Szabó Tünde és Schanda Tamás államtitkárok közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a következő három évben tízmilliárd forintot fordítanak a hazai szabadidősport felvirágoztatására néhány arra érdemes szervezeten keresztül, amelyek pályázati úton nyertek programjaik megvalósításához jelentősebb összegeket.
Ez a világ leghatékonyabban elköltött tízmilliárdja lesz a kormányzati várakozások szerint, hiszen azzal, hogy a szabadidősportba fektetik, egyszerre reformálja meg
- a sportéletet,
- az egészségügyet
- és a munkaerőpiacot is.
Szabó Tünde kifejtette, hogy a testmozgás révén megőrizhető az egészség, és ez jótékony hatást gyakorol a munkaképességre is. Bizonyára ezért van jobb helye ennek a pénznek a sportszférában, mint a szintén az Emberi Erőforrások Minisztériuma hatáskörébe tartozó
kórházi fejlesztések területén vagy a szakképzésben
– ezek talán túlságosan direkt beavatkozást jelentenének, és ezeken a területeken egyébként is más az államtitkár, a közvetlen problémákat oldják meg ők, nem lehet a világ összes gondját Szabó Tünde törékeny (bár sportban edzett) vállaira helyezni.
A pályázatok kiírása és elbírálása során előnyt élveztek azok a programok, amelyek hosszabb távra terveznek, és nagy a közösségteremtő erejük, hiszen ez – az államtitkárok szavait idézve – hozzájárul a nemzet erősítéséhez.
Schanda Tamás követendő példának tartja többek között annak a vidéki klubnak a pályázatát, amely sportcipőket oszt szét azok között, akik
legalább tíz edzésen részt vesznek.
Reméljük, a tizenkettedik edzés után is marad még játékos a csapatban. A győztes szervezet mindenesetre jól tenné, ha az edzéseket úgy tervezné meg, hogy háromhavonta tart egy-egy tréninget, így biztosan sikerrel ki tudja majd tölteni a program hároméves kifutási idejét.
Az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár arra is rámutatott: az egyik legfontosabb céljuk, hogy a következő 3 évben legalább félmillió embernek, közöttük 30 ezer fogyatékossággal élőnek adjanak segítséget a támogatás révén a rendszeres testmozgáshoz. Ezután röviden felvázolta, milyen típusú tevékenységekhez nyújtanak anyagi fedezetet: a nyertesek futóversenyekre, túrák szervezésére és lebonyolítására, a kerékpározás népszerűsítésére és életmódklubok vezetésére kapnak pénzt.
Megnyugtató tudni, hogy például a tömegközlekedés akadálymentesítése, amire most épp lehetett volna esély a metrófelújítások során, már túlhaladott probléma. A kerekesszékeseknek sokkal többet ér a lehetőség, hogy futóversenyeken és túrákon vehessenek részt. Sőt, a végére annyira edzettek lesznek, hogy nem is lesz szükségük a közlekedési eszközökre:
egyszerűen elfutnak otthonról a munkahelyükre és vissza.
Már ha van munkahelyük, mert arra sajnos nem jut a keretből, hogy plusz források legyenek a fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációjára is. Munka mellett egyébként se lenne idejük edzeni, és akkor hogyan erősödne a nemzet?
Tízmilliárd forint rengeteg pénz, ennyiből akár még csoda is történhet: a mozgásukban akadályozottak kerékpároznak és túráznak, sőt, talán még a holtak is feltámadnak! Ennek egyébként vannak is már előjelei, hiszen sokan, bár évek óta nincsenek már az élők sorában, a nemzeti konzultációs ívet is lelkesen kitöltötték és visszaküldték.
A következő pályázati ciklusában talán érdemes lenne megfontolni, hogy kimondottan ennek a célcsoportnak is hasznos lehet sportprogramokat szervezni – a győztesek biztosan holtversenyben végeznek majd az élen.
Kerényi Kata