Magyar abszurd: jövőre a tanulási problémával küzdő gyerekek a törvény értelmében nem küzdenek tanulási problémával, vagy egyszerűen fogyatékosnak minősítik őket.
Az ország minden iskolájába megérkezett az Oktatási Hivatal várva-várt levele, amely iránymutatást ad, hogyan is értelmezendő a sok kérdést felvető “Taigetosz-törvény”, azaz a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) gyerekek értékelését szabályozó rendelet. Az új szabályok 2018. szeptember 1-től érvényesek.
A tizenhat oldalas levélen a “Logopédia- BTMN Munkacsoport” aláírás szerepel, a tartalomból pedig kiderül, hogy ez a szakmai tömörülés éppen a saját feloszlatásán dolgozik.
A következő tanévtől ugyanis a BTMN nem létező probléma,
és ha az illetékes pedagógiai szakszolgálat mégis ezt állapítaná meg, annak semmilyen hatása nem lehet a gyerek iskolai karrierjére. Eddig, akinek ilyen szakvéleménye volt, mentesülhetett az érdemjeggyel történő tantárgyi értékelés alól. Hamarosan ez a lehetőség megszűnik, így lesz egy olyan, nagyobb létszámú réteg, akiknek hirtelen segítség nélkül kell majd boldogulniuk egy számukra idegen rendszerben.
“A sajátos nevelési igény, SNI a fogyatékosságok (és a fogyatékosság súlyosságú vagy jellegű, úgynevezett “zavarok”) köznevelési megnevezése”
– fogalmaz az Oktatási Hivatal szakértői munkacsoportja –
“míg a BTMN egy magyar sajátosság, mely nemzetközi gyakorlatban nem ismert, egy, a fogyatékosságnál enyhébb vagy jobb prognózisú kategória”.
Kedves dolog arra hivatkozni, hogy más országokban a részképesség-zavarokkal vagy átmeneti, fejleszthető lemaradással küzdők integráltan tanulnak, tehát ilyen probléma valójában nincs is. Az apró csúsztatás ott van, hogy máshol a személyre szabott fejlesztés és az egyéni sajátosságokra épülő foglalkozások automatikus részei a pedagógiai programoknak, és mindenkinek egyformán járnak. Itt pedig a következő tanévtől – szintén egyformán – senkinek nem fognak járni, hacsak nincs arról papírja valakinek, hogy fogyatékos.
Mi lesz ezekkel a gyerekekkel néhány éven belül?
Vagy kihullanak a rendszerből, vagy esélyük sem lesz valós képességeikhez méltó oktatáshoz jutni.
Már előre is jól látható, milyen variációk lehetségesek, és egyik sem nevezhető sem biztatónak, sem korszerűnek, de legfőképpen nem gyerekbarátnak vagy személyközpontúnak.
A legszerencsésebbek azok, akiknek a szakvéleményén szerepel a bűvös mondat:
“Felülvizsgálatot nem igényel, a nappali tagozatos tanulói jogviszony fennállása végéig érvényes”.
Mivel az új szabályok kifutó rendszerben kerülnek bevezetésre, ezek a gyerekek az utolsók, akik valóban olyan, személyre szabott ellátást kaphatnak, amilyenre szükségük van.
Aki SNI-s, az viszont mostantól fogyatékos, azaz, ha ez szerepel a hivatalos szakvéleményén, akkor mindegy, hogy
- hetvenes az IQ-ja,
- Asperger-szindrómás,
- vagy csak több időre lenne szüksége, hogy megoldjon egy matematikai problémát.
Kaphat ugyan gyógypedagógiai fejlesztést (bár gyógypedagógus már nem nagyon akad), de messziről világító bélyeg kerül a homlokára, ami nemcsak az iskolai karrierjét, de a későbbi pályaválasztását és a munkaerőpiaci esélyeit is befolyásolja.
Akinek olyan BTMN szakvéleménye van, amit felül kell vizsgáltatni, az az ismétlő vizsgálaton nem fogja megkapni újra az eddig járó kedvezményeket. Sokaknál ez azt jelentheti, hogy sok éves lemaradást kellene egy pillanat alatt leküzdeniük ahhoz, hogy felzárkózzanak az osztálytársaikhoz, mert ugyanúgy fogják értékelni őket, mint a többieket. Ők lesznek azok, akiknek esélyük sem lesz leérettségizni, mert folyton meg fognak bukni matematikából vagy nyelvtanból. Előbb-utóbb biztosan elunják, és otthagyják az egészet, vagy az iskola fog megszabadulni tőlük, ahogy betöltötték a tanköteles korhatárt. Ez ma 16 év. A korai iskolaelhagyás ma a magyar oktatási rendszer egyik legnagyobb problémája – és hurrá, lehet ezt még fokozni, csak figyeljünk, mi történik egy-két éven belül!
Az Oktatási Hivatal tájékoztatójának elolvasása után a kérdőjelek felkiáltójelekké egyenesedhetnek végre. Akinek pedig tanulási nehézségei vannak, az most elkezdhet gondolkodni:
- fogyatékossá nyilváníttassa-e magát, vagy
- inkább hagyja ott az iskolát most, mielőtt megalázó módon kipottyan magától.
Akárhogy is: már csak néhány hónapja maradt eldönteni.
Kerényi Kata