A DK elnöke és Debreczeni, a párt elnökségi tagja elmondta, miért kell közös lista és miniszterelnök-jelölt. Ők aztán nem váltogatják az álláspontjukat szélkakas módjára.
A Demokratikus Koalíció ragaszkodik ahhoz, hogy külön induljon és saját listát állítson a jövő évi választásra, amit természetesen Gyurcsány Ferenc pártelnök vezet majd.
Érdemes tehát áttekinteni, hogy miket mondott Gyurcsány korábban a baloldali összefogásról és a közös ellenzéki listáról.
Ha nem nő ki egy Fidesszel szembeni erő, ami egyedül is többséget szerezhet, akkor a baloldal összefogásának nincs alternatívája.
(2012. január 20. Fejér Megyei Hírlap)
Ha nincs összefogás, akkor Orbán marad.
(2013. február 26., ATV)
A Fidesz-KDNP-kormány szalámi taktikájával az ellenzék feldarabolására, megosztására törekszik, amire egy közös ellenzéki lista állítása lehet a gyógyír. A demokratikus ellenzéki erőknek minél előbb meg kellene állapodniuk egy közös miniszterelnökjelöltben, mert „ha sokáig kergetőznek, hogy ki legyen a miniszterelnökjelölt, akkor a miniszterelnököt úgy fogják hívni, hogy Orbán Viktor”.
(2013. május 1., Index)
Nincs idő taktikázni, ha a demokratikus ellenzék így folytatja, akkor jövőre veszíteni fog. Orbán legyőzéséhez előbb le kell győzni magunkat, a kishitűségünket, a pártoskodást. Össze kell fogni, nem kicsit, nagyon. A demokratikus ellenzék élére nem kettő vagy három, hanem egy olyan ember kell, aki győzelemre vezeti a kormányváltást akarókat. Ha ilyen most nincs, akkor új vezetőt kell felkérni.
Ha én lennék az akadálya az összefogásnak vagy a közös listának, akkor nem leszek.
Nem azért küzdök, mert képviselő szeretnék lenni, hanem azért, hogy győzzünk.
(2013. október 23., Index)
Tekintve, hogy a választási törvény semmit nem változott, figyelemreméltó látni ezt a kíméletlen következetességet, a mindentől független intellektuális és morális integritást, az összhangot, ami a korábbi nyilatkozatok és a mostani cselekedetek között fennáll. Ő aztán nem váltogatja az álláspontját
szélkakas módjára.
A Demokratikus Koalíció elnökségi tagja, a politológus és politikai író Debreczeni József a Magyar Narancsban meggyőzően világította meg az összefüggést, miért ragaszkodnak ahhoz, hogy közös lista és -miniszterelnök-jelölt kell:
Amelyik választás eddig nem volt előre lefutott, mint 1994-ben és 2010-ben, az személyek között dőlt el: 1998-ban Horn és Orbán, 2002-ben Medgyessy és Orbán, 2006-ban Gyurcsány és Orbán közül választottak az emberek. 1990-ben az SZDSZ vereségének egyik fő oka az volt, hogy míg az MDF kiállította Antall Józsefet, addig az SZDSZ három embert szerepeltetett a plakátjain, egy negyedik volt a listavezető, a pártelnök pedig nem is készült az Országházba. A szülőfalumban sokszor beszélgetek olyan emberekkel, akik azt mondják: 2010-ben “ezekre” szavaztak, de elegük van belőlük – itt általában válogatott szidalmak következnek -, és ők többet ugyan el nem mennek választani. Ilyenkor azt mondom: ha nem mentek el, akkor “ezek” maradnak továbbra is. Mire azt kérdezik: na jó, de
ha nem Orbánra, akkor kire?
Akik nagyon messze vannak a politikától – és a választók döntő többsége ilyen -, azok számára a választás egyszerű személyi döntésként jelenik meg.
Nehéz belekötni az érvelésbe.
Ezek után mindenki eldöntheti, mi a valódi cél Gyurcsány és pártja számára: Orbán leváltása, vagy beérik néhány képviselő mandátummal, nem számít, marad-e a Fidesz.