Az olyan tavakról, mint a Balaton vagy a Velencei-tó általában a nyári strandolás jut eszünkbe. Az alábbi tavakban azonban első ránézésre nem biztos, hogy szívesen lubickolnánk. Ezek többnyire a természet különös játékaként váltak kísértetiessé, akad azonban olyan is, amit mi emberek tettünk iszonyúvá. Van azonban olyan is köztük, ami csak első ránézésre ijesztő, ám vize kimondottan gyógyító hatású.
Kővé vált állatok tava
A tanzániai Nátron-tó a világ leglúgosabb tava, PH értéke a 10-et is elérheti. Tükröződő felülete vonzza a madarakat és denevéreket. Szerencsétlen állatok azonban ha becsapódnak a vízbe, kiszáradnak, és “kővé dermednek”. Száraz hónapokban, amikor a tó szintje csökken, láthatóvá válnak a nátronsóval borított, tökéletesen mumifikálódott tetemek.
Pöttyös-tó
A kanadai Kliluk-tavat pöttyös vagy foltos tónak is nevezik. A színpompás medencéket egy különleges természeti jelenség hozza létre: ez a világ egyik legmagasabb sókoncentrációjú tava; számos ásványi anyag mellett nyomokban ezüstöt és titánt is tartalmaz.
Mivel a tó környéke Kanada egyik legforróbb területe (a nyári hőmérséklet eléri a 38 fokot is), így nyáron a párolgás miatt az ásványi anyagok kikristályosodnak, eltűnik a felső vízréteg, és megjelenik egy hálóhoz hasonlatos, megkeményedett, kristályos járdarendszer. Ezek kötik össze a több száz különböző méretű és mélységű medencét, úgynevezett foltot, melyek a különböző ásványi anyag kombinációk következtében más és más színűek.
A tavat már az őslakos indiánok is gyógyászati célokra használták, és fürdőt vettek a tó kalciumban,magnézium-szulfátban és szódium-szulfátban gazdag vizében.
Szurok-tó
A világ leghíresebb természetes aszfaltlelőhelyei Dél-Amerikában vannak. A Trinidadban található Szurok-tó (spanyolul La Brea) pedig az egyik legfontosabb forrása a természetes bitumennek. A tavat a 16. században fedezték fel, és több mint 200 éve zajlik itt a bitumenbányászat. Az aszfalttó vízszintje évszázadok óta alig csökkent. Sok turista kifejezetten a magas kéntartalmú víz gyógyhatása miatt utazik ide.
Radioaktív tó
Az oroszországi Karacsáj-tó melletti üzemben olyan súlyos baleset történt az ’50-es években, ami a csernobili katasztrófát is túlszárnyalta a természeti károk tekintetében. Több nukleáris baleset is történt, de az 1957-es katasztrófa a legkiemelkedőbb: a baleset után a Karacsáj-tóba még több mint egy évtizedig eresztették az üzem radioaktív hűtővizét. Jelenleg a tavat a világ legszennyezettebb helyei között tartják számon. Még a tó partját sem ajánlott megközelíteni (védőruházattal sem!), nemhogy fürödni benne.
A 90°C-os Forró-tó
Na, a dominikai Forró-tóban sem fogunk fürödni: a víz hőmérséklete állandóan 90 Celsius-fok felett van, tehát állandóan forrásban van. Idő közben egy gejzír alakult ki a közepén. Nem vulkáni krátertóról van szó, hanem úgy vélik, hogy az eső és a patakok vize elárasztott egy fumarolát (vagyis egy kürtőt, amelyen vulkanikus gázok szabadulnak ki). A Forró-tó bugyborékoló kékesszürke vize sokszor burkolózik gőzfelhőkbe.
Forrás: amazingbeautifulworld.com, Érdekes világ