg kell szólalniuk, amikor valaki túllép a törvényes politikai vita keretein. A lengyel kormány ezt elmulasztotta a demonstráció kapcsán, leszámítva Duda elnököt. Ugyanakkor szégyenletes, hogy hallgatott a lengyel katolikus egyház, pedig a felvonulók visszaéltek Isten nevével. De nem maradhatnak némák a kisemberek sem, amikor ezt a nyelvet hallják a kocsmában, a kávéházban vagy a futballstadionban. Nincs szükség dühödt vitára. A humor nagyszerű ellenpólus a fanatizmussal szemben.