- A hatalom ukázt adott, így a titkosszolgálat kutakodik a “Soros-hálózat” tagjai, valamint újságírók után.
- A magyar kormány szép lassan elvonja a levegőt a CEU-tól.
- A német válság messze nem olyan fokú, mint az, hogy Magyarországon és Lengyelországban bedöntik a demokráciát.
Soros György visszautasította az ellene irányuló magyarországi kampányt, Orbán Viktort pedig egy maffiaállam vezérének minősítette. A mecénás, aki a most zajló nemzeti konzultáció célpontja, és aki a 80-as évektől kezdve csaknem 350 millió eurót adományozott magyar intézményeknek, úgy határozott, hogy megtöri a hallgatást. A maga módján, az interneten keresztül. Pontról pontra cáfolta az ellene felhozott vádakat. Egyidejűleg nyilatkozott a Financial Times-nak is. Ha Soros úgy döntött, hogy megnyilatkozik – hangsúlyozza Daniel Makonnen, a Nyílt Társadalom szóvivője -, akkor az azért van, mert úgy ítéli meg, hogy kortescélokból indították a megfélemlítő kampányt, és most már bizonyos személyek biztonságáért aggódik. Orbán a múlt hónap végén utasította a titkosszolgálatot, hogy vizsgálják ki a külföldi támogatással működő szervezetek alkalmazottait, mert azok a miniszterelnök szerint veszélybe sodorják az ország biztonságát. Célba vették a „Soros-hálózat” választott tagjait, valamint az újságírók egy részét is.
A magyar kormány beavatkozási kísérletet lát abban, hogy az Egyesült Államok csaknem 600 ezer eurót kíván adni a független vidéki sajtó támogatására, annál is inkább, mert az amerikai ügyvivő nemrégiben nyilvánosan kiállt a média szabadságáért. Orbánt időről időre meggyanúsítják azzal, hogy el akarja némítani a bíráló riportereket. Ugyanakkor nyugtalanok a hátrányos körzetekben működő civil szervezetek, mint az Igazgyöngy Alapítvány is, mert félnek attól, hogy megszakad az együttműködésük a polgármesteri hivatalokkal, illetve mivel névtelen fenyegetéseket kapnak. Daniel Makonnen elmondta, július óta listát vezetnek az NGO-król a kormány honlapján, mint akiket külföldről pénzelnek, mivel a Nyílt Társadalom segíti őket.
Soros György védekezik az Orbán-féle hecckampány ellen, miután a miniszterelnök hónapok óta azzal vádolja, hogy a háttérből ő mozgatja a szálakat a menekültválságban. A befektetőnek elege lett a támadásokból, abból, hogy a hatalom megpróbálja lejáratni, ellenséget kreál belőle, miközben voltaképpen a saját politikai kudarcáról igyekszik elvonni a figyelmet. A lap hozzáteszi, hogy az üzletember a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül évtizedek óta a támogatja a demokratikus és emberi jogi mozgalmakat, és emiatt összetűzésbe keveredett a mind inkább tekintélyuralmi módszereket alkalmazó Orbán Viktorral. Sok megfigyelő gondolja úgy, hogy a miniszterelnök a választások miatt megy neki egyre hevesebben a lehetséges ellenfeleknek. Közéjük tartozik a CEU is. Soros ellen már júliusban megindult a plakáthadjárat. A politikus az EU-val szintén tengelyt akasztott, megkérdőjelezi a jogi alapelveket, valamint a sajtószabadságot. Sok elemzőt a 30-as évek antiszemita propagandájára emlékeztet a Soros elleni kampány. Úgy vélik, hogy itt az antiszemitizmus köszön vissza.
