A közlekedési helyzet Monoszlón jónak mondható.
Vannak kisebb terelések, úgy hírlik, kimarad a déli fél tízes busz vagy inkább csak késik, viszont a fél egyes ma hamarabb jön, de nem szabad azt mondani, hogy összevonják, mert az Veszprém megyei Volán statisztikáiban nem mutatna túl jól, a cég imázsát rombolná vagy micsinálna vele, mindenesetre a megyei Mészáros-újságba nem mehet.
Most három a napig a kis Zánka patakon átívelő kétsávos hídnak csak a bal és a jobb oldalát szabad használni, megfelelően körültekintő gépjárművezetés mellett.
A kínai boltot fellobogózták, a 200 forintos sampon szerdáig 250-be kerül, ezt fekete hétfőnek hívják errefelé.
A zalai láma-emlékmű elé rendeletileg paravánt állítottak, népi motívumokkal hímezve.
Monoszló utcái kvázi üresek, csak a kínai-magyar barátságot hirdeti néhány elvetemült kormánypárti szervezet, jellemzően azok, akik mindig nyernek a közbeszerzésen is. Erre a három napra a főutcát átnevezték Mao-Zedong körútra, majdnem szerződtettek egy Semjén Zsolt-imitátort is, hogy avassa fel a papír utcanévtáblákat, még szerencse, hogy a megye összes ilyen performance-művészét mára előre lekötötték, csak a szomszéd Józsi vállalta volna, aki viszont tavaly sajnos leesett a tetőről, és meghalt ittasság miatt.
Hozzám reggel kijött a NAV-kommandó, hogy nem akarok-e a Free Tibet mellett tüntetni, de nem akartam, és nem is tudtak rábeszélni. „Mert szívesen bevinnénk” – kapacitáltak még egy kis ideig, de hajthatatlan maradtam. Még alkudoztak kicsit, hogy akkor bevisznek másért, felségsértésért, utcai dohányzásért, autóadó-elmaradásért, de aztán menniük kellett, nem én vagyok az egyetlen renitens a faluban.
Amúgy süt a nap, havazást csak estére jósoltak, az észak-koreai kedves vezető sem jön ma. Előreláthatólag csendes napunk lesz.
Áh, falu.
(Tardos János)