A héten elkezdték körbekordonozni a leendő Néprajzi Múzeum és a mellette épülő mélygarázs helyét a Városligetben, a Felvonulási téren. Mondunk 10 okot, miért ne oda épüljön a Nemzeti Gördeszkapálya. 
1. Rákosi elkezdte, Orbán folytatja
A Városliget eredetileg a Felvonulási teret is magába foglalta, azaz ahol idáig az autók parkoltak és korábban a tankok vonultak fel, vagy május elsején a “boldog munkások”, ott bizony korábban fák voltak. A Liget Projekt hajnalán, vagy 4-5 éve természetesen Baán László, a Liget Projekt ötletgazdája megígérte, hogy ezt a területet „bezöldítik”. Ebből annyi lett, hogy a vasfödém szerkezetre a látványterveken fákat és némi gyepet álmodtak. Nyilván a fák gyökerei nagyon meg tudnak majd kapaszkodni az épületen…
2. Nem volt környezeti hatástanulmány, sem részletes régészeti vizsgálat
Mivel a Városligetet Papcsák, Zugló ex-polgármestere a Fővárosnak adta hirtelen, majd a Főváros a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-nek továbbította, illetve gyorsan építési területté, majd kiemelt kormányzati projektté minősítették az egészet, így nem volt igazán környezeti hatástanulmány. Nyilván egy 300 méter hosszú, 60 méter széles, 14-21 méterre nyúló épületnek nincs jelentős környezeti hatása. Így minden lacafacázás nélkül ki is adták rá az építési engedélyt.
Mivel a Néprajzi múzeum építése meghaladja az 500 millió forintot és jelentős földmunkával jár, ezért a régészeti feltárásról részletesen kellett volna rendelkezni! Nem tették.
3. Vizsgálódik az UNESCO
Az Andrássy út és környezete (vagyis a Liget) a világörökség részét képezi, ezért aztán a nagyobb lélegzetvételű változtatások azzal járhatnak, hogy elveszítjük ezt a besorolást. Erre Baán László valószínűleg nem gondolt. De a Vár esetében is olyan simán ment minden: az Orbán-kormány ott is az UNESCO engedélye és véleménye kikérése nélkül kezdett hatalmas átalakításokba. Legalább addig nem kellen elkezdnei építkezni, amíg az UNESCO-vizsgálat le nem zárul.
4. Nem lesz kis meló: évekig por és kosz borítja majd a Ligetet és környékét
A múzeum / pláza építéséhez fel kell szedni a tér kiépítéséhez felhasznált 360 méter hosszan 60 ezer m² követ, 48 ezer m² betont, és 10 ezer m² aszfaltot. Ezt tárolni, majd szállítani kell, teherautókkal. Majd jönnek a toronydaruk és a munkagépek.
Mindez nem kis bosszúságot fog okozni a közelben lakóknak, akik amúgy is dühösek, hiszen pár hónapja a környéken lehetetlen 20-30 percnél kevesebb idő alatt parkolóhelyet találni.
Természetesen az építkezésekkel a Dózsa György úti fák (102 db japán akác) és a Liget fái is mind rosszul járnak majd, a legtöbbjüket egyszerűen elpusztítja a beton szörnyeteg, amit a közelükbe építenek fel (és ásnak le).
5. Elpusztítja a Ligetet
A Rondó, az 56-os emlékmű körüli fasor és tér egy természeti érték, amely az építéssel valószínűleg elpusztul. (A felét még Rákosiék vágatták ki.) Már most keresztülhúztak rajta egy hatalmas fém kordont. A földmunkagépek, a toronydaruk, az építkezéshez ide telepítendő daruk, a közműfektetés, az építőanyagok tárolása, az épület alapterületének sokszorosán pusztítják el a talajt, a növényzetet, legyen az fű, fa vagy virág. A ma még csodálatos kör alakú Rondóban fognak forgolódni az építkezés gépei, a daruk, a szivattyúk.
6. A Liget vízgyűjtő terület, szóval, gondok lesznek a talajvízzel
A tervdokumentáció csak a munkatér víztelenítését, talajvíz elleni védelmét oldja meg. Az épület használatba vétele utáni állapotban nem vizsgálják, hogy a talajvíz áramlásának iránya milyen hatással lesz a talaj vízháztartására, a Széchenyi fürdő vízbázisára, a faállomány életére, a Dózsa György úti házak stabilitására.
Három-négy évébe telt a szakértőknek, mire a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-t rávették, hogy folytasson le egy hidrogeológiai vizsgálatot. (Ennek eredménye is titkos.) Ami biztosan kiderült, hogy az annak idején mocsárra ültetett Városliget vízgyűjtő terület, rengeteg a talajvíz, ami sok helyen kaotikusan áramlik. Ennek a szivattyúzása egyrészt borzalmasan drágítja a mélyépítést (négy emelet mélyen lesz mélygarázs a Ligetben), másrészt az éptkezéssel megváltozott vízáramlások a Liget fáit is a pusztulásnak tehetik ki.
A környéken lakóknak is meggyűlhet a baja az építkezéssel: míg egyes helyeken a talajvíz lesüllyed más helyeken felgyülemlik, akár a pincékbe is betörhet, vagy éppen megrogyaszthatja a környékbeli, több, mint 100 éves házakat.
7. Szélcsatorna? Milyen szélcsatorna?
A Dózsa György út egy szélcsatorna, ahol eddig szabadon fújhatott a szél. Ezt az újabb beépítés várhatóan eltömíti, tehát még jobban fokozni fogja a belvárosi szmogot.
8. Megnövekedett turistaforgalom és zajterhelés
A Múzeumi Negyed – ha hihetünk a Baán László-féle propagandának – vonzza majd a látogatókat és a turistákat. Mindezzel csak az a baj, hogy ezeknek a turistáknak kell majd a hely. A budapestiek pedig pont azért jártak idáig a Ligetbe, hogy a csendet és a természetet élvezhessék. Várhatóan a Múzeumi Negyed kiépítésével mindez már csak szép emlék marad.
9. Minden titokban zajlik
A környéken lakókat és a budapestieket folyamatosan altatja a propaganda, amely a Liget rehabilitációját emlegeti. Ez alaposan félretájékoztatja a közvéleményt, a látványtervek és leegyszerűsítő hazugságok folyamatosan részei a kommunikációs kampánynak. Eközben nem történtek valódi egyeztetések a szakértőkkel, civilekkel.
10. Hatalmas épület, apró kiállítótér
Az új épület nagyobb, mint a Parlament, sőt, nagyobb, mint a Kínai Állami Népművészeti Múzeum. Viszont a talajszint felett nem, csak az alagsorban lesz a néprajzi kiállító tér. Tehát valójában az épület kisebb hányadát foglalják el a kiállítások, mert lesz benne bolt, étterem és konferenciaterem is.