FAZ
A lap azt írja, hogy szép lassan megfojtják az európai egyetemet Budapesten és Szentpéterváron, mégsem tiltakozik senki, pedig itt az európai felsőoktatás eszméje a tét. A szerző, aki kelet-európai történelmet oktat Münchenben, rámutat, hogy mind a CEU, mind az oroszországi Európa Egyetem ellen a hatalom indított támadást, noha igen sikeres tanintézményekről van szó. Nem mondják persze ki, hogy a bezárás a cél, csak éppen bizarr adminisztratív intézkedéssel apránként mindkettőt felmorzsolják. A Közép-Európai Egyetemmel nem sokat teketóriázott a kormány. Módosította a törvényt, ám nem volt kétséges, ki ellen irányul a lépés. Csupán nemzetközi nyomásra tett úgy, mintha szívén viselné a megoldást. Orbán az amerikai kormányzattal akart tárgyalni, csak éppen Trumpban emberére akadt. Így azután New York Állammal jött létre a megállapodás, ám a miniszterelnök megint meggondolta magát. Így az egyetemnek egy évig tisztázatlan jogi körülmények közepette kell működnie. A következmény, hogy módszeresen elbizonytalanítják a diákokat, a tanárokat és a támogatókat. De az is lehet, hogy egy nap lehúzatják a redőnyt.
Az okokról sokféle találgatás van forgalomban. Közülük az egyik igen kézenfekvő, hiszen mindkét egyetemet a 90-es években, amerikai pénzből alapították. Egyik sem liberális erőd, ideológiailag igen csak vegyes a professzorok hovatartozása. A CEU esetében azonban nagyon is valószínű, hogy Orbán le akar számolni Sorossal, és ez húzódik meg a háttérben. Az üzletember elleni kampány tele van gyűlölettel és antiszemita jegyeket mutat. Tudatosan úgy állítja be, hogy Soros egy világméretű összeesküvés fejeként a nyílt társadalmat szeretné a magyar nemzet helyébe állítani. Az egyetem elleni fellépés ennek a hadjáratnak csupán az egyik eleme. És félő, hogy a miniszterelnök – tekintélyelvű alapokon – csak még jobban átalakítja az országot.
Az európai reformokat veszélyezteti a német belső helyzet, vagyis nagyot változott a világ a Macron győzelme óta eltelt fél év alatt. Jelenleg egyre sötétebb a kép, hogy az új német és francia vezetés képes-e jelentős mértékben előrelépni az uniós együttműködésben. A francia elnök választási programjának szerzője ezt úgy fogalmazza meg, hogy a politikai bizonytalanság átkelt a Rajnán, és még egy jó ideig hiába várja a fölrész, hogy erős lesz a berlini kormány. Ráadásul, ha új választás jön, akkor akár a jövő nyárig is eltarthat, amíg megalakul az új kabinet. Pedig akkorra döntő szakaszba lép a Brexit előkészítése, már közelegnek a kényes tárgyalások a következő költségvetésről és az EP ráfordul a választásokra. Azonkívül a jövő hónapban indul a féléves párbeszéd az euróövezet átalakításáról, de a siker esélyei e pillanatban csekélyek. Áldozatul eshet a politikai zavarnak a szorosabb védelmi kooperáció is.
Már most is elakadt a vita a menedékpolitika megújításáról, noha jelenleg szembenáll e kérdésben Magyarország és Lengyelország, illetve Görögország és Olaszország. A németek nélkül itt sincs remény az áttörésre. Timmermans bizottsági alelnök úgy értékelte, hogy a lassulás nem tesz jót az uniónak, ám az nem tér le a pályájáról. Talán az egyetlen terület, amibe nem játszik bele a német helyzet megingása, az a britek kiválása, mert abban egyetértenek a német pártok. Itt Merkelnek ügyvezetőként is marad elég mozgástere. Mindazonáltal halványulnak az EU bátor átalakításának reményei. És csak ront a kilátásokon, hogy a választások nem valószínűek március, április előtt, ugyanakkor Merkelnek előreláthatólag akkor sem lesz több lehetősége a koalícióra, mint jelenleg. Sőt, még meg is gyengülhet. Az pedig újabb csapás volna Macron európai terveire.
A német válság bizonytalanság hoz Európára, de ez nem végzetes. A kontinens éppen akkor ingott meg, amikor rengeteg kérdést kellene megoldani. A kulcs a francia elnök lesz, de még Merkelnek sem szabad búcsút inteni. A német bajokat senki sem látta előre, ám itt másfajta gondról van szó, mint pl. a magyar és a lengyel demokratikus visszalépés esetében. A német politika alapjai nem rendültek meg, nemigen fenyegeti veszély a háború utáni demokratikus berendezkedést. Ám a német zavar még több kérdőjelet vet fel az EU számára, persze szó sincs sorsdöntő krízisről. Szélsőjobbos portálok viszont örvendeznek, hogy Merkel bajba került. De hát a kancellár már eddig is kedvenc homokzsák volt a populisták és szélsőségesek számára. Putyin és Trump pl. sokat ócsárolta a németek európai vezető szerepét. A gond jelenleg az, hogy ketyeg az óra. Jövőre EP-választások jönnek, az olaszok pedig már a jövő év elején az urnákhoz járulnak és aggasztóan jók a populista Öt Csillag Mozgalom esélyei. Szóval, Németországnak ki kell jönnie a zsákutcából, nélküle nem mennek a dolgok a földrészen. Leginkább persze a francia elnök függ a német fejleményektől.
Az uniós tagállamok közti adóverseny aláássa az európai szolidaritást és túl sok kiskaput kínál a becsábítandó multik számára. Így értékeli a jelenlegi állapotokat egy diákverseny egyik győztes pályázata. A Bizottság ugyan tavaly előterjesztette javaslatát a szociális pillér megerősítésére, a bérdömping elkerülésére, ám a tervezetből kimaradt az egység egyik fontos elem, ti. hogy összhangba kellene hozni a nemzeti adókat. Az elmúlt évtizedekben a tagok súlyos küzdelmeket vívtak egymással a külföldi befektetők kegyeinek elnyeréséért, ami nem tett jót a szolidaritásnak. Az EU vezetőinek három dolgot kell tenniük, ha helyre akarják állítani az uniós polgárok bizalmát a szervezet iránt, illetve ha győzelemre törekszenek a protekcionizmus fölött: 1. fel kell számolniuk az offshore területeket a szervezeten belül 2. véget kell vetniük az egykulcsos vállalati, illetve személyi jövedelem adónak. Itt jelenleg Magyarország a listavezető, a maga 9 %-ával, miután az Orbán-kormány több külföldi beruházásra vágyik, de ez az elképzelés már Bulgáriában sem vált be 3. az országokon belül sem szabadna megengedni, hogy a kevésbé fejlett körzetek adókedvezményeket adjanak az idegen vállalkozásoknak. Európában erősödnek a szélsőséges és populista mozgalmak, egy eljött az idő, hogy határozottabb intézkedésekkel részesítsenek minden EU-polgárt a fellendülés áldásaiban.
Magyarország nem vonzó célpont a tömeges bevándorlás számára, mert mindenki tovább akar menni Nyugatra. Ezt Erdő Péter mondta abból az alkalomból, hogy a Püspökkari Konferencia 19 tagja a héten Ad-limina látogatást tesz a pápánál. Ferenccel már megvitatták, hogy a magyarok miként bánnak a menekültekkel. A rádió megjegyzi, hogy az utóbbi hónapokban éppen e téren éles bírálatok érték az Orbán-kormányt. A világot bejárták a kerítésről készült felvételek, és Európában sok helyütt értetlenség fogadta, hogy a miniszterelnök kemény hangon elutasította a menedékkérők befogadását. Ezek után fejtette ki a bíboros, hogy segíteni kívánnak az üldözött keresztényeknek. Nagy gyűjtőakciót szerveztek, így Észak-Irakban iskolát építettek. Jelenleg pedig egy falu újjáépítését finanszírozzák, miután a települést korábban elfoglalta az Iszlám Állam. Arról is beszélt, hogy változatlanul nagy az életszínvonalbeli különbség Magyarország és a Nyugat között. A magyar átlagbér a németnek csupán a 25 %-a. Emiatt sokan kivándorolnak, ám ez munkaerőhiányhoz vezet. Ami azután az egyház lelkipásztori munkájában is gondot okoz. Erdő Péter ugyanakkor örömmel számolt be arról, hogy az iskolákban a gyerekek több mint fele a hittant választja, emiatt további tanárokra van szükség